Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-307
307. országos ülés deczember 10. 1874. 313 bizalmi kérdést: oly eljárás, mintha valaki a vontcsövű ágyuk idejében az ijjakhoz és lándzsákhoz térne vissza. A bizalmi kérdés mindig fölhozható, s kik azt most állították föl: e tekintetben tökéletesen szabadok voltak. Itt csak az idő és czélszerüség jő kérdésbe. Ez idő és czélszerüség annál inkább jő tekintetbe, mert, mint Tisza Kálmán képviselőtársam tegnap és Simonyi Ernő ma kijelentette: a körülmények rendkívüliek. Az időszerűség és czélszerüség kérdését kell tehát tulaj donképen taglalni. Czélszerü volt-e e pillanatban ily javaslatot tenni? Az előttem szóló képviselő ur hangoztatta, hogy most csak deczember 10-én vagyunk; én is hangoztatom, s azt kérdem azoktól, kik a bizalmi kérdést fölhozták, hogy azok után, mik a múlt tavaszon történtek, mikor a most kormányon lévő férfiak átvették a kormányt: hiszik-e, hogy lehetséges a hátralévő húsz nap alatt egy erős kormányt alakítani, mely az előttünk álló nagy föladatoknak megfelelhessen ? (Zaj bal felől.) Mert, véleményem szerint, ők sem akarhatják, hogy csupán alkalmi kormány alkottassák. Meglehet, hogy ők azon véleményben vannak, hogy lehet; kérdem: hiszik-e, hogy minket meggyőztek arról, hogy oly kormányt képesek jelen pillanatban teremteni, mely e nagy föladatot megoldhatja. Hoztak-e föl, kérdem, egyetlen mentő eszmét azon kívül, hogy rendszert kell változtatni ? (Mozgás bal felől.) Nem hallottam egyetlen szóval is, hogy mily rendszerrel akarják a jelenlegit fölváltani. {Fölkiáltások bal felöl: Az nem az ellenzék dolgai) Azt hallom, hogy ez nem az ellenzék dolga, és ez rendes időben tökéletesen áll is; mert az által csakis egy, taktikai hibát követnének el; de nem áll mindig, és nem áll főképen most, midőn — a mint sok helyről hangoztatott — rendkívüli körülmények forognak fön, melyeket mindnyájan elismerünk, (Ellenmondás a bal oldalon.) és a melyeken csak ugy győzedelmeskedhetünk: ha mindnyájan hozzájárulunk, a mennyire lehet ezen rendkívüli körülmények elhárításához. Ily körülmények között, én legalább, és nemcsak én, hanem talán mások is, az ellenzék állását egészen másképen fogják föl, és pedig nemcsak az ország érdekében, hanem némikép saját érdekükben is. Engedjék meg, hogy e tekintetben csak egy példával szolgálhassak. (Halljuk \) A negyvenes években az angol háztartás körülbelől olyan rósz volt, mint a miénk. (Ellenmondás.) Bocsánatot kérek, éveken át egy chronicus deficit volt, mint nálunk. (Élénk ellenmondás.) Ott is mindenféle történt, az akkori kormány mindenfélét próbált, hogy kis, nem rendszer változtatások, hanem kisebb változtatások által ezen bajon segítsen: akkor támadt a szabad kereskedelem eszméje. Az ellenzék fölfogta ezen eszmét, annak élére állott, s annak következtében uj pártalakulás történt. A régi toryk és whigek megszünKÉPV. H. NAPLÓ. 18"^ XIH. KÖTET. tek, és lettek conservativek és liberálisok, a mi egészen más volt, és azon párt, mely ezen eszmét zászlajára tűzte: körülbelől a múlt évig kezében tartotta a kormányi Méltóztassék nekünk ily eszmét fölmutatni, ha csak töredékben is: és én leszek az első, ki, ha nem is csatlakoznám, (Derültség bal felől.) legalább visszalépnék minden ellenvetéstől; de engedelmet kérek, hogy mig ez nem történik: én némileg a szerint cselekedjem, a mit a traditio az öreg Ferencz császárról mondott, (Halljuk l) a kinek, midőn azt mondták: „ezek rósz emberek, küldjétek el", azt mondta: „tudom, hogy mim van, de nem nem tudom mim lesz". Pártolom a törvényjavaslatot. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Tisztelt ház! A szólásra többé senki sem lévén fölírva: a vitát befejezettnek jelentem ki. (Szavazzunk]) Móritz Pál : Tisztelt ház! Ha senki sem kivan már szólani: én is elállók a szótól azon kijelentéssel, hogy azon ellenvetésekre, a melyeket Eötvös Károly tisztelt, képviselőtársam beszédemre fölhozott, majd annak idején és helyén felelni fogok. (Helyeslés.) Madarász József: Tisztelt ház! Nem vagyok azon kellemetes helyzetben, mint előttem szóló, hogy elállják a szótól; hanem csakis néhány perezre kérem a tisztelt ház figyelmét, nagy részben midőn arra nézve a mit Eötvös Károly képviselő ur a közelerkölcstelenülésre mondott, föntartanám későbbi tárgyalásoknál nyilatkozni; nyilatkoznom kell mégis ma már itt a fölhatalmazás kérdésénél önmagának Eötvös Károlynak és az előttem szólt képviselő urnák fölszolalása következtében magára a rendszerre nézve. Eötvös Károly képviselő ur azt mondja, hogy az eddigi hét évi gazdálkodás nem ugyan valami mintaszerű ; hanem ha rósz is, megszavazza a fölhatalmazást: mert azt véli, hogy a baloldal alapján előterjesztendő javaslat még roszabb lenne. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy ép ezzel mutatta ki Eötvös Károly képviselő ur, hogy minő alapra kell azon rendszert fektetni, a melyen egy Magyarországot megmenthető és jó költségvetés terjesztethetik elő: tudniillik elvetésével azon közösügyi alapnak, melynek folytán önök eddigi hét éves gazdálkodása a nemzet veszedelmét megteremtette, és megalakításával Magyarország azon állami életének, a melyen mindig fejlődött, mig önök azt meg nem változtatták. S nekem örömömre szolgál már csak ezen vitának fejlődése is ; mert azt hiszem, hogy e vitatkozásokból a jelen rendszer és a kormány működésének tarthatíansága fog kiderülni. A fölhatalmazás fölötti tanácskozás a megkezdés a kormány és rendszere ellenében; majd a fölhatalmazás kérdését követni fogja a költségvetés és 40
