Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-328

248 32S. országos ülés január 39. 1875. asztalán feküdt: az szintén nem áll; mert nem a napokban, hanem mintegy két hónappal ezelőtt intéztem el ezen ügyet. (Mozgás.) A mi a ház határozatát illeti, s ez a lényegesebb kérdés, melyre felelni kívánok, és melyre felelni tartozom azon tiszteletnél fogva, melylyel a tisztelt ház iránt viseltetem: elismerem és érvényben lévőnek tekintem a ház azon határozatát, melyet hozott. (Nyugtalanság.) És ha aimak mai napig nem feleltem meg: bátor leszek indokaimat előadni. Ezen indokok azok. hogy a kormány azon álláspontot foglalja el, a mint ez annak idejében hangsulyoztatott is, hogy az ország jelen helyzetében a legsürgősebb kérdésnek tekinti a pénzügyi viszonyok rendezését. (Nevetés a bal oldalon.) Méltóztassanak nevetni, ha ugy tetszik, akkor. ha befejeztem. Csak azután akar a kormány előterjesztéseket tenni az administratio rendezésére nézve. Midőn ezen kérdésekre nézve az előterjesztések a ház asztalán fognak feküdni és a napirenden lesznek: ennek igen természetes következménye lesz a községi törvényekre vonatkozó némely határozatainak módositása. Nem tartottam tehát czélszerünek a községi törvény szükséges módosításait szakaszonként és darabonként terjeszteni a ház elé ; hanem kötelességemnek tartom a ház határozata ezen részének eleget tenni akkor: midőn a többi módosításokról is szó lesz. (Helyeslés jobb felől.) Ez volt az oka a késedelemnek, melyet a tisztelt háznak ezennel bejelentek, és kérem a tisztelt házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kemény Mihály: Méltóztassanak megengedni, de én nem fogadhatom el a belügyminister urnák sem nyilatkozatát, sem óhajtását, mely szerint a kérvényi bizottság véleménye elfogadtassák. Méltóztatnak emlékezni ezen elég érdekes vitára, a mely, egy éve lesz négy nap múlva, e házban lefolyt, mikor Békésmegye azon panasza tárgyaltatott, hogy a belügyminister ur Gerla és Póstelek pusztáknak községekké alakítását a megyének megújított kérvénye ellenében megrendelte. Akkoriban igyekeztünk kimutatni, hogy ott községet sem a törvény értelmében, sem a helyi viszonyok szerint alakítani nem lehet; igyekeztünk kimutatni azt, hogy az 1871: XVIII. törvényczikk 38-ik §-a szerint ott nincsenek önállók, hanem mind szolgai vagy bérlői viszonyban állanak, és hogy azok nem fizetnek egyéb, mint kereseti adót; igyekeztünk kimutatni azt, hogy a községi elöljáróságot sem lehet összealkotni független emberekből a pusztán; mert nem lehetett találni egy biró, másod-birónak és négy tanácsosnak való egyént, ki független lenne. Az akkori vitának eredménye az volt, tisztelt ház, és ezt hangsúlyozva, bátran mondhatom, hogy Békésmegye kérvénye mellett nyilatkozott a többség érzülete; de ugyanakkor fölszólalt Csengery képviselő ur, és azon indokolással, hogy az administratio dolgaiban a parlamenti kormány tetteinek helytelenítését a parlamentnek kerülni kell: egy határozati javaslatot adott be a jövőre nézve, ésezzel az ügyet befejezettnek kívánta tekinteni. A többség, bár elvben átlátta, hogy helytelenül járt el a minister: a határozati javaslatot elfogadta. Ezen határozati javaslat tehát kétségtelenül kötelezővélett a ministerre nézve, hogy hasonló esetekben ne intézkedjék, mielőtt javaslatát beadta és a fölött a ház nem határozott volna. Hogy nekünk igazunk volt, midőn azt mondtuk, hogy ott községet alakítani nem lehet, bebizonyult azóta. Méltóztassanak meggyőződni ennek valódiságáról, a mi nem nehéz, mert hiszen a deezembcrben tartott békésmegyei gyűlésben azon község megalakításának egyik szószólója: Göndöcs Benedek apát csaknem megátkozta azon gondolatot,, hogy ott községet alakítottak és most januárius 11-én, midőn a megye azon községnek költségvetését helybenhagyta, de azon föltétel alatt, hogy a szegénységi alapot igyekezzék szervezni, erre a község tanácsa elénekelte a zsoltárból: „hogy nincs maradandó lakásunk itten, hanem csak szállásunk," és elhatározták, hogy ők most is Csabához akarnak tartozni, ennek kötelékéből ki nem léptek, szegénységi aláírjuk ott van, hová szolgálatuk után ismét visszatérnek. Ily községet lehet alakítani ministeri rendelettel akárhol. Most, miután sikerült Gerla és Póstelek pusztákat községgé átalakítani, Mitrovszky Vladimírnak eszébe jut, követni ezen példát a kondoros! pusztán is: ott is kimutatják, hogy van 14 ezer holdnyi terület ennyi és ennyi ember, ki adót fizet; de azt nem mutatják ki, hogy azon egyének %

0 része másutt fekvő birtokától fizet adót. Bevették a bérlőket, kik ma ott, holnap másutt vaunak, sőt az egyik bérleti összeírásban az én nevem is szerepel, mert én is béreltem ott, de soha a pusztán egy pár napnál tovább nem voltam. Kimutatták továbbá, hogy van a pusztán 91 ház és ennyi meg ennyi lakos. Igenis van, hanem az a 14 ezer holdon ugy van elszórva, a mint azt a gazdaság kívánja. Ezen 14 ezer holdon egy birtokos sem lakik, a ki tulajdonos, hanem lakik egy pár nagyobb birtokosnak ispánja, gazdatisztje s cselédsége. És ezen pusztákból kivan a belügyminister ur községet alakítani. Igaz az, hogy a község rendezésről szóló 1871: XVIII. törvényczikk 135. §-a azt mondja, a mit a belügyminister ur mondott: hogyha ugy anyagilag, mint szellemileg képesek megfelelni azon kívánalmaknak, a miket a törvény szab: akkor nem lehet megvonni az alakítási engedélyt, és e tekintetben az utolsó fórum a belügyminister. Ez áll; de épen ezen 135-ik §. provo-