Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-321
118 321. országos ük-s január IC 1875. számadásokat tesz. Hiszen mindenki ismeri a könyvtárt; essk egyszerű tételt említek föl, mely 1.555 forintból áll. Én azt hiszem, háromszor annyi könyvet lehetne annyi asztalos munkába befoglalni. Ezenkívül ugy látszik, a könyvtári bizottság, csakhogy az 500 forintra némileg kiterjesztve az örök jogot biztosithassa magának, azonkívül, hogy oly munkákat szerez meg, melyek a nyilvános nagy könyvtárakban megkaphatok: megszerez nagyszerű 50—60 kötetből álló munkákat, melyeknek 6 — 800 forintra megy áruk. Ily munkákat rendeltek meg a képviselőház könyvtára számára, a miket ugy hiszem, senki sem fog használni. A könyvtári bizottság természetesen szükségesnek mondja azokat a munkákat, arra pedig a gazdasági bizottság ügyelvén föl, e fölügyeleti jogról eszembe jut az, hogy társaim a számvizsgáló bizottságban, midőn azt mondám, hogy ha meg akarunk győződni a visszaélésekről vagy egyéb kiadásokról, ezt ugy tehetjük, hogy kezünkben legyen a gazdasági bizottságnak a szerződés és a költségvetés egyéb előre megállapított irányzata; mondom, nekem társaim azt mondták a bizottságban , hogy egyik bizottság a másik fölött nem áll, egyik a másik dolgairól nem rendelkezik. Már most azt kérdem, miképen lehetne megvizsgálni a számadásokat, ha nem azon okmányok, tudniillik a szerződések, azután az előirányzatok a megállapított költségvetések és a többi alapián. Azt mondták társaim, hogy eddig is csak igy volt mindég s igy a mi föladatunk is a számvizsgálásra vonatkozik csupán ; mert csak azt kell megnéznünk a főkönyvben, hogy a számok be vannak-e vezetve, és ha igen: a nyugtákon is ugyanazon számok vannak-e, mint a mennyi utalványoztatott. Ha a számvizsgáló bizottságnak kötelessége csak ebből áll : akkor gyarló helyzetben van a számvizsgáló bizottság. Én ugy magyarázom a dolgot, hogy az országgyűlési képviselők pénztára fölött a számvizsgáló bizottság ugyanazon jogosultsággal bir, és kell hogy bírjon, mint a milyennel az állam minden pénztárai és minden ministerium kiadásai fölött a főszámvevőszék bir. Miután a törvény értelmében az országgyűlés pénztára, vagyis a képviselőház személyzeti és dologi kiadásai nincsenek a kormány alá rendelve, — mert egyik ministerium ressortjába sincsenek e tételek beosztva: — akkor azt hiszem, hogy a számvizsgáló bizottságnak függetlenül és önállóan kell kötelességét teljesíteni, mint teljesiti a főszámvevőszék a kormány valamennyi pénztárai fölött gyakorolt ellenőrzésével. Ha nem igy érti a tisztelt ház a számvizsgáló bizottság föladatát: akkor méltóztassék eltiltani a vizsgálattól s meghagyni neki, hogy csak a számadásokat nézze át, és ha ez volna nézetem a bizottság föladatáról: akkor a mai felszólalásom elmarad. De meggyőződésem szerint kötelességemet teljesítem akkor, mikor lelkiismeretesen átnéztem az iratokat, még pedig nem is minden egyes tételt, hanem csak ugy véletlenül egy csomót fölütve, mintegy 70 tételt jegyeztem ki, s ezek mindegyike arra szolgál bizonyságul, hogy minden figyelem és gond nélkül pazarul történt az utalványozás. Ezekre nézve fölemlíthetem, tisztelt ház, hogy nekem az a meggyőződésem volt: hatalmazza föl a ház a számvizsgáló bizottságot, ha csakugyan oly hatalommal nem bir, hogy teljesítse a vizsgálatot ugy, hogy a gazdasági bizottság számadásait és szerződéseit is számba vegye és megvizsgálja. Vagy ha talán a tisztelt ház kétségbevonja azt, hogy a számvizsgáló bizottság nagyon szigorúan járt el, a mit a tiszteit házról nem tehetek föl, mert a szigor minden kiadásra nézve, a hol az országnak pénzereje vétetik igénybe, mindég kívánatos: én odautalok az okmányokra. Én e tekintetben egy oly határozati javaslatot akartam benyújtani, mely a kellő szigorúságot hangsúlyozza : de mivel ugy hiszem, hogy annak rendeltetése csak az lesz, hogy betétetik a levéltárba, és semmi egyéb; mert ugy látom, hogy épen azon urak,, a kik e tekintetben leginkább szolgálhatnának fölvilágositással, nagyon is közönyösen veszik a dolgot, a helyett, hogy bünbánólag, a felelősség terhe alatt jövőre takarékosságot követnének; mondom, daczára annak, hogy én mindazokat, a miket szóval elmondottam, okmányokkal is igazolni képes vagyok, és hogy elég a számadásokra hivatkozni, ott van az országgyűlési pénztár, az okmányok ott vannak. mint mondám, egy tulszigoru határozati javaslatot akartam beadni: de most nem azon szigorú értelemben, a mint azt a gazdasági bizottság eljárásáért megérdemelné; hanem szelídebb modorban tettem föl, és kérem a tisztelt házat, hogy méltóztassék azt elfogadni. Határozati javaslatom a következő: (Olvassa:) Határozati javaslat. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása tekintetéből legelső kötelessége a képviselőháznak, saját háztartását a lehető leggazdaságosabban berendezni, ugy, hogy az másoknak is mintaképül szolgáihasson. Ugyanazért indítványozom: utasítsa a képviselőház az elnökséget és a gazdasági bizottságot először, hogy a képviselőház hivatal- és szolgaszemélyzetének számát az eddigi tapasztalás és szükséghez képest leszállítsa; másodszor, hogy a nyomtatványok beszerzését és egyéb szállítmányokat nyilvános pályázat és szabad verseny utján a lehető legjutányosabb áron eszközölje; harmadszor, hogy a képviselőházi épületek fölötti gondozást minden külön dij nélkül egy állammérnök által eszközöltesse, és mindezekről véleményes jelentést mielőbb beadni igyekezzék. (Helyeslés a szélsá bal oldalon.)