Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-321

821. országos ülés január 1<5. 187.1. 117 bírta volna nyomatni; mert minden esetre olcsóbb lett volna: ha nyilvános árverés utján adatott volna ki e vállalat, mint patrocininram utján, s a mint a tisztelt ház elnökétől értesültem, e dolgon változtatni sem lehet már, miután szerződésileg ki van adva, s igy kénytelenek vágjunk már ily nagy árszabások mellett nyomtatni. 1874. év Julius havában Radó Kálmán, mint a gazdasági bizottság előadója egyik hozzá intézett kérdésemre engem megtámadott, midőn drágálottam a nyomtatási költségeket, most kesémben van a kimutatás 1874. év január 1-től egész Julius 31-éig, s azt látom, hogy 1869. óta 1872-ben, de legkiválólag 1874-ben növekedett a nyomdakölíség. Nem akarom részletezni, csak azt említeni, hogy kezdetben egy hóra 10—15.000 forint volt előirányoz fa nyomda-költségre, a mi az augustusi költségvetéssel együtt kitett 15.000 forintot; tehát nyolcz bónapra előirányzott a bizottság 15.000 forintot. Ezen tékozló eljárás mellett, mert nem nevezhetem másnak az oly eljárást, a hol minden concurrentia kizárásával adatik egyeseknek patrocinálás utján. Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy a mikor egy a ház által kiküldött bizottságnak eljárásáról szól, melyről a jelentések időközönként be szoktak terjesztetni a háznak: akkor ezen bizottság eljárásáról ildomosabb módon nyilatkozzék, s ne használjon ily kifejezéseket; mert ha azt a tisztelt ház megengedi, nem fog találkozni képviselő, a ki ezen bizottságban résztvegyen. (Helyesléseit jobb felől.) Majoros István : Adatokkal szolgálhatok az eljárás visszásságáról, ezt igazolni, bizonyítani vagyok képes, s méltán mondhatom, hogy ez az eljárás tékozló eljárás s méltóztassék megengedni, hogy ha azon fölszólalások után, melyeket a múlt évben tettem, maga az előadó gúnyosan rendre utasitatott, hogy ne beszéljünk olyan sokat; mikor azt tapasztalom, hogy 7—8 hó alatt 65.000 forint irányoztatott elő a gazdasági bizottság által s ezen pazar eljárás mellett sem volt képes 38.000 forintnál többet elkölteni: mire való most is havonként folytonosan 2—3 ezer forintot előirányozni? mikor a 65.000 forintból ugy is megmaradt körülbelül 30.000 forint — mondom meg fogja engedni a tisztelt elnök ur és a tisztelt ház, hogy ha ezen eljárást nem nevezhetem másként. (Helyeslés szélső bal felől.) Azután, ha meggondoljuk, hogy a ház hivatalnok és szolga személyzete oly nagy fizetéssel láttatott el. hogy a 42 egyén közül 18 fizetéses hivatalnok és 24 szolga, s ha ehhez hozzáveszszük azt, hogy a rendőrségnek naponként az ülések alkalmával 50 kr fizettetik fejenként: mily nagy összeget tesznek ki ezen költségek ? A rendőrség személyzetét kivéve, 32.850 forintra rúgnak a hivatalnokok fizetései. Én azt kérdezem a tiszteli: háztól ezenfölül, hogy ha 1865-től 1872-ig az elnökség meglehetett titkár nélkül — mert hiszen rendelkezésére áll az irodai személyzet. — mi szükség van két év óta titkárra ? Mi szükség van olyan levéltárnokra, a ki soha semmit sem dolgozik, csak húzza a fizetését? Mi szükség van a háznagyi titkárra, a kinek egyéb dolga nincs, minthogy a karzati jegyeket kiosztja és mégis van segédháznagya és Írnoka: a mikor, miként mindenki tudja, a házban a szolga-személyzet osztja ki a jegyeket? Ha fölveszem, hogy az irodában van iktató, kiadó, szóval mindenféle személyzet, a mi csak megkívántatik, mi szükség van akkor a háznál két segódlevéltárnokra ? A közönség a jegyeket a szolgáktól, de nem a kérdéses drágán fizetett 1.000 forintos hivatalnokoktól kapja. Mikor ily dolgokat einlitek föl, nem akarom az elnök ur magas haragját magamra vonni; (Derültség.) ez által én az ügy érdekében lelkiismeretesen szólalok föl, hogy a hol megtakarítást lehet tenni: az történjék meg. A gazdasági bizottság tehette volna eddig is. Egy kiilönös dologra leérem föl a tisztelt ház figyelmét, 70 — 80. számú jegyzetem közt. van egy különös tétel. Jól tudjuk, hogy a magyar példabeszéd szerint egy rókáról két bőrt húzni, nagyon csodálatos dolog. {Egy hang: Nem is leheti) én ugy tudom, hogy az állam fizetéses hivatalnokai lakbérrel is elláttatnak, és pedig a magasabb államhivatalnokok igenis tisztességes lakbért kapnak. Azon tisztelt képviselőtársaink, a kik hivatalnokok, megkapják a hivatallal járó lakbért, és itt mégis, ministereket sem véve ki: mindenki kiveszi a lakbérét. Már csak annyit a raison is hoz magával, hogy ha valaki 2.000 forintot kap lakbérül a képviselői lakbért itt hagyhatná az állampénztárban: mert elég, ha meg' kapja az egyiket. Sőt még azt is mondhatom, hogy az időközben kinevezett ministerek vagy képviselők utánna számítják lakbérüket a najüdijakhoz képest: nem hagyják benn. Ezeknek elősorolása után, tisztelt ház, ha a gazdasági bizottság továbbra is meghagyatik az ily önkény gyakorlásában: takarékosságra nincs kilátás. Miből állott eddigelé a gazdaságügyi bizottság számadása ? tudtommal egyébről nem, mint abból. hogy itt előterjesztetett és többnyire mindég észrevétel nélkül megszavaztatott. Én fölszólaltam a könyvtár ügyében a költségek tárgyalása és megszavazása alkalmával. Erre havonként. 500 forint szavaztatik meg. És mire használja föl a könyvtári bizottság ? Megrendel asztalos munkákat a könyvtár állványaira, minden árlejtés vagy munka szükséglet megszorítás nélkül, kiadja egyes pártfogolt, asztalosnak, ki azután szép-