Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-322
$22. országos ülés január 19. 1875. 139 Ez elvvel egybehangzással nyújtott az 1868-ik évi költségvetési törvény födözetet Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségeire. De ugyanekkor gondoskodni kellett volna az országos alapok kezelési költségeiről is. Ezt azonban tenni elmulasztotta. Pedig, ha áll azon elv, hogy 1868-ik évben az 1867-ik évi előirányzat az irányadó: akkor állani kell ezen elv azon következményeinek is, hogy az országos alapok 1868-ik évben is megkapják ugyanazon födözetet, melyet 1867-ik évben élveztek, tudni illik az őket ilíeíő adópótlékokat. Miután azonban ezeket az 1868-ik évi pénzügyi törvény a közkincstár javára lefoglalta: — a Horváí-Szlavonországgali egyezményből folyó jogos igazság gyanánt következik, — hogy a mely összeget a horvát-szlavón pénzügyi igazgatás, — az országos alapok kezelésére s ezek törvényes kiadásaira — a zárszámadás és a különvélemény kimutatása szerint 142.022 frt 22 krban kiadott, — ez neki a közös kincstár által megtéríttessék. Ha a különvélemény aláíróit nem az igazságosság ezen érzete vezette volna: nem 99.200 frt •15 krt hozott volna követelésbe, — de ama 142.022 frt 22 krt is hozzászámítva 241.222 frt 37 krt, — mert tulaj donképen ezen összegre hág a horvátszlavón kanczelláriának tén3 r leges tűikiadása. De mi igazságosak akartunk lenni és azt mondottuk, hogy ebből a 241.222 frt valódi túlkiadásból vonjuk le azt, mit a horvát kanczellária az alapok szükségleteire adott ki, vagyis a 142.022 frt 22 krajczárt, és annak maradványa téríttessék vissza •99.200 frt 15 krban. — Ugyanezen fönt kimagyarázott alapelvből következik az is, hogy — a mi a bizottsági jelentésnek egy előbbi passusában bennfoglaltatik — azon horvátországi alapoknak maradványa a 108.000 frt tartassák meg Horvátországnak. Ha az igazságot el nem ismerjük és ragaszkodunk ahoz. a mit az 1868-iki törvénynek nem egész világos volta idézett elő: akkor ezt is követelésbe kellene vennünk. A kisebbség véleményében igazságos és következetes akart lenni és abban, mert a Horvátországgal való pénzügyi egyezmény 1869. január elején lépett életbe, elismerte azt, hogy az alapok 108.000 frtnyi maradványa Horvátországé; elismerte, hogy az alapok szükségleteire kiadott 142.022 frt 22 kr Horvátországnak téríttessék meg; de viszont ezen leszámolás alkalmával Magyarországnak a maga joga a 99.200 frtra ismertessék el, vagyis kölcsönösen a két pénzügyi kormányzat intézze el ezt a dolgot. Ezek azon tekintetek és azon jogi és igazsági szempontok, tisztelt ház, melyek a különvélemény aláíróit indították arra, hogy ne ajándékoztassák el ezen 99.200 frt, mert Magyarország financziái ugy sem valami rózsás szinüek; hanem adassék meg Horvátországnak a mi Horvátországé és tartassék meg Magyarországnak, a mi a mienk. (Helyeslés.) Fröhlich Gusztáv: Tisztelt ház! Mint a zárszámadások átvizsgálására kiküldött bizottság egyik tagja, legyen nekem szabad a jelentésünkhöz csatolt különvélemény ellenében némelyeket fölhozni, melyek által reménylem, hogy az abban tárgyalt Horvátországot illető 99.200 frt 15 krnyi túíkiadásra mondottakat megczáfolni sikerülend nekem. Nem fogom az előttem szóló tisztelt Molnár képviselőtársam példáját követni, s a tisztelt házat a számok tömkelegjeivel terhelni, azoknak összevissza hányása különböző alapokon való összehasonlításai, egy e czélra kiküldött szakbizottság működésében nem csak szükségesek, hanem bizonyosan practicus eredményhez is vezetnek; de ilyen eljárás itt a tisztelt házra csak értelemzavaró lag hatna. Egész átalánosságban tényeket leszek bátor elősorolni, melyek által igazolom részemről azon álláspontot, melyet elfoglalok, miszerint hiszem, hogy a föntemlitett összeg az 1870. április l-jén 1.707. sz. a. országgyűlési határozat folytán adott fölmentésben bennfoglaltatott. Hogy ezt tehessem, kénytelen vagyok a tisztelt házat fölkérni, hogy kövessen engem az 1868-ik évet megelőző időkbe. 1868. előtt minden országnak úgynevezett országos s állami kiadásai voltak; az országos kiadások födözésére az országos főhatóságok által felsőbb engedély következtében kivetett országos adópótlékok, — állami kiadások födözésére ellenben az öszállam bevételei szolgáltak. 1868-ban elesvén szüksége annak, hogy Magyar- és Erdélyországban a két kiadásra nézve különbség tétessék: az egyes előirt adónemeknél oly törvények hozattak, hogy az országos adópótlék a törzsadóval egyesittessék, s ezen alapon a volt országos kiadások az államköltségvetés keretébe beillesztettek. Annak daczára, hogy az adótörvények 1868-ban Horvátországra kötelezők még nem voltak, ezek az 1868. évi államköltségvetés megállapitásakor a kormány által Horvátországra is kiterjesztettek, azaz : az országos adópótlék a törzsadóval egyesittetett, az adópótlék által födözendő országos kiadások pedig a horvát udvari kanczellária költségvetésében fölvétettek. Ez utóbbiakat (tudni illik az országos kiadásokat) a pénzügyi bizottság a költségvetésből kihasította, s csak a tiszta államkiadásokat ajánlotta elfogadásra; mig a törzsadóba befoglalt adópótlékot bennhagyta a költségvetésben. A mennyiben ezen ajánlat alapján fogadtatott el az 1868. évi állami költségvetés, világos, hogy a horvátországi országos kiadások födözet nélkül maradtak, azaz: azon tévedés állott elő, hogy az 1868. évi XXVIII. törvényczikkben a kiadások kimaradtak, az alapot illető bevételek pedig bennhagyattak. 18*
