Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-305

268 305. országos ülés deczcmber 5. 1874. fölszólalni, illetőleg határozatok ellen föllebbezni el ne mulaszsza; továbbá ha a kerületi és központi fölügyelőknek az 59. és 63. §§-ban befolyása biz­tosíttatik, hogy a sorozás körüli eljárást is a hely­színén megbírálhassák és a sorozó küldöttség a ne­talán eltévesztett sorozás helyreigazítására utasít­hassák ; szóval hogy figyelmüket mindenre kiterjeszt­hessék, a mi a helyes aránynak egyesek, községek, járások, kerületek közt leendő megállapítására be­folyással van. Végül kifogást kell tennem a földadó szabá­lyozásának végrehajtására hivatott nagy gépezet ellen. A 44. §. szerint a képviselőházban érvényre jutott igen helyes módosítás alapján községi bizott­ság alakittatik, mely a helyszínének a mennyiben szükséges megszemlésével és az érdekelteknek meg­hallgatásával a község adótelekkönyvét a tényleges állapot szerint hivatalból előlegesen kiigazítja. A képviselőház e módosítása szerint fölállitat­nék a községi bizottság és megbízatnék a telekkönyv kiigazításával. Helyes! csak kár, hogy az egészsé­ges első lépést több nem követte. A főrendiház a helyszínének megszemlésére nézve törölte e szavakat „a mennyiben szükséges" helyesen, miután a helyi szemle elkerülhetlenül szükséges. A főrendiház a 2-ik kikezdés ily megtoldásával „egyszersmind azon .földrészleteket, melyeknek mi­velési ága változott, azon osztályokba sorozza, me­lyekbe azok az érvényben lévő osztályozás szerint tartoznának" a képviselőház által tett jó lépéshez egy másikat fűz, és azzal megmutatja az egyedül helyes utat, melyen haladva határozati javaslatunk 2-ik pontja természetesen elintézhető és elintézendő, szintúgy az 1-ső, sőt a 3-ik és 4-ik is, ha a meg­kezdett ut szakértelemmel kiépíttetik. A két ház egy-egy lépéssel helyes irányt mu­tatott, mely czélhoz vezet, kövessük ez irányt, és tartsuk föl mindenekelőtt a községi becslőbizottsá­got, mely helyismereténél fogva hivatva van arra, hogy mindenben fölvilágosítást adjon és a külső munkálatokat teljesítse. A községi bizottságot mint a község orgánu­mát nem számítom a gépezethez, melyhez 1. a sorozó-küldöttség, és pedig három egy becslőbiztos fölügyelete alatt; 2. a járási; 3. a kerületi; 4. az országos földadó bizottság tartozik mind­egyike nagy személyzettel. Több itt a fórum, mint a mennyi szükséges, hogy a munka gyorsittassék és a föladat megoldása könnyittessék, mely megoldás legtöbb esetben helyi szemle nélkül nem képzelhető. Az elősoroltak szerint hiszem és vallom: mi­szerint a törvényjavaslatban foglalt intézkedésekkel a földadószabályozásí munkálat végrehajtása időben és pénzben nagy áldozatokat követelend; de a föld­adó nem lesz szabályozva, mert a földadósorozat nem lesz a viszonylagos arányosság alapelve szerint megállapítva, és ha pénzügyeink nem javulnának: a kormány abba a kényszerhelyzetbe jöhet, hogy adó­alapul a földbérösszegeket használja. Nagy szerencsétlenség lenne ez, pedig kikerü­lése alig remélhető., ha tekintetbe veszszük a nagy föladat — kellőleg alig ellenőrizhető s ezért a szak­avatosságon kivül szilárd jellemet is föltételező — végrehajtásához szükséges egyének nagy számát, kik egy pár évre szegődtetve folytonos kísértések közt ingatag alapon dolgoznak a nélkül, hogy a munka gyors haladása, vagy helyessége érdekükben állana. Ez a helyzetnek egyik és pedig nagy kocz­káztatással járó nehezebb oldala. A másik oldalon ut jelöltetik ki, melyen a viszonylagos arányosságot zavaró hiányok gyorsan, ugy szólva áldozat nélkül, sőt bevételszaporodással pótolhatók: a mennyiben már 1875. első havaiban kiigazítás alá vehetők a nagy eltérések, maradván későbbre és 1876-ra voltaképen csak a munkák ki­kerekítései és néhány fölötte nagy község, melynek összes munkálatai egy év alatt alig végezhetők be. Igen, határozati javaslatunk végrehajtásával készen lesznek 1875. adó, 1876. pedig hitel-telek­könyveink, lesz lehető helyes osztályozásunk és osz­tálybasorozásunk , megállapithatik a viszonylagos arány tekintettel az uj közlekedési eszközökre is, és azt az érdekeltek állapítják meg a kormány szi­lárd és pártatlan föíügyelete alatt. Eléretik tehát minden czél, mely a törvény­javaslat által eléretni szándékoltatik és csak az eszközökre nézve lesz eltérés, a mennyiben a tiszta jövedelmi faktorok nem az utolsó évtizedből merit­tetnek; hanem föntartatnak egyelőre az 1824-ki árak, azok fokozatainak az uj közlekedési eszkö­zökhöz mért emelésével vagy lejebbszállitásával. Ez eltérés azonban — mint fönt indokoltatott — nem határoz a dolog, nem az eredmény lénye­gére nézve; nem változtat az a viszonylagos arány helyességén és annak megszilárdulásával meg is szüntethető; vagyis, az 1824-ki terményárak és gazdálkodási költségek helyett az utolsó évtizedbe­liek alkalmazhatók: ha a törvényhozás azt hatá­rozza, hogy a határozati javaslat alapján végrehaj­tandó munkálatokkal a jelzett irányban kivánt ada­tok egyidejűleg külön áldozat nélkül szereztessenek meg, és alkalmaztassanak a létrejövendő megálla­podáshoz képest, mely könnyebben jövend létre és megnyugtatóbb lesz: a mennyiben a szereplők akkor már több szakértelemmel járulhatnak hozzá; azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom