Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-305
305. országos ülés deezember 5. 1874. 269 kivül a helyesbített országos arányban irányt adó alappal birandnak. Mindezekből kitűnvén az, hogy a törvényjavaslatban fölvett munkabeosztásban első helyre tett tiszta jövedelmi fokozatok megállapitásása szükségelt idő alatt, a határozati javaslat által követelt más munkabeosztással az egész föladat megoldható, áttérek a követendő eljárás előadására, de hogy a tisztelt ház türelmét teljesen ki ne fáraszszam: ez úttal csak a főmozzanatokra fogok szorítkozni. A törvényjavaslat, melynek elkészítésére szívesen vállalkozom, ily czimet viselne Törvényjavaslat a földadósorozat kiigazításáról és hatálya 1875. január 1-től számíttatik. A föld tiszta jövedelme egyelőre az érvényben álló földadósorozatban szokásos mód szerint számíttatik, és pedig a községi gazdák többség által űzött gazdálkodási rendszer alapján kipuhatolt termés évi átlaga szerint. A viszonylagos arány helyreállítása szempontjából a tiszta jövedelmi fokozatok az 1824-ki terményárak fokozatainak a keletkezett közlekedési •eszközökhöz mért emelésével vagy lejebbszállitásával állapittatnak meg. A kérdés nagyobb megvilágítására szolgálok egy példával. A. Adókerületben a tiszta búza árfokozatai 1 frt, 1 frt 8 kr, 1 frt 16 kr és 1 frt 24 krral lévén pozsonyi mérőnként megállapítva, B. község fekvésénél fogva az 1 frt 8 kros fokozatba esett; de mert épen semmi közlekedési eszköze sem volt, egy fokozattal lejebb, vagyis az 1 frt fokozatba tétetett. B. község időközt két vasutat nyert, és azon a világ mind négy része felé közlekedhetik, tehát az 1 frt 8 kr fokozat egyszer visszaállítandó, és a viszonyokhoz képest az 1 frt 16 kr vagy 1 frt 24 kr átteendő. Beállhat ellenben azon eset is, hogy C. község, melynek az akkori viszonyokhoz képest kitűnő utjai lévén az 1 frt 8 kr fokozatból az 1 frt 16 krosba tétetett: most az 1 frt 8 kr fokozatba lesz visszahelyezendő. A mivelési ágak meghatározásánál a kertek mint külön mivelési ágak vétetnek ugyan föl, de jövedelmük egyelőre a kaszállók I-ső osztályú jövedelméhez hasonlittatik, minden községben egy községi, minden becslőkerületben egy kerületi, a központban egy országos földadóbizottság alakittatik. A 41. §. szerint a földadó katasteri munkálatok a tényleges állapotnak megfelelőleg igazitandók ki. Ezen határozott intézkedés teljes föntartásával azon teendők, melyek az adótelekkönyvi igazításra vonatkozólag — mindkét ház, vagy a főrendiház megállapodása szerint — a 44. §. értelmében megalakítandó községi becslőbizottságra ruháztatnak, kiterjesztetnek a telekkönyv elő- és utómunkálataira, és ezek nemcsak a mivelési ágban változott földrészleteket sorozzák osztályokba, hanem helyesbítik a helytelen sorozásokat, sőt véleményt mondanak a viszonylagos arányra nézve is, a mennyiben minden községi bizottság hivatva lesz saját községét I minden határos, azonkívül a mintaközséggel mive• lési ágonként és osztályonként összehasonlítani, és j az eredményt minta szerinti kimutatásban a becslőj biztosnak kézbesíteni. A nagyobb birtokosok képviselője a bizottság beválasztandó, befolyását azonban a bizottság mellett is gyakorolhatja. A községi bizottság dolgozatát a sorozó küldöttség a becslőbiztos fölügyelete alatt bírálja meg, ki a vizsgálati sorrendet a tényleges állapottól tapasztalt eltérések arányában ugy állapítja meg, hogy azon községek, melyekben legkisebb eltérés mutatkozik: legutoljára vizsgáltassanak meg, tiszta jövedelmük legutoljára számíttassák ki. Községek a tiszta jövedelmi fokozatok tételei ellen fölszólalhatnak vagy föllebbezhetnek, azokra nézve a kerületi és országos földadóbizottságok küldöttségei, a kerületi és központi fölügyelők már megelőzőleg szereztek helyi ismeretet és gyűjtöttek adatokat, melyeknek alapján az országos bizottság végleg határoz. Egyes birtokosok a 65. §-ban elsorolt esetekben szólalhatnak föl; de ha a becslőbiztos és a kerületi bizottság által egyformán elintézett ügyben föllebbeznek és az országos bizottság helyi szemle alapján szintúgy határoz, a küldöttség útiköltségeit ők fizetik. 58. §. Ha a sorozó-küldöttség tagjai valamely földrészlet sorozására nézve meg nem egyeznek: a becslőbiztos határoz; ha pedig megegyeznek, de a becslőbiztos meggyőződése szerint helytelenül: ez őket irásilag figyelmezteti, és ha a figyelmeztetést tekintetbe nem veszik, a kerületi bizottsághoz terjeszti fölszólalását. A becslőbiztos határozata ellen fölszólalhat a sorozó küldöttség bármely tagja; fölszólalnak és jelentést tesznek a kerületi és országos bizottságok küldöttségei, a kerületi és központi fölügyelők, ha a helytelennek tapasztalt sorozási eljárás írásbeli fölhívásukra nem változtatik meg; ha becslőbiztos nem szólal föl oly esetben, midőn fölszólalni kötelessége lenne. A községben történni kellő írásbeli dolgozatokat — ide nem számítva a tiszta jövedelmi fokozatokat és az osztályba sorozott földrészletek tiszta jövedelmi kiszámítását: — a községi bizottság teljesiti. Ez irányban követendő erélyes és részrehaj' latlan eljárással teljesen kielégítő siker gyorsan I éretik el ; hogy pedig az eljárás minden további I halasztás nélkül megindittathassék: kérem a tisztelt
