Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-322

:t22. országos ülés január 1§. 1875. 1 9 iw A közmunka- és közlekedésügyi ntinisterium 1868. évi kezelésében a kiadásoknál a tárcza és forgalmi napló között létezik egy hibás könyvelésből szár­mazó 11.205 frtnyi differentia, minthogy a bizott­ság meggyőződött arról, és biztos tudomást szerzett magának, hogy itt csak a számadási ágak között ejtett hibás bevezetés és elszámolásról van szó, miután ezen hibának földerítése az 1868. évről szóló összes al- és tárczanaplók egyenként és tételenként való átvizsgálását és a ministermmnál könyvelt té­telekkel való összehasonlítását tenné szükségessé, a mi jelentékeny munkaerőt és költséget igényelne : ennélfogva a bizottság véleménye oda járul, hogy a tisztelt ház a bizottság beterjesztett határozati ja­vaslatának elfogadásával ezen hibás elkönyvelésből támadó különbözetnek leírására az engedélyt meg­adni méltóztassék. Van, tisztelt képviselőház, egy tétele az 1868. évi zárszámadásnak, melyre nézve az állami szám­vevőszék és a ministerium között véleménykülönb­ség létezik. Ezen kérdést a bizottság is beható tanácsko­zás alá vette, melyre azonban a bizottság tagjai egy véleményt el nem érhetvén: a bizottság 3 tagja részéről különvélemény terjesztetett a tisztelt ház elé. A kérdés, mely fölött a bizottság tagjai meg­egyezni nem tudtak, igen egyszerű, a következő: Horvát- és Szlavonországok 1868. évi köz­igazgatási költségeit illetőleg, az állami számvevő­szék 99.200 írt 15 kr túlkiadást derít ki, melyről azt állítja, hogy arra a képviselőház 1870. évi ápril l-jén a hetes bizottság indítványa folytán keletkezett 1707. számú határozatával megszavazott íölmentés ki nem terjedne, és az országgyűlés utólagos jóvá­hagyását igényelné. Ezzel ellenkezőleg a ministerium észrevételeiben azt állítja, hogy a fölmentés az egész 1868. évi zárszámadásra megadatott. Á bizottság véleménye szerint azon számítás, melynek alapján az állami számvevőszék a fönebbi túlkiadást leszármaztatta: el nem fogadható, mert az tényleges eredményekre van fektetve; már pedig a költségvetéssel való összehasonlitásiiál jogi alapul csakis az előírás vehető. Ez alapon állott a képviselőház által az 1867. és 1868. számadások megvizsgálására kiküldött bi­zottság is, sőt ezen eljárást fogadta el és követte helyesen és következetesen a későbbi években szer­kesztett zárszámadásokban az állami számvevőszék is; nincs tehát ok arra, hogy ezen átalánosan el­fogadott és alkalmazott elvtől eltérőleg ezen egy tételre nézve más eljárás követtessék. Márpedig ha tekintetbe veszszük, hogy az 1867, évi 3,602.644 frt 56 kr hitelmaradványhói, ha le­vonásba vétetik az ugyanott 63. lapoldalon előtün­tetett 1867. évi pótkezelés tiszta kiadási eredménye 1,141.227 frt 94V 2 kr, melyben a horvát-szlavón EÉPV.-H. NAPLÓ 18-?-'. XIV. KÖTET. kancellária költségei is bennfoglaltatnak: 2,461.416 frt 6 P/g kr megtakarítás mutatkozik. Tekintve továbbá, hogy az 1868. évi ered­ményt illetőleg az 1868. évi zárszámadás 81. és 83. lapoldaiain előforduló Horvát-Szlavonországok rendes és rendkívüli költségeinél mutatkozó 50.168 frt 33 krajezárnyi megtakarítás a hetes bizottság által a képviselőháznak bejelentetett, és a képviselőház 1870. 1.707. számú határozatával ezen a horvát­és szlavonországi földtehermentesitési és országos alapok eredményeinek számbavételével keletkezett. számtételek alapján adta meg a fölmentést: kétséget nem szenved, hogy abban az állami számvevőszék által emliíect 99.200 frt 25 kr is bennfoglalíatik, s e szerint a fölmentés az alkalommal arra is meg­adatott és így annak ujabbi megadásának szüksége fön nem forog. A bizottság többségének ezen véleménye elle­nében a különvélemény beterjesztőinek nagy szor­galommal kidolgozott érvelése ellenében megjegyzem, tisztelt képviselőház azt, hogy véleményem szerint alig lehet bárkinek kétsége az iránt, hogy miután a két évi pénzkezelés iránt a fölmentés ugyanazon számadások alapján adatott meg, mely mindkét ke­zelési évre nézve megtakarítást mutat ki, mindaddig, mig a számtani vizsgálatnál ki nem derülne, hogy a számcsoportokban van hiba, mely a végeredmé­nyeket megváltoztatja: mindaddig a megadott föl­mentés az abban foglalt számokra nézve kétségessé nem tétethetik. A különvélemény szerkesztője, Molnár György, tisztelt képviselőtársam elismerésre érdemes szor­galmat fejtett ki álláspontjának védelmére, s ha arról lenne sző, hogy a horvát-szlavón közigazga­tásnál az 1867. és 1868. évi pénzkezelésnél elő­forduló rendetlenség fölött hozzon a tisztelt ház bírálatot: a tisztelt képviselőtársam számaiban sok hasznos adatot találnánk, nem kellene azokat fárad­ságosan a zárszámadás halmaz számaiból előkutatni; de itten nem arról lévén szó, azokkal a fennforgó elvi ellentétet, azt tudniillik hogy e tekintetben a múlt alkalommal a fölmentés meg nem adatott volna bebizonyítani nem lehet. A mi a tisztelt képviselőtársam számadait illeti, arra nézve meg kell jegyeznem, hogy önkényesen összeállított számokból ugyanazon eredményt több­ször is ki lehet hozni ; de ez magában véve mit sem igazol. Mert ha a tisztelt képviselő ur számításainak csak egyikét is bírálat alá veszszük, például azt, mely a különvélemény 11. lapoldalán foglaltatik: itt mind­járt azon tapasztalásra jutunk, hogy a tisztelt kép­viselő ur a 4-ik tétel alatt foglalt 221.466 frt 44V2 kr oly tételt is fölvett a költségek közé, mely a 2-ik tétel alatti 2,139.055 frt 7 kr előírás­ban már bennfoglaltatik, ha ezt levonásba veszszük, a 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom