Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-323
J4323. tirszágos ülr-s jnnnár 23. 1875. vényét benyújtani, a Ióbeszerzési pénzalap visszaadatása tárgyában. Elnök : A kérvényi bizottságnak adatik ki. Kapp Gusztáv : Tisztelt ház! Van szerencsém Nagy-Disznód, N.-Szeben széki község polgárainak kérvényét benyújtani, melyben az ujabb adók niellőztetését kérik. Elnök : A kérvényi bizottságnak adatik ki. Várady Gábor: Tisztelt ház! Van szerencsém a mármaros-megyei néptanítók egylete választmányának kérvényét benyújtani, melyben Molnár Aladár tanítói nyugdíj törvényjavaslatának, még ez országgyűlésen tárgyalás alá vételét, s mielőbbi törvényerőre eraelteltését kéri. (Helyeslés bal felöl.) Elnök : A kérvényi bizottságnak adatik ki. Németh Albert: Tisztelt ház! Van szerencsém H.-M.-Vásárhely város törvényhatósági bizottmányának kérvényét benyújtani, melyben az országszerte elterjedt uzsorávali visszaélések beszüntetése tekintetéből a kamatlábnak törvényhozásilag mérséklését kérelmezi. Elnök: A kérvényi bizottságnak adatik ki. Szilády Aron: Tisztelt ház! Két rendbeli kérvényt van szerencsém benyújtani. Az első Kis-Kun Halas város néptanítóinak kérvénye, melyben a Molnár Aladár által tervezett tanítói nyugdíj törvényjavaslatnak még ezen ülésszak alatt törvényerőre leendő emelését kérelmezik. A második, a Kis-Kun halasi önsegélyző-egylet kérvénye, melyben a bankügyletekkel nem foglalkozó segélyző-egyletek adómentességének törvényesitését kéri. Elnök : Mindkét kérvény a kérvényi bizottságnak adatik ki. Csernátony Lajos: Tisztelt ház! Van szerencsém a k.-k.-majsai iparosok önsegélyző-egyletének kérvényét benyújtani, melyben az önsegélyzőegyleteket a jövedelmi adó alól jövőre is mentesíteni kérik. Elnök : A kérvényi bizottságnak adatik ki. Szilády Aron: Tisztelt ház! A közmunka- és közlekedési minister úrhoz van szerencsém, egy alázatos interpellátiót intézni. Tartózkodom annak részletezésétől , bővebb fölemlitésétől, mi már itt több ízben méltó panaszként hangozott föl: hogy mennyi a felelet nélkül maradt interpellátiók száma? Csak arra vagyok bátor fölhívni a tisztelt ház figyelmét, hogy van a többi között egy tárgy, a mely iránt több rendbeli interpellátió intéztetett a közmunka- és közlekedési minister úrhoz, s daczára ennek hónapok óta a mai napig egy árva szóval válaszra sem méltatta azok egyikét sem. Én érteni azt, hogy minden parlamenti formák között mozgó testületnél szokás az interpellátióra válaszolni egy időre annyit, hogy például «z idő szerint, az illető bővebb részletesebb felvilágosítással nem szolgálhat; de megígéri, hogy annak idejében kész lesz a feleletet megadni, vagy hogy más hasonló ideiglenes, momentán felelet adassék ; de arra, hogy egy országosan legfőbb érdekű ügyben hónapokon keresztül hallgassa el a minister az interpellátiót, azt hiszem, hogy erre másutt, mint nálunk nincs eset. Ily átalánosan elismert fontosságú kérdésnek tekintetett ezen törvényhozás által az úgynevezett pest-zimonyi vasútnak ügye évekkel ezelőtt, különösen akkor, midőn 1871. mart. 2-án tartott ülésében a ház számos tagja által, és pedig minden pártkülöubség nélkül aláirt határozati javaslat alapján egyhangú határozatot hozott, mely határozat egyszersmind utasítást foglalt magában a közlekedésügyi minister részére. Daczára annak, hogy ily határozata van a háznak, s azon határozat értelmében már történtek interpellátiók : ezekre választ mind a mai napig nem adott a minister ur. Történetesen, vagyis inkább szokás szerint idegen forrásokból átszármazott a hazai lapokba bizonyos tárgyalásokról szóló hír , melyek hónapok óta folynak a közlekedési ministeriumban bizonyos vasúti tervek létesítése iránt. Amint a magyar hírlapirodalomnak e tárgyalásokról tudomása lett: nem késett erőteljes hangon kifejezést adni azon követelménjoiek, melynek eddig semminemű oka nem volt arra, hogy megváltozzék. A tegnapi lapok még telve voltak ily tartalmú vezérczikkekkel; de ugyanazon lapoknak mai számaiban ezen tegnapi vezérczikk helyét illetékes helyről jött megnyugtató értesítések foglalják el. Hit és vélekedés dolga, hogy mennyiben megnjmgtatók azok egyesekre nézve; lehet, hogy azok megnyugtatók egyesekre, de hogy nem lehetnek megnyugtatók a házra és nem lehetnek megnyugtatók az országos közvéleményre nézve: azt hiszem, ezt kétségbe nem vonja senki. Részemről azt vagyok bátor megjegyezni, hogy bennem azon hivatalos értesítések nem egy passusa azon aggályokat, melyek a lapokban is fölhozattak, még nagyobb mérvben fokozta , azon aggályokat tudniillik, melyeket nem méltatlanul táplálok a közlekedésügyi ministernek eddigi titkolódzó eljárása iránt. Azon határozat, n elyre hivatkozni bátor voltam, pest-zimonyi vasútról beszél, míg a mai szokásos hivatalos megnyugtató értesítés budapestzimonyi vasútvonalról szól és ezen Pest nevén esett Budapest nevű változás ködében akarja az ellenkező czélzatot elrejteni a minister ur azon országos határozat értelmével, mely a pest-zimonyi vasútról szól, és igy meglehetős határozott hangon, de meglehetős határozatlan hangon is beszél a minister ur.
