Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-328
328. országos ülés január 30. 1875. 257 is meg lehet takarítani nevezetes összeget; de távol-. ról sem annyit, mint a mennyire szükségünk van. Az egész ministeriumnak központi igazgatása nem kerül három millió forintba. Abból annyit megtakarítani, hogy 25 millió deficitet födözzünk: természetesen nem lehet. De meg lehet takarítani itt is s e részben a pénzügyi bizottság, véleményem szerint, nem járt el kellő szigorral; mert még ott is, a hol az illető minister beleegyezésével eonstatálta, hogy ezen, vagy azon hivatalnok fölösleges: nem határozta el annak eltörlését, hanem azt mondta, tétessék oda mint számfölötti, s mikor üresedésbe jő: nem lesz többé betöltendő. Ha ötven esztendeig él: akkor ötven esztendeig lesz számfölötti. De lehetne igenis megtakarításokat tenni ott, a hol a kiadások jelentékenyebbek. Nekünk legnagyobb kiadásaink kétségkívül az adósságok után járó kamatok. Ezekből levonást tenni nem lehet, ezekért leköteleztük magunkat, ezeket fizetni keli. Azután legnagyobb kiadásunk a hadsereg. Hadsereget kettőt tartunk: közösét és honvédséget, s ezen két hadsereg összesen 30 millió forintnál többe kerül. Ezt mi nem birjnk meg. Ez sokkal nagyobb költség, mint a mennyit oly állam, mint Magyarország, megbírhat. A mellett ezen védrendszer nem is felel meg az ország szükségleteinek. Azt mondják, a közös hadsereghez nem lehet hozzányúlni : miért ? Hisz a törvény egyenesen azt mondja, hogy tiz esztendőre van meghatározva a hadsereg létszáma; de ez utóbbi a tiz esztendő alatt ő felsége kívánságára módosítható, le is szállítható. Hasson tehát oda a. ministerium, hogy ő felségét arra rábírja, miután Magyarország nem képes ily nagy teher viselésére, de szükség sem lévén ily nagy kettős hadseregre: hogy a hadseregnek mértéktelen nagy létszáma szállittassék le. Ozélszerü berendezés által, a védrendszernek átalakítása által igen sokat vihetünk ki. Egyátalán két hadseregre nekünk nincs szükségünk. Hogy a kettő közül melyiket kell megtartanunk: azt talán saját nemzeti lételünk, önérdekünk maga fogja sugallani, azt kell megtartanunk, mely egészen tőlünk függ, mely egészen nemzeti hadsereg: a honvédséget. Igen ' természetes, hogy akkor fejlesztem kell a honvédséget, j fejleszteni kell arra, hogy harczképes legyen: nem | azért, mert ő felsége vagy az udvar kívánja; ha- j nem azért, mert a haza biztonsága kívánja; mert I én tagadom, hogy akár ő felsége, vagy akárki másnak több érdeke lehetne az ország védelmének föntartásában, mint magának az országnak. (Élénk helyeslés a szélső bal felől.) Ennek fekszik legna- j gyobb érdekében, hogy készen álljunk, visszaverjünk minden, bárminemű megtámadást, hogy képesek legyünk megvédni minden ellenség ellen, képesek legyünk megvédeni a honpolgárok szabadságát, alKÍPV. H. NAPLÓ. 18™ XIV. KÖTET. kotmáiiyát. Ez, kérem, nem érdek; ez egy hamis fölfogás, melytől félnek némelyek, — mondván, — hogy ő felsége ezt nem engedi meg, vagy az udvari körök ellenezni fogják. Hisz az udvarnak nem lehet nagyobb érdeke, mint magának az országnak az, hogy az ország biztonsága föntartassék. (Helyeslés bal felől.) Ámde mi ezen leszállítást nem eszközölhetjük; a ministeriumnak kell kezdeni : és ez mindenekelőtt a kormány kötelessége. Mert más módon az ország jelenlegi bajait orvosolni nem lehet: hacsak nagymérvű megtakarításokat nem eszközlünk. De mi a helyett, hogy megtakarításokat eszközölnénk: a delegatiok által évenként szaporittatjuk ezen költségeket. Már 1868-tól több mint 20 millióval emelkedett a hadseregnek költsége. S ennek a fölemelésnek sem vége sem hoszsza és nekünk módunk azért intézkedni nincsen, hogy ez többé ne történjék s mégis azt mondják azok, kik a magyar országgyűlést ezen függő állapotba hozták, hogy ezen törvény változhattam Ezt hangsúlyozta tegnap Sennyey Pál képviselő ur is, mondván: „Hogy ezen közjogi törvényeknek most napirenden nem szabad lenni. * Bocsánatot kérek: épen ezen budget tárgyalása, épen országunk állapota mutatja, hogy ezen közjogi törvénynek kérdése akaratlanul is a napirenden van és nem is lehet azokat kikerülni. Hisz maga a pénzügyi bizottság —- bár kíméletesen — szintén rámutat jelentésében ezen közjogi törvényre, bár annak többsége nem áll a függetlenségi párt vagy egyátalában a közjogi ellenzék tagjaiból, hanem azokból, kik ezen közösügyes törvényt megalkották és annak föntartási végett sorakoztak: mert ezek sincsenek megelégedve. S nemrégiben, midőn erről szó volt, azt mondotta nekem a túloldalról valaki, a ki a közösügy föntartása mellett van: „Jól van! Változtassátok meg, vagy töröljétek el, mi szívesen pártolni fogunk. (í Igen ám, meg is teszszük; de ne tessék utunkat állni, (Derültség.) és mi a törvényt meg fogjuk változtatni: mert a nélkül az ország pénzügyeit rendezni nem lehet. Egy nevezetes megtakarítás eszközölhető a hadseregnél a védrendszer megváltoztatásával. A második nagy megtakarítás, ha mi az állami adósságoknál eszközölhetjük, nem mondom, hogy mi a quotát fizetni megtagadjuk, mert Magyarország elvállalván a közös államadósságok egy részét: mi attól, habár bennünket jogosan nem is illetnek, és habár súlyosan is nehezednek vállainkra, nem szabadulhatunk, hanem kénytelenek vagyunk viselni. De tagadom, hogy kénytelenek legyünk viselni azon formában, melyben most viseljük. (Eaíljukl) Akkor, midőn ezen törvények megalkottattak: kiszámították, hogy a Magyarországra eső quota 25°/ 0 , s azután az alkudozás folytán rámentek 30%-ra, ugy hogy többet fizetünk 30 milliónál évenkint az államadóssági r> o 0 D
