Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-309
309. országos ülés deezember 12. 1874. 347 ezekben minő birtokváltozások történtek, azaz vannak-e ott oly földterületek, melyek terméketleneknek vannak fölírva s most a termékenyek sorába tartoznak, s vannak-e olyanok, melyeknek mivelési ága változott. Ez akár bejelentések, akár nyomozások utján, akármikép constatáltatván: okvetlenül szükséges azon községek telekkönyvét ezen változások szerint kiigazitani. A telekkönyvek rendszerint több ezer tételekből állanak; mert, mint tudjuk, a földeket a hajdani dűlők szerint, a mint egymásután következtek, sorolják föl, s a birtokosok neve minden illető földnél ki van téve. Ezen telekkönyvekben foglaltatik a birtokos neve, melyet szintén rectificalni kell, ha időközben változott. Másodszor foglaltatik benne a birtokos lakása, a térfogat, a mivelési ág, azon osztály, melybe az illető föld mivelési ágára nézve tartozik; foglaltatnak végre a terméketleneknek jelzett földek, melyek számosak, mert például a házak által elfoglalt földterületek, a terméketlenek közé vannak mindenhol sorolva azon tekintetből, mert földadó alá nem vettettek, s a földadószabályozási törvényjavaslat szerint sem fognak az alá vettetni. Már most, ha a telekkönyvet ki kell igazítani, a termékenyekké vált földeket ki kell venni azon osztályból, a hol eddig voltak, s át kell tenni azon mivelési ágba, hová tartoznak: be kell azokat bizonyos osztályba sorozni, s a mennyiben a térfogat is megváltozott volna, azt is meg kell gondolni az illető telekkönyvben, illetőleg a tételt ki kell igazítani és mivel bizonyosan vannak községek, hol a mivelési ágakban több ezer változások történtek, ezeket a telekkönyvekben mind meg kell jegyezni; meg kell pedig azért, mert a fönálló rendszer szerint, melyet rögtön megváltoztatni nem lehet, az állam részéről az adó községenként vetettik ki, és a községenkénti kivetésnek alapja épen a telekkönyv, melynek oldalai összeszámoltatván, adják azon terület egész összegét, az osztályok összegét és azok jövedelmét, melyek alapján az egész községre az adó, az állam részéről kivettetik, hogy azután az általam később említendő B) tabella szerint ama községben egyénenként osztassák föl. Tegyük föl, hogy több ezer községre nézve ezen munka e szerint végrehajtatott: akkor következik az én fölfogásom szerint az, hogy mindezen tételeket, az illető egyes parcellákat, melyek változtak, át kell vezetni az osztályok kivonatába, és pedig azért kell átvezetni, mert ezen kivonat alapján lehet csak meghatározni, hogy minden egyes községre a rectificált állapot szerint hány hold és minemű osztályú földterület esik és igy ezen rectificált állapot szerint kiszámítandó tiszta jövedelem után mennyi adóval rovandó meg az illető község. — Ez is megtörténvén, vannak némely mellékes munkálatok is, melyek azonban nem oly fontosak, hogy itt megemlíteni kellene; ámbár a végből, hogy ilyen nagy munka tökéletesen rendszeresen hajtathassák végre, mindenesetre szükségesek. Ezen mellékes munkálatok is megtörténvén, a változásokat mindenesetre ki kell tüntetni a birtokivekben és ott azon földet, mely például rétnek van fölvéve, ha időközben szántófölddé változtatott: a rétek sorából le kell irni s a szántóföldek sorába kell beirni s át kell tenni az illető osztályba és az azon osztályra eső jövedelmet kell utána kiszámítani. Ezt meg kell tenni minden oirtokivben, a melyben változás történt: mert különben egyátalán nem lehet megmondani, hogy az illető adózók, többet vagy kevesebbet vagy egyátalában mit fizessenek azon összeg után, mely jövedelmet az ő birtokivük összes sommája mutat. Ez is megtörténvén, sommáztatnak a birtokivek, és akkor következik be azon idő, hogy a B) tabellákban vezettessenek be az újonnan kiigazított munkálat szerénti jövedelmek és illetőleg az adó, mely az illető birtokosra esik. Már most tisztelt ház! azon kérdést vagyok bátor tenni a tisztelt ház előtt, hogy fölvéve azt, hogy bizonyosan számos ezer község és igen számos ezer birtokos van, kiknek birtokive változott és kikre nézve ezen munkálatot végre kell hajtani: gondolják-e, hogy az lehetséges legyen, hogy az ily munkálat már 1875-ben annyira végrehajtathassák, hogy ennek már azon esztendőben az adó kivetését tekintve eredménye legyen? Nem tagadhatom, hogy én nagyon óhajtanám, ha ez lehetséges lenne és csak a lehetetlenség előtt vagyok kénytelen meghajolni, s azt kívánni, hogy ez ne tétessék meg. Nem azért tartom ezt lehetetlennek, mit Stoll Károly képviselő ur mondott, hogy tudniillik a pénzügyigazgatóságoknak nincsen annyi közegük, nincsen annyi individuumuk, melyek e munkálatot végrehajthatnák; mert hisz a törvényjavaslat maga, melynek 44. §-a erről a tárgyról szól, nem azt mondja, hogy épen a pénzügyigazgatóságokhoz tartozó egyének küldessenek ki e czélból, hanem azt mondja, hogy: „pénzügyi közegek" küldessenek ki és igy mindenesetre sokkal több ily közeget lehet találni, ki most nincs alkalmazva, de ezen czélra mint pénzügyi közeg alkalmaztatnék; hanem lehetetlennek tartom a sebes végrehajtást, bármily nagy munkerő legyen rendelkezésünkre, a munka nagysága miatt. Ha a czél csak az, hogy egyes emberek kiket, a közvélemény kijelöl, egyes honpolgári osztályok jelöltessenek ki arra nézve, hogy reájuk nézve történjék kivételesen rectificatio: akkor kevesebb lévén az illetők száma, s igy a teendő is: ezt hamarább lehetne végrehajtani; de részemről azt nem tartom igazságosnak, nem tartom alkotmányosnak és nem tartom helyesnek, hogy oly törvény alkottassák, mely a honpolgároknak csak egy részére terjed ki, s nem terheli aránylag egyenlően a hazának hasonló állapotban lévő minden lakosát. 44*
