Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-325

825. országos ülés január 27. 1875. 191 mert hisz az állam belszervezetére íeti kiadások annál súlyosabban nehezednek az adózók vállain, annál nehezebben viselhetők el: minél csekélyebb és hiányosabb a viszontszolgálat, melyet az állam pol­gárainak nyújt; s azért, ha hiányosaknak elismert intézményeink javítása, ugy pótlása nagyobb kiadá­sokat igényelne is : én ezen kiadási többlethez való hozzájárulásomat már most, és pedig a helyesen értelmezett józan takarékosság elvénéi fogva előre kijelentem. Messze vezetne, tisztelt ház! ha államszerve­zetünk hiányait itt újból elősorolni akarnám ; isme­retesek azok előttünk a gyakorlatból, ismeretesek az ország előtt a 2l-es és 9-es bizottságok tanácsko­zásaiból ; minthogy azonban államháztartásunk ren­dezése és azon rendezett állapot föntartása csakis helyes állami közigazgatási szervezet mellett érhető el: ki kell jelentenem, hogy én a jelenlegi hiányosnak bizonyult rendszer változását szükségesnek ismerem el. Változtatni, javítani kívánok tehát a kor által meghaladott, az idő követelményeinek többé meg nem felelő intézményeken, bármennyire ragaszkodjék is hozzá a multak emléke iránti kegyelet, s ezalatt a törvényhatósági önkormányzat már fönt az erélyt kizáró, lent a közszolgálat érdekeinek meg nem felelő rendszerét értein. Javítanunk kell igazságszolgáltatásunkon, anyagi törvények alkotása. . perrendtartásunk s bírósági szervezetünk hiányainak pótlása által; tisztába kell hoznunk közlekedési ügyeinknek, hitelünk és tekin­télyünket aláásó bajait stb.. szóval, át kell alakítanunk államszervezetünk egész rendszerét, és pedig oly irányban, hogy a kormány-gyepi 6 kezelője birja a hatalmat intézkedéseinek felelősség melletti fogana­tosítására ; a közpolgár pedig bírjon törvényt jogai érvényesítésére, s a kormányban támaszt jogosult érdekei védelmére. Azonban, mig ez történnék: idő- és pénzre van az államnak szüksége, s hogy ezt megszerezze, meg fogom szavazni a jövedelemfokozását czélzó javaslatokat is; de midőn ezt teszem, a pénzügymi­nisterhez egy kérést, az adójavaslatok megszavazá­sához egy föltételt kötök. (Halljuk\) Minthogy az egyensúly helyreállítása csakis kiadásaink apasztása, bevételeink fokozása, főleg pedig helyes és czél­szerü pénzügyi és közgazdászati politika követése által érhető el, azon kéréssel járulok a tisztelt pénzügyminister úrhoz: nyújtson a födözet tárgya­lása alkalmával tájékozást az ország polgárainak azon politika iránt, melyet jövőben követni akar, azon irány iránt, melyet a fönforgó. az ország érde­keit érintő nagy kérdések, minők különösen: a bankkérdés, vasúti bonyodalmaink rendezése, stb. körül érvényesíteni fog, s ez által nyugtassa meg az áldozatot készséggel elfogadó polgárokat az iránt, -hogy ezek árán a kibontakozás sikerülni is fog. Az adótörvény]avaslatok elfogadásához pedig azon föltételt kötöm, hogy azok csakis ideiglenesen kisegítő intézkedéseknek tekintessenek. E törvényjavaslatoktól elvárom, legyenek azok nyíltak, őszinték, minden későbbi félremagyarázást kizárok, — terjeszkedjenek ki e javaslatok azon határig, a meddig azt az állam érdeke mellőzhet­lenül szükségessé teszi; de ne legyenek kétértel­műek, alkalmazásukban boszantók, s ne tétessék általuk csupán roszul fölfogott fiscalis érdekből, vagy a pillanatnyi eredmény kedvéért kérdésessé, az állam közgazdászati fejlődése. Tudom azt, hogy az adóteher máris súlyos, és annak emelése nagy mérvben igénybe veendi az állam polgárainak áldozatkészségét ; sőt az talán a polgárok tevékenysége és szorgalmának fokozását, meglehet, nélkülözések elviselését is föltételezi. S ha tudva ezt, és érezve az adózó polgárok iránti felelősség egész súlyát, mégis hozzá fogok járulni az állam-jövedelem fokozását czélzó törvényjavaslatok elfogadásához : teszem ezt egy ennél nagyobb fele­lősség, az állam iránti mulaszthatlan kötelesség érze­tében : mert én az alkotmányos magyar államot föntartani. — fönállását. fejlődését, jövőjét áldo­zatok és nélkülözések árán is biztosítani akarom. (Helyeslés jobb felől.) Elfogadom tehát az adóemelést: mert a be­vételek fokozására az államnak okvetlenül és mel­lőzhetlenül szüksége van ; mert nem látom e lehe­tőséget, hogy állami háztartásunk az adó-emelése nél­kül rendeztethessék; mert meggyőződésem szerint, az ország a tervezett adóemelést elbírja, s mert állami háztartásunk rendezése s az egyensúly helyreállítása ass állam hitelének megszilárdítását fogja, maga után vonni, s ebből az átalános hitel, kereskedelmi és forgalmi viszo­nyok javulása következik, s ezekben az egyesek is kár­pótlást találandnak csakhamar az általuk elviselt nagyobb .terhekért. Az adóemeléssel azonban nem tartom adórend­szerünk reformját befejezettnek, s azért nem is bo­csátkozom jelenlegi adózási rendszerünk taglalásába. Én jelenlegi adórendszerünk gyökeres reformját szük­ségesnek tartom ; de hogy ezen hosszú és nagy munkához a kellő nyugalommal foghassunk: mint ideiglenesen szükséges intézkedést, melyet ez idő­szerűit és rögtön mással pótolni nem tudok, elfo­gadom az adóemelést. Anyagi helyzetünk és pénzügyi viszonyaink gyökeres orvoslását, egy az eddiginél helyesebb, előrelátóbb pénzügyi és közgazdászati politika kö­vetése által, én is sürgetem, én is szükségesnek látom ; csak hogy annak kimondása nem enyészteti el rögtön a deficitet, annak gyümölcseit a jövőben fogjuk csak élvezhetni; de helyesebb, előrelátóbb pénzügyi és közgazdászati politika követésének lehe­tőségét csakis az adó-emelése által adjuk meg, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom