Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-309

309. országos ülés deczember 12. 1874. 345 A 10-ik §. Szerint „az uj adómunkálatba fölveendő földrészletekre az illető községben addig fönállott tiszta jövedelemi árszabály alkalmazandó. Ezek szerint az 1861: XXV. törvényczikk intézkedik az időről-időre haszonvehetőkké vagy haszonvehetetlenekké váló földrészletekre, és a növelési ágakban előfordulni szokott változásokra nézve; de nem intézkedik az 1868. előtti időkben történt hibás fölvételek és azon területek kiigazítására nézve, melyek a) termők bár, de a földadó-sorozati munkálatokba mint terméketlenek vétettek föl akkor, midőn a concretalis fölmérések alapján községenként kimutatott térhiány kiegészítendő volt, vagy melyek b) használat alatt állanak bár, de a földadósorozati munkálatokban sem mint termők, sem mint terméketlenek nem fordulnak elő. Nem intézkedik végre azon földrészletekre nézve sem, melyek legnagyobb részben már az ötvenes évek óta jövedelmezőbb mivelési ág szerint használtatnak, de a földadó-sorozati munkálatokban mint legelők, erdők, vagy mint rósz nádasok vannak fölvéve. Milliókra rug azon holdak száma, melyek után vagy épen semmi adó, vagy a megfelelőnek csak igen csekély részecskéje fizettetik • akkor, midőn a szorult állam rendes, sőt fokozott rendkívüli bevételeivel sem képes kötelezettségeit teljesíteni. Igazolatlan kegyelem-osztogatás ez, mely az állam összes adózói irányában igazságtalan. A kiigazítási eljárásra nézve nincs mit mondanom, azt világosan megszabja az 1868: XXI. törvény, melynek 9., 10., 11. §§., erre nézve a 7. és 12. §§. pedig a vízmentesített földekre nézve világosan intézkednek. Különbség csak annyiban van, hogy a bejelentések nem az adóhivatalnál, hanem a községi elöljáróságnál, illetőleg bizottságnál történendnek, mely a kiigazítást a telekkönyvhöz csatolandó pótiveken eszközlendi. A törvényjavaslat, melynek folytán a kiigazítás eszközöltetnék, így hangzanék: Függelék az 1868. évi XXI. törvényczikkhez. A földadóról. 1. §. Az 1868. évi XXI. törvény czikk hatálya 1875. január 1-től számítva mindazon területekre kiterjesztetik: 1. melyek termők bár, de a földadó-sorozati munkálatokba mint terméketlenek vétettek föl akkor, midőn a diilőnkénti fölmérés alapján községenként kimutatott térhiány pótolandó volt ; vagy pedig a földadó-sorozati munkálatokban sem mint termők, sem mint terméketlenek nem fordulnak elő; 2. melyek legnagyobb részben még az ötvenes évek óta jövedelmezőbb mivelési ág szerint használtatnak ; de a földadó-sorozati munkálatokban mint legelők, erdők, vagy mint rósz nádasok vannak fölvéve. EÉPY. H. NAPLÓ. I85. XIII. KÖTET. 2. §. Kivételnek csak annyiban van helye, a mennyiben a bejelentések nem az adóhivatalnoknál, hanem a községi elöljáróságoknál történnek. 3. §. A törvény végrehajtásával a pénzügyi minister bizatik meg. Ajánlom határozati javaslatunk első két pontját, melyeknek elfogadását az igazság érdeke követeli. A 3-ik és 4-ik pontra nézve igyekezni fogok és fogunk a földadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával mindazon intézkedéseket érvényre emelni, melyek alapján a főczél „a viszonylagos helyes arány" lehetőleg biztositható. Teendjük ezt a tisztelt pénzügyminister ur érdekében is, kit sajátlagos helyzeténél fogva a törvény hiányos intézkedéseiért is felelősség terhelne. Ghyczy Kálmán pénzügyminister: Engedje meg a tisztelt ház, hogy a beterjesztett indítvány folytán némely észrevételt terjeszthessek elő. (Halljuk!) Tökéletesen helyeslem mindazt, a miket jelenlegi földadó-kataszteri munkálatomban, mint hiányokat a tisztelt képviselő ur fölemiitett; magam is óhajtom, hogy e hiányok mielőbb orvosoltassanak. A tett indítvány ellenében van azonban legelőször is előzetes észrevételem. A képviselő ur most indítványát annyiban módosította, hogy indítványának 3-ik és 4-ik pontját a tárgyalásból kihagyatni kívánja, és szorítkozik egyedül az 1-ső és 2-dik pontra, a melyek kinyomozását rendelik el azon földterületeknek, a melyek mint terméketlenek lévén beirva, a termékenyek sorába iktatandók, és a melyekre nézve a mivelési ágak időközben megváltoztak. Az eredeti indítvány hibás volt abban is, hogy azon nagy munkálatot, melyet tervez, egyszerű utasítás által vélte a pénzügyministernek meghagyhatónak, midőn mindnyájan tudjuk, hogy ez iránt tüzetes törvény szükséges. Hibául kell az indítványra nézve fölrónom azt, hogy , midőn a czélt, melyet kitűz maga elé, hogy tudniillik nyomoztassanak ki azon földek, melyek már kezdetben termékenyek voltak, vagy időközben termékenyekké lettek, s a melyek most a terméketlenek sorába vannak iktatva; nyomoztassanak ki a változott mivelési ágak és az ekképen folytatott nyomozások következtében az illető területek a törvény által rájuk rovandó magasabb adóval rovassanak meg; de legalább az eredeti indítványban arról, hogy azon czél, a melyre nézve talán mindnyájan megegyezünk, miképen éressék el: egy szó sem foglaltatik; pedig oly esetekben, midőn a czélra nézve megegyezünk mindnyájan : a kérdés épen ott rejlik, és véleménykülönbség csak arra nézve lehetséges, hogy miképen éressék el és foganatosittassék a közösen óhajtott czél. Azokba, a miket Stoll képviselő ur most mondani méltóztatott, a mennyiben azok a földadó-sza44