Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-309
344 309. országos ülés deczember 12. 1874. E §§. kétféle intézkedést tartalmaznak, az egyik szerint „az osztály jellegét leginkább kitüntető mintaterek járásonként jelöltetnek ki, de oly számban, hogy minden község határában az ott előforduló osztályok legalább egy-egy mintatér által legyenek képviselve % tehát járásonként, de községenként is. Ez megjárja, mert a több munka vége mégis az, hogy minden községnek meg lesznek az ottani osztályokat jelző mintaterei; hanem hogyan teljesíttessék a 48-ik §-ban foglalt rendelkezés, hogyan tűzessenek ki az egyes osztályokat az egész járásra nézve jelző mintaterek? ez már más kérdés, miután ily mintaterek — egy két eset kivételével — a legszorgalmasabb keresés után sem lesznek föltalálhatok, mert nem léteznek. Méltóztassanak fontolóra venni, hogy körülbelül 150 ezer mintatér lesz, és pedig a 48. §. szerint a becslők által fölállítandó; ha tehát ezek föladata annyira nehezíttetik, hogy ők már előlegesen, csak a mintaterek fölállítása czéljából köteleztetnek a járás, ugyszólva, minden földjét följárni, miután csak ily roppant időt igénybevevő utazás, járás-kelés után lesznek azon helyzetben, hogy teljes bizonysággal kimondhassák, „miszerint az egyes osztályokat az egész járásra nézve jelző mintatérek nem léteznek: akkor a tiszta jövedelmi fokozatok megállapítása a jelzettnél is több időt veend igénybe." Ezek után bátor vagyok a tisztelt képviselőházat figyelmeztetni : miként a törvényjavaslat „a földadó szabályozásáról" a már elkésve beadott határozati javaslat pártolói által ez ideig legkevésbé sem gátoltatott; az mindamellett régóta csak vajúdik; vajúdik, mintha a földadó összegének 30, illetőleg 42 millió forinttal tervezett megállapítása elejtésével életereje alapjában megtámadtatott volna. És ez igen komoly intés, hogy a törvényjavaslat hibásnak és hiányosnak mondott intézkedései a jelzett irányban elfogulatlan szigorú bírálat alá vétessenek ; mert tagadni senki sem fogja, miszerint az állam rendelkezésére álló erők még arra nézve sem biztosítanak, hogy a földadó-sorozat nagy és nehéz föladata világos és egybevágó intézkedések alapján teljes sikerrel megoldassák. * Hiányos intézkedéseknek fölötte hiányos eredménye lenne, miután itt nem az a föladat, hogy az államnak 30, illetőleg 42 milliónyi földadó és járuléka biztosittassék; hanem, hogy azon 42 millió igazságos arányban terheljen minden egyes földrészletet; nem, pedig ugy, mint jelenleg van, midőn hasonló viszonyok közt álló hasonló egy hold föld itt 9 frt, ott 3 frt, vagy épen 30 kr után adóztatik meg. A viszonylagos helyes arányosság megállapítása lévén az egész törekvés és áldozatok fő- és £gyedüli czélja: azon alázatos kérelemmel járulok a tisztelt képviselőházhoz és a tisztelt kormányhoz : méltóztassanak egyesitett erővel odahatni, hogy a méltóságos főrendek által nyújtott alkalomból a törvényjavaslat intézkedései annyira javíttassanak, a mennyire azt azoknak practikus végrehajthatása az állam főérdekében megkívánja, mely legérzékenyebben sértetnék, ha, midőn az állam rendkívül szorult helyzetében rendkívül nehéz áldozatokat kénytelen követelni : azon áldozatok az állam adózói egy részének csak jövedelmét, a másiknak pedig már tőkéjét támadnák meg. Rendkívül fontos, rendkívül nagyhorderejű a föladat; de rendkívül nehéz a megoldás is, mely, hogy áldást hozzon : rendkívüli figyelemmel, részrehajlatlan szigorral állapitandók meg a törvény intézkedései. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem határozati javaslatunk 3—4-ik pontja fölötti vitát a törvényjavaslat tárgyalása utáni időre halasztani; azonos ez azoknak visszavonásával, ha az intézkedések czélszerüek. Határozati javaslatunk két első pontja a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat 44. §-a értelmében az adóközségekben alakítandó bizottságok által legczélszerüebben végrehajható, a mennyiben azoknak hatásköre a főrendiház módosítása szerint azon földrészletek osztályba sorozására is kiterjesztetnék, melyeknek művelési ága változott; mivel azonban nincs biztos kilátás arra, hogy az utón a földadó szabályozásával együttesen haladva egyhamar czél éressék: kiindulásom alapjául az 1868: XXV. törvényczikket fogadom el, és arra fektetem a fősúlyt. A földadóról szóló e törvényczikk 1-ső §-a szerint a ministerium az adórendszernek törvényhozás utján leendő állandó megállapítása iránt kimerítő törvényjavaslatot fog mielőbb előterjeszteni." Ez megtörtént; mintegy évvel ezelőtt beadatott a törvényjavaslat a földadó szabályozásáról ; de az még ma nem törvény. A XXV. törvényczikk 5-ik §-ában megemlittetnek azon esetek, melyekben a volt terméketlen térek gazdasági művelés alá vétetnek, adó alá esnek. A 6-ik §. szerint a mivelés megkezdése bejelentendő. A jelentés elmulasztása adótárgy eltitkolásául tekintetvén, az 1868: XXI. törvényczikk §§. értelmében birsággal megrovandó. A 7-ik §. vizszabályozás által haszonvehetőkké vált 15 éven át adómentes földterületekről szól. A 9-ik §. Birtokrendezés, tagosítás, legelő elkülönítés, erdőkihasitás folytán történt mivelési ágak változásairól, vagyis azon esetekről szól, melyekben a község uj adómunkálatot készíttetni köteles.
