Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-322

140 322. országos ni* Miután azonban az országos kiadásokat födözni kellett, a költségvetés azonban a födözetre alapot nem nyújtott: világos, hogy e czimen túlkiadásnak kellett beállani, az be is állott, s ennek egy ré­szét képezi azon 99.200 írt 15 kr, melyet a kü­lönvélemény megemlít, mely a tényleges eredmények összehasonlítása által kiderül, mely túlkiádás léte­zését én részemről nem is akarom kétségbevonni; de épen oly világos, minthogy ezen túlkiadásnak be kellett következnie; mert az 1868. költségvetés a horvátországi országos költségek kiadásairól ugyan gondoskodott, de ezek födözésére alapot, nem nyúj­tott, — épen oly világos, hogy ezen tény már ak­kor is fönállott, midőn a hetes bizottság javaslatára a tisztelt ház az 1870. április l-jén 1.707. sz. a. kelt határozatában a kormánynak a fölmentést megsza­vazta, s ezen viszonyok fönállása s a költségvetésbe csúszott hiba tudatával történt a fölmentés, — mi­ből önként folyik, hogy ezen fölmentésben a 99.200 frt 15 kr is bennfoglaltatott, Tehát azt hiszem, hogy röviden és világosan bebizonyítottam, hogy ezen összegnek okvetlenül bennfoglalva kell lennie már az akkori fölment­vényben. De még azon esetben is, ha nem foglal­tatnék benne a tisztelt ház 1.707. sz. alatt kelt határozatában : akkor okvetlenül ma kellene azt meg­szavazni a tisztelt háznak, mert oly kiadás födözé­séről volt szó, melyet a ház megszavazott, de me­lyek födözéséről akkor nem gondoskodott. Ezek után kérném a tisztelt házat, hogy a különvélemény mellőzése mellett méltóztassék a zárszámadási bizottság többségének azon véleményé­hez járulni, miszerint e tételre nézve a képviselő­háznak ujabb fölmentése nem szükséges. Mihályi Péter előadó: Azt gondo­lom, hogy a bizottság jelentésének elfogadása ese­tében hasonlóan szükséges lesz, hogy a tisztelt ház ily alakú határozatot mondjon ki: A képviselőház a zárszámadási bizottság jelentése alapján az 1868-ik évi zárszámadásoknak az államszámvevőszék által eszközlött számtani megvizsgálását helyeslő tudo­másul veszi. (Helyeslés.) Elnök: Tisztelt ház! A közmunka- és köz­lekedési nunisterium számvitelében előforduló 11.205 forint különbözetre nézve nem merülvén föl ellen­kező nézet: azt hiszem, kimondhatom a ház határo­zatát, hogy a bizottság ezen határozati javaslatát a ház elfogadja. (Helyeslés.) A differentia, mely a bi­zottság tagjai közt van, a horvátországi 92.200 frtnyi túlkiadásra vonatkozik, melyre nézve az elő­adó következő határozati javaslatot ajánl a háznak elfogadás végett, Beőthy Algernon jegyző" (olvassa -.) Határozati javaslat: a képviselőház zárszámadási bi­zottságnak jelentése alapján az 1868-ik évi zárszám­január 1ÍJ. 18",'». adásoknak az államszámvevőszék által eszközlött számtani megvizsgálását helyeslő tudomásul veszi. Elnök: A bizottság kisebbsége pedig kö­vetkező határozati javaslatot indítványoz. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) Határozati javaslat. Mivel az 1868 : XXVIII. tör­vény a horvát-szlavón országos alapok szükségletei­nek födözéséről épen nem. a földtehermentesitési alapok szükségletéről pedig csak annyiban gondos­kodott, hogy a földtehermentesitési adósság kamatai és törlesztései fizethetők legyenek, de az alap keze­lésével egyiittjáró kiadások tekintetében semmi fö­dözet nem irányoztatott elő; ellenben az emiitett alapok jövedelmeit tevő országos adópótlékok a ! közkincstárba olvasztattak; mivel továbbá az 1868: ! XXX. törvény 29. §-áuál fogva a Horvát-Szlavón­országokkal kötött pénzügyi egyezmény csak az 1869. évi januárhó első napjával lépett életbe, ad­dig pedig a közigazgatási szükségletek utalványo­zása tekintetébea az 1867. évi előirányzat szolgál zsinórmértékül, 1867. évben pedig az alapok saját bevételekkel bírtak, melyekből födözték rendszeres kiadásaikat, s ez oknál fogva ezen rendszernek 1868. évben az alapok tekintetében is fön kellett tartat­nia : a képviselőház a horvát kanczellária által saját dotatiojából az országos alapok szükségleteinek fö­dözetére kiadott 142.000 forint 21 krajezárt an^ nak megtéríttetni, illetőleg annak terűéről a kincs­tár terhére átíratni rendeli. Mivel továbbá az 1868: XXX. törvényben foglalt pénzügyi egyezmény Horvát-Szlavonorszá­gokban a régi kezelés rendszerét 1869. év első napjával bezárta s az ujat életbeléptette, s ez okból ugyanazon napon a közös kincstárnak és Horvát­Szlavonorszagoknak egymás irányában lehető köl­csönös követeléseiket véglegesen tisztázni és elszá­molni kell: a horvát-szlavón kanczellária által saját közigazgatási ügykörében a közös kincstárból saját dotatioján fölül kifizettetett 99.200 forint 15 kraj­czár valóságos tálkiadás a horvát-szlavón ministe­rium által a közös államkincstárnak megtéríttetni rendeltetik. A pénzügyi és horvát-szlavón minister utasít­tatnak, hogy a föntebbi határozat értelraébeni köl­csönös kiegyenlítést eszközöljék. Elnök: Átalánosságban kérem a tisztelt házat eldönteni, melyik véleményt, méltóztatik a horvát túlkiadásra nézve elfogadni. A kérdés tehát az: elfogadja-e a tisztelt ház a horvát 99.200 forint túlkiadásra nézve a bizott­ság véleményét, vagy nem ? A kik a bizottság véle­ményét elfogadják, szíveskedjenek fölállani. (Megtör­ténik.) Méltóztassanak azok fölállani, a kik nem fogadják el a bizottság véleményét, (MegtörfénM.) j A többség elfogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom