Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-308
320 308. országos ülés deczember 11. 1874. Megengedem, hogy az 1874. évi költségvetésre Taló hivatkozás némileg hiányos, annyiban, a menynyiben az 1875-ik évi költségvetés valóban kisebb összegeket foglal magában, mint foglalt az 1874-iki költségvetés. De ha a ministerium által előterjesztett 1875-iki költségvetésre hivatkozunk, ennek megint megvannak a maga nehézségei: mert akkor első sorban nem lehetne mindjárt az év elején a megyei dotatiokat ugy kifizetni, mint eddig kifizettettek. A ministerium ugyanis az 1875-iki költségvetésbe csak három millió s egynéhány ezer forintot vett föl a megyei dotatiok fejében, azon kilátásból indulván ki, hogy még az év folyta alatt behozattatik a házi adó. Az már most nagyon kétessé vált, hogy a házi adó be fog-e hozatni vagy sem; sőt a kilátások szerint ezen évben jóformán lehetetlen lesz azt behozni a megyékben. A megyék dotatioját pedig csakugyan már az esztendő elején kell, és azon mérvben kell kifizetni, a melyben a megyék eddig élvezték ; mert ha kisebb mérvben adatnának ki ezen dotatiok: a megyék a közszolgálatnak nem fognak tudni eleget tenni. Ha továbbá az indemnity törvényben a ministeriumnak 1875-ik évi költségvetésére hivatkozunk: akkor talán időközben én is fölállíthatnám az adófölügyelői intézményt, az illetékszabási hivatalokat, melyekre nézve, hogy a reájuk vonatkozó törvény meg fog-e alkottatni, ínég nagyon kétes. így akármikép gondoljuk a dolgot és bármiként akarjuk szerkeszteni a törvényt, bizonyos nehézségek mindig előállanak, annyival inkább, hogy valamint a pénzügyi bizottság jelentése, annak megállapodásai a ház előtt nem ismeretesek : annyival inkább nem lehetnek ismeretesek azon megállapodások, a melyek a házban a költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával hozatni fognak. Épen ezen nehézségeknek elkerülése végett nyilatkozott tegnapelőtt a kormány nevében a ministerelnök ur, azon határozott kijelentést tévén, hogy mindamellett, hogy az 1875. költségvetés szélesebb meghatalmazást foglal magában: a ministerium mégis biztosítja a házat, hogy szemmel fogja tartani mindazon megtakarításokat, a melyeket az 1875-ik évi költségvetési előterjesztéseiben maga indítványozott, és azokat is, melyeknek kivihetőségéről az eddigi, vagy az ezentúl folytatandó tárgyalások alkalmával magának meggyőződést szerez. Ez, gondolom, oly határozott nyilatkozat itt az ország szine előtt téve, hogy arról, hogy azt a ministerium végre fogja hajtani: kételkedni egyátalában nem lehet. És hogy is tehetné a ministerium azt, hogy ily ünnepélyes nyilatkozattal szemben másként akarjon intézkedni ? Ennélfogva én, tisztelt ház, még azon körülménynyel szemben is, melyet az előttem szólott Tisza Kálmán képviselő ur érintett, hogy tudniillik a ministerium időközben változhatik, azt merem állítani, hogy igen változhatik a ministerium igen könnyen; de bármely ministerium kötve lesz az által, a mi itt az előtte való kormány által ünnepélyesen a ház előtt kijelentetett. Minthogy tehát mindannak, a mit Tisza Kálmán képviselő ur kivan, elég van téve a törvényjavaslatnak azon szövegezése által is, mely a 3-ik szakaszban foglaltatik, s a mely szintén azon érzelmet fejezi ki, hogy a ministerium által minden tekintetben figyelembe vétessék, szemmeltartassék az 1875-ik évre megalapítandó költségvetés, habár az legutolsó részletéig nem foganatosítható, mindaddig, mig számszerint tökéletesen ismerve nem lesz. Mindezeknél fogva bátor vagyok a tisztelt házat arra kérni, méltóztassék megnyugodni azon nyilatkozatban, mely a ministerium részéről tegnapelőtt itt a házban tétetett, s meggyőződve lenni arról, hogy ezen nyilatkozatának a ministerium kötelessége szerint mindenesetre eleget fog tenni; méltóztassék tekintetbe venni azon nehézségeket, melyek egy teljesen correct fölhatalmazási törvény szerkesztésének útjában állanak, ezen törvényjavaslat 3. §-át, ugy, a mint beterjesztve van, elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmáns Tisztelt ház! Nincs egyébhez jogom és nem is fogok egyébhez szólani, mint ahoz, hogy indítványom félreértetvén, annak valódi értelmét helyreállítsam. Paczolay tisztelt képviselőtársam ugy értette indítványomat, hogy én azt akarom, hogy a költségek történjenek a szerint, a mint a ministerium beterjesztette az 1875. évi költsévetést, tehát kevésbé akartam megszorítani azokat e §-ba, mint a ministerelnök ur tegnapelőtt tett nyilatkozatában tette. A tisztelt pénzügyminister ur pedig ugy értette, hogy én azt akarom, hogy a költségek az 1875-iki budget tételei szerint történjenek. Engedelmet kérek, mindkettő félreértett. Én ugyanis azt indítványoztam, hogy a költségek történjenek ugy, hogy, a megállapítandó, tehát a ház által megállapítandó 1875. biulgetben megállapítandó összegek határai között elszámolhatók legyenek. Ez sem nem az, hogy ugy, a mint a minister ur beterjesztette a költségvetést, sem nem az, hogy ugy, a mint itt megállapítva lesz; hanem ugy, hogy a megállapítandó összegek határai közt elszámolhatók legyenek a költségek. Miután ez igy van, és nincs is jogom egyebekre felelni, nem is kísérlem meg azt, különben is azt hiszem, hogy ezek után minden argumentatio fölösleges. (Helyeslés bal felől.) Péchy Tamási Tisztelt ház! Én tökéletesen szükségesnek tartom, hogy tisztelt barátom, Tisza Kálmán módosítása elfogadtassák. Elismerem, hogy ezen indítvány némiképen megszorítja
