Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-322
136 322. országos ülés január 19. 1875. Molnár György : Én a Lónyay Menyhért képviselő ur által tett indítványt annyival inkább elfogadom, mert én voltam az a zárszámadási bizottságban, ki ugyanazon álláspontot foglaltam el, és a kihagyatni kívánt pontok kihagyatását sürgettem; annyival in inkább elfogadom most, mintán a pénzügymimster ur jelezte, hogy már igen kevés azon függő kérdések száma, melyek elintézésre várnak, és azok a méltányosság és igazság alapján bizonyosan el fognak intéztetni; óhajtom, hogy a határozati javaslat többi pontja elfogadtassák, hogy valahára vége legyen azon folytonos sötét állapotnak, mely az 1867-iki zárszámadások tekintetében fönforog. íme a jelentés nein csak kimutatta, de igazolta is, hogy azon esztendőből a magyar államháztartás tekintetében nincs semmi oly megbízható számadás, mely kimutatná, hogy mik voltak legyen 1867-ik évben Magyarországnak jogos és valódi bevételei és kiadásai. Ideje, hogy e tekintetben legyen végleges zárszámadás, mely a fonállá sötétséget eloszlassa és kimutassa, mi volt 1867-ben a Magyarországot illető kiadás és jövedelem. A határozati javaslatot az indítványozott módosítással elfogadom. Mihályi Péter előadó: Vélekedésem szerint kívánatos, hogy a zárszámadási bizottság jelentése mellett e határozaton kívül, mely csak egy concret esetre vonatkozik, még más határozat is hozassák, melyet a bizottság jelentésében föl nem vett. Bátor leszek e tárgyban indítványomat fölolvasni : (Olvas:) A képviselőház a zárszámadási bizottság jelentésének alapján az 1867-ik évi kezelési kimutatásoknak az állami számvevőszék által eszközölt számtani megvizsgálását helyeslőleg tudomásul veszi. Azt gondolom, miután az országgyűlés e számadásokat kiadta a számvevőszéknek számtani megvizsgálás végett, ez pedig jelentését beadta: arra kell valamit mondani. (Helyeslés). Elnök: Három rendbeli javaslat fekszik a tisztelt ház előtt, és pedig az egyik a bizottság határozati javaslata és Lónyay Menyhért képviselő urnák erre tett módositványa, a harmadik pedig Csiky Sándor képviselő ur határozati javaslata. Mindezek föl fognak olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a zárszámadási bizottság határozati javaslatát.) Elnök : Tisztelt ház! Miután a bizottság előadója, is Lónyay gróf módositványához hozzájárul, így teszem föl a kérdést. Elfogadja-e a ház a bizottság által indítványozott határozati javaslatot a Lónyay gróf módositványával. Igen vagy nem? (Elfogadjuk!) A ház tehát a határozati javaslatot a Lónyay gróf módositványával elfogadja, és ezzel, azt hiszem. Csiky képviselő ur határozati javaslata elesik. (Fölkiáltások a szélső baloldalon: Hiszen nem ellenkezik az elfogadott határozati javaslattal!) Elfogadja-e tehát a ház a Csiky Sándor képviselő uraltál beadott határozati javaslatot? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Madarász József: Fönmarad tőkének f Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Mihályi Péter előadó által ajánlt határozati javaslatot.) Elnök: Elfogadja-e a ház ezen határozati javaslatot? (Elfogadjuk.) A határozati javaslat tehát elfogadtatik. Következik az 1868. évi zárszámadásra vonatkozó jelentése a bizottságnak. Mihályi Péter előadó: Tisztelt képviselőház! Az 1868. évi zárszámadás irányában a zárszámadási bizottság ugyanazon föladattal áll szemben, mint az 1867. évi kezelést illetőleg, itt is a számadások számtani megvizsgálása képezte a bizottság teendőjét. Kedvezőbb azonban a bizottság helyzete azért, hogy itt vszsgálásának tárgyát egy alakszeriiíeg összeállított zárszámadás képezi. Azok után, melyek e zárszámadásra nézve az 1870. évi márczius 30. 31. és ápril l-jén tartott ülésekben elmondattak, nem merem azt állítani, hogy azon rendszer, mely abban le van téve, tökéletes és legczélszerübb; de tagadhatatlan, t. képviselőház, hogy miután az Magyarország első zárszámadása, ha visszagondolok azon kedvező benyomásra, melyet annak mint első magyar zárszámadásnak beterjesztése előidézett, teljes szigorral annak összeállítását megítélni nem helyes. Kétségkívüli továbbá az, hogy annak rendszere ahhoz képest, mely azelőtt az egész monarchiára nézve készíttetett: jelentékeny haladást képez, a mint ez a jelentésben bővebben elóadatik. A zárszámadási bizottság e zárszámadás megvizsgálásánál már rendszeresen eljárhatott. Mindenekelőtt az állami számvevőszéknél lévő eredeti számadásokból a bizottság próbák által meggyőződött arról, hogy az 1867. évi pénzmaradványok azon összegekben lettek a zárszámadás pénzmaradványai között az 1868. év elejére áthozva, a mint azok 1867. évi deczember 31-én az illető pénztárakban léteztek. Meggyőződést szerzett magának a bizottság továbbá arról, hogy azon évi jövedelem és költségek az illető kezelési kimutatásokból helyesen lettek a zárszámadás részletezéseibe, valamint az összesítésbe fölvéve. Az állami számvevőszék és a ministerium között némely tételekre nézve fenforgó differentiák részint már elenyésztettek, részint a jövő évek zárszámadásaiban elszámoltattak, a mint ezek a bizottság jelentésében tételenként fölemlittetnek. Két kérdés merül föl e zárszámadásban, melyre nézve a tisztelt ház figyelmét fölhívni bátorkodom,
