Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-328
328, országos ülés január 30. 1875. 247 Mozgás s ellenmondás a jobb oldalon.) Békésmegye analóg kérvénye volt az, mely a házat a jelen határozat hozatalára bírta, s most még inkább fokozott Békésmegye kérvénye, a mely a háztól a saját maga által hozott határozata alapján igazságot kér: már pedig a megye kérvényének igazságot, szolgáltatni azonos a törvényhozó-testület határozatának föntartásával és az azt megillető tisztelet megadásával. (Helyeslés bal felől.) Ennélfogva, tisztelt ház. az előadottak alapján képviselői kötelességemet teljesítve, ezennel vádolom a törvényhozás szine előtt Szapáry Gyula gróf belügyminister urat azzal, hogy akarva nem akarva a jelen és hasonló eljárásával aláássa az alkotmányos kormánynak máris hanyatló tekintélyét, (Élénk fölkiáltások bal felöl, ügy vari!) "Vádolom őt azzal, hogy tudva, vagy nem tudva, de nem tartotta meg a ház határozata iránt tartozó tiszteletet; (Fölkiáltások bal felől. XJgy van!) és végre mindaddig, mig Szapáry Gyula gróf belügyminister ur a ház előtt nem fogja igazolni azt, hogy (Halljuk! Bálijuk!) jelen önkényes eljárására őt magasabb állami szempontok /Derültség bal felöl) kényszeriíették: vádolom őt azzal, hogy szándékosan vagy nem szándékosan, de .a jelen esetben részrehajlólag járt el; (Fölkiáltások íbal felöl: ügy van!) már pedig, tisztelt ház, részrehajláson alapuló önkényes kormányzat fogalma nem fér össze az alkotmányos kormányzattal (Élénk helyeslés bal felől.) és ezt, Magyarországnak népképviseleten alapuló képviselőháza nem tűrheti meg. (Élénk helyeslés bal felöl.) Miután beszédem elején bátor voltam kijelenteni, hogy a kérvényi bizottság véleményét nem fogadhatom el, nem pedig azért, mert a belügyminister ur időközben már intézkedett: annálfogva kénytelen vagyok a következő határozati javaslatot pártolásra ajánlani. (Olvassa:) „A ház a belügyministernek jelen eljárását helyteleníti, s utasítja a belügyministert, hogy a ház 203. ülésében hozott határozata alapján a községi törvényre vonatkozó javaslatát haladéktalanul nyújtsa •be, és hogy mindaddig, mig e javaslat sorsa fölött a ház nem határoz, addig hasonló esetekben intézkedéseit tartsa függőben." Nyugodtan várom a ház határozását, mert hiszen ez nem ütközik a kiegyezési törvénybe (Derültség bal felöl.) és nem pártkérdés; á ház határozott és a határozat tiszteletben tartása a kérdés. Ajánlom határozati javaslatomat. (Élénk hosszas helyeslés bal felöl.) Szapáry Gyula gróf belügyminister: Tisztelt ház! Én ugy fogtam föl az előttem szólott képviselő ur nyilatkozatát, hogy a kérdésben forgó tárgynak érdemleges elintézésére nézve a háznak határozatát provocálni nem kívánja; tisztán --csak figyelmébe ajánlja a háznak azon határozatot, j mely erre vonatkozólag a ház által hozatott e határozat megújítását s ezzel összeköttetésben helyte| lenités kimondását indítványozza. Az elsőre nézve helyeslem a tisztelt képviselő ur föiszólalását: mert j a községi törvény 135. §-a értelmében e kérdés tisztán administrativ kérdés lévén, s a kérdés elintézése ezen §. értelmében bizonyos föltételek és kellékek megtartása mellett a belügyministerre lévén bízva: ezen kérdésnek közigazgatási utón leendő elintézése a háznak jelenleg nem volna módjában. A kérdés tehát tisztán csak az. s az iránt fogom adni a feleletet: vajon miért nem teljesítettem eddig azon határozatot, melyet hasonló kérdésben a ház e tekintetben hozott. Mielőtt azonban erre nézve a képviselő urnák némely kitételeire válaszolnék, a tisztelt ház tájékozása végett a tárgyra vonatkozó adatokat mégis szükségesnek látom előterjeszteni; hogy megtudja a ház, hogy miről van szó ezen kérdésben, és vajon a sérelem az egyesek- és községekre nézve csakugyan oly nagy-e, mint a képviselő ur mondotta. Szó van nevezetcsen arról, hogy oly pusztai terület, mely áll 15.000 holdból, fizet 380.000 forint adót, melyben 91 lakóház van, melyben 1.120 lélek lakik, melyben 52 önálló földbirtokos van, mely pusztai területek mintegy 6 mértföldnyire feküsznek azon községtől, melyhez tartoznak, hogy ezen pusztai terület a községi törvény 135-ik §-a értelmében jogosítva vannak-e arra. hogy községgé alakulhassanak vagy nem. Ugy láttam, hogy ezen területek megfelelnek azon követelményeknek, melyeket a községi törvény magában foglal, és igy nemcsak hogy jo! gositva voltam; de kötelességem is volt a pusztai lakosok ezen kérvényét meg nem tagadni, (Élénk helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) A községi törvény idézett §-ának végső bekezdése ugyanis azt mondja, hogy ha be van bizonyítva mindaz, a mi a fönebbiek szerint bebizonyítandó : az átalakulás meg nem tagadható. Én tehát, miután kimutatták a puszta birtokosai azt, a mit kimutatni kötelesek, nem tehettem, hogy az illető birtokosok ezen kívánságát megtagadjam. (Elénk helyeslés jobb I felöl) A képviselő ur azt mondja, és e tekintetben nagy vádakat mondott, hogy itt részrehajtás, önkénykedés van, és hogy akkor, midőn ezen kérvény a ház asztalán feküdt: tehát néhány nappal ezelőtt intézkedtem e tárgyban. Bátor vagyok e tekintetben kijelenteni, hogy a részrehajtás vádját, mint nem igazoltat, határozottan visszautasítom. (Elénk helyeslés jobb felől.) Az önkénykedésnek pedig helye nincs, inert nem önkényszeruen, hanem a törvényben foglalt §. alapján nem tagadhattam meg a kérést. (Ugy van! jobb felöl.) Hogy pedig csak néhány nappal ezelőtt intézI tem el ezen ügyet, midőn e kérvény már a ház.
