Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-323

144 323. országos ülés január 23. 1875. arra nézve bátor vagyok egy okmányilag támogat­ható bizonyítványt fölhozni. Ugyanis kezeim közt van a brailai consulnak egy hivatalos átirata, ille­tőleg annak egy levélboritéka, melyet én a csík­szeredai törvényhatóságnál azt megillető helyére: a szemét papir-kosárba dobva találtam meg, és me­lyet mint fontos corpus delictit magamhoz vettem. A levél múlt évi január 3-dikán adatott postára Brailában és 6-ikán érkezett Csik-Szeredára és a ezime ez: K. K. Oesterreichische Consulat in Braila, a pecsétje pedig egy kétfejű sas, a melynek gyom­rában sincs meg Magyarország kicsinyke cziniere. Ezen szégyen-okmánynyal kezemben bátor va­gyok kérdezni a ministerelnök urat. (Olvassa :) Interpellatio a ministerelnökhöz: Van-e tudo­mása arról, hogy a külföldön lévő osztrák-magyar kö­vetségek és consulatusok most is megátalkodottan igno­rálják Magyarország államiságát, ott csak mint osztrák közegek szerepelnek, s csak osztrák czimert és jelvényeket használnak? A mint az a corpus­delictiként mellékelt eredeti levélboritékból megítél­hető, mely egy magyar hatósághoz czimzett átiratot tartalmazott. Van-e tudomása arról, hogy a magyar ország­gyűlés — ha jól tudom — 40.000 frtot szavazott meg e jelvények és czimerek átalakítására, a nélkül, hogy az foganatosíttatott volna. Szándékozik-e lépéseket tenni , hogy ezen ha­zánk államiságát sértő visszaélések megszüntettesse­nek, s miután az eddigi ígéretek és biztatások meg­bizhatlanoknak és eredményteleneknek bizonyultak; szándékozik-e a közös ministeriumot a külföldi kép­viseltetés költségeihez való járulás megtagadása által is rászorítani, törvényeink és a nemzetközi jogok tiszteletben tartására? Ugron Gábor: A vallás- és közoktatás­ügyi minister úrhoz van szerencsém egy kérdést intézni. A tényállás a következő: Székely-Udvar­hely városában már négy éve, hogy egy reáltanoda állíttatott föl, s három éven keresztül a vallások­tatásra nézve a felekezetek jogából kifolyólag és a minister beleegyezésével a római katbolikus és a Kálvint követő felekezeti iskoláknak megfelelő osz­tályzatban nyert a reáltanoda ifjúsága a vallásból oktatást. Az idén, nem tudom mi okból, de gon­dolom talán a reáltanodái tanári kar és a más két felekezeti iskola tanári kara közt fölmerült viszály­kodás következtében a vallásoktatásra ugy a római katholikus, mint a Kálvint követő állami főreálta­noda ifjúsága nem jelenik meg, sőt az igazgató által a vallásoktatásra való megjelenéstől eltiltatott és igy ezen ifjak ez iskolai évben semminemű val­lási oktatásban nem részesülnek. A dologról magamnak tájékozást és biztos ér­tesülést akartam szerezni és midőn utánnajártam annak, az a választ nyertem, hogy a tanügyi mi­nister 29.796. szám alatt a múlt évről egy rende­letet adott ki, a melyben helybenhagyatik az igaz­gatónak ezen eljárása, a nélkül, hogy gondoskod­tak volna arról, hogy a kath. és kálvinista ifjúság a vallásoktatásban részesüljön, sőt még a tanügy­ministerium által az rendeltetett, hogy nem fog az semmi hátránynyal járni, ha majd a bizonyítványok­ban a vallásoktatásra vonatkozó rovat ki nem fog töltetni. Tisztelt ház! Ha állami törvényeinket tekintjük, azok rendelkeznek arról, hogy a vallástan mint kötelezeti tantárgy tanittassék; rendelkeznek arról is, hogy a felekezeti államiskolákban raikép része­süljön az ifjúság a vallásoktatásban, tudniillik az rendeltetik, hogy a felekezet joga és kötelessége egyszersmind a vallástanitásról gondoskodni. To­vábbá ezen ügyben a tanügyministeriumhoz Székely­Udvarhely város törvényhatósága fölterjesztést is I tett, a melyben ezen sérelemnek orvoslását kérte ; de a ministeriumtól azon választ nyerte, hogy az iskola-ügyekben való fölterjesztésére a törvényható­ság nincs jogosítva. Ezért vagyok bátor a követ­kező ínterpellatiót intétézni a vallás- és közoktatási ministerbez: (Olvassa:) Kérdés a vallás- és közoktatási ministerhez. Tekintve, hogy a vallás tanulása szükséges, s hogy a törvény és ministeri rendelet is előszabja; tekintve, hogy a felekezeteknek joga s köíe­I lessége a felekezetnélküli állami tanodák ifjuságá­j nak vallásos oktatásáról gondoskodni; tekintve, hogy az állami tanodák felekezetnél­j küliek, de nem vallástalanok; tekintve, hogy felekezetnélküliek, de nem sok | felekezetűek; tekintve, hogy a törvényhatóságok fölterjesz­tési jogát a törvény biztosítja: kérdeni: van-e* tudomása arról a vallás- és közoktatás ministerének, hogy a székely udvarhelyi állami fő­reáltanoda római katholikus és Kálvint követő ifjú­sága a folyó iskolai évben vallásoktatásban nem részesül, sőt attól szándékosan eívonatik? Van-e tudomása arról, hogy a vallás nemtanu­lásának ezen állapotát a tanügyminister 29.796/1874. szám alatt kelt rendeletével helybenhagyta volna ? Van-e tudomása arról, hogy Udvarhely város törvényhatóságának a reáltanoda ügyében tett föl­terjesztését a ministerium visszautasította, mivel a törvényhatóságok tanodái ügyekben fölterjesztésre nem jogosultak? Ha van tudomása mindezekről: mivel indokolja ezen törvényt és közerkölcsiséget sértő eljárást? Ha nincs tudomása: szándékozik-e szerezni, s szándékozik-e a nevezett reáltanoda igazgatóját utasitani, hogy a tanulók római katholikus és Kál­vint követő része a helyi felekezeti középtanodák-

Next

/
Oldalképek
Tartalom