Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-323
323. országos ülés január 23. 1875. 143 Az említett nyilatkozat egyik passusában be- { szél arról, hogy a tárgyalások még oly kezdetleges stádiumban vannak, miszerint azokról komolyan beszélni sem lehet; a második passus pedig arról beszél, hogy a közmunka minister szigorúan el van határozva nem tágítani a ház határozatni, s nem engedni praejudicáltatni magának semmi tekintetben és semmi szin alatt. Ezen nyilatkozat, megvallom, hivatalos színezete daczára sem nyugtat meg engem. Sokat lehetne mondanom e tárgyban ; de csak arra vagyok még bátor indokolásomban kiterjeszkedni, hogy elég példája van annak, hogy nálunk a vasutakról szóló törvényjavaslatok mindig az utolsó napokban szoktak beadatni s ez által indokoltatván sürgősségük, a szokásos elnevezés szerint keresztülhajtatnak a házon. Én attól tartok, tisztelt ház, hogy ezen most szülendő vasúti tervezet szintén ily utolsó órában megszületendő és megszavazandó valami akar lenni s ugyanazért megengedje a tisztelt ház, hogy ezt is indokául veszem interpellatioronak, melyet ezennel fölolvasok. (Olvassa:) Interpellatio a közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz. 1. Van-e szándéka az igen tisztelt minister urnák a pest-zimonyi vasút tárgyában hozzá intézett több rendbeli interpellatiok valamelyikére válaszolni ? 2. Azon vasúti tervezések s tárgyalások folyamán, melyekről ma már széltire irnak és beszélnek e házon kívül, kellő figyelemben részesiíette-e az igen tisztelt minister ur a képviselőház 1871-dik évi márczius 2-án 3190. sz. alatt hozott — s hivatalbeli elődei által mindig tiszteletben tartott határozatát ? 3. Végre a mennyiben az igen tisztelt minister ur tervei a képviselőház most említett határozatától különböznének, nem tartja-e szükségesnek a mind hangosabban nyilatkozó közvéleményt minél előbb fölvilágosítani és megnyugtatni az iránt, hogy az ország közgazdászait és kereskedelmi érdekei más jogosulatlan érdekeknek föláldoztatni nem fognak? Elnök : Közöltetni fog a közlekedési minister úrral. Nikolics Sándor: A tisztelt ház engedelmével kérdést óhajtok intézni a bel- és igazságügyminister urakhoz. Az nj választási törvény 89. §-a értelmében ezentúl a kérvénynyel megtámadott képivselői választások érvénye fölött a curia fog ítélni, azonban az anyagi és alaki szabályokat, melyek szerint a curia ez ügyekben eljár, későbbi törvény fogja meghatározni. Ugy hiszem, hogy ha valamely törvény elvet -állapit meg, azon kell lenni, hogy az elv minél előbb érvényre jusson. A kormány föladata ezen törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni. Különben is az országgyűlés ülésszaka a legalkalmasabb, sőt az egyedül alkalmas időszak arra, hogy ily törvényt alkosson, mert e törvény csak a jövő országgyűlés alkalmával léphet életbe, oly országgyűlés alatt, melyről nem tudjuk, hogy mily elemekből fog állani, és igy a jelenlegi országgyűlés a legilletékesebb ezen föladat teljesítésére; mert bármiként fogja a dolgot eldönteni; ez nem fog bizalmatlanságot foglalni magában a jelenleg működő igazoló bizottságok ellen. Interpellatiom következőleg hangzik : (olvassa :) Interpellatio: miután az 1874. évi XXXIII. számú uj választási törvény 89-ik §-a értelmében a kérvénynyel megtámadott választások érvénye fölött a curia itél; de az anyagi és alaki szabályokat, melyek szerint a curia ezen hatáskörében eljár, külön törvény határozza meg: Kérdem a tisztelt bel- és igazságügyi minister urakat: Szándékoznak-e ezen külön törvenyjavaslatot oly időben terjeszteni a képviselőház elébe, hogy az országgyűlés berekesztéséig tárgyaltathassék és elfogadtathassák? És ha tán nem szándékoznak ezt tenni: mily indokok által vezéreltetnek elhatározásukban? Ugy hiszem, hogy a tisztelt kormány tisztában van már magával a teendők iránt és ezért nagyon kívánatos volna, hogy mielőbb válaszoljon kérdésemre, hogy a ház is, ha nem venné tudomásul a kérdést, intézkedhessek. B. Orbán Balázs: A ministerelnök úrhoz vagyok bátor interpellatiot intézni külügyi kérdésben. Hazánk hozzájárul a külügyi képviseltetés költségeihez, hozzájárul a nélkül, hogy a külügyekre legkisebb befolyást is gyakorolna. Ered ez egyrészről a közösügyes alkuból, melyben hazánk állami létét biztosító ezen alapjognak még csak foszlányai sem tartattak meg, de ered kormányaink közönyéből is, melynél fogva Magyarország államiságának még csak látszatát sem tudták föntartani és a külfölddel szemben megóvni. A kormány számtalanszor volt e kérdésben kérdőre vonva e házban. Kormányaink számtalanszor nyújtottak biztosítást az iránt, hogy a külügyi képviseleteknek meghagyatott, hogy Magyarország államisága respectáltassék és megrendeltetett, hogy czimereiben, jelvényeiben, pecsétéin és a zászlókon kitüntetve legyen az állam dualistikus szervezete és az, hogy Magyarország Austriának nem alárendelt tartománya, hanem egyenjogú szövetséges társa; dehogy e biztosítékok puszta szójátéknál nem voltak egyebek, hogy a külföldi képviselet nem szűnt meg és nem szűnik meg Magyarország államiságát insultálni,