Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-305
262 305. országos ülés deciember 5. 1874. * líérvényi jog eltörlését {Derültség hal felől); mert kérvényi jogot adni, de azt mondani, hogy ha kérvény folytán valami szóba hozatik a házban, ez a ház méltóságát, kezdeményező jogát sérti: ez, engedelmet kérek, szemfényvesztés és nem parlamentalismus. [Élénk tetszés hal felől) Mindezek után, miután én indítványomban nem látok praejudicálva semminek, azt most is correctnek, jónak tartom; de mert czélt akarok érni, és a czél az, hogy ezen kérdés kellően, nem rögtönözve megfontoltassék, és ez iránt a ház a ministerium utján értesíttessék : ha a tisztelt háznak az én indítványom ellen kifogása van, ép ugy, mint többen nyilvánították, kik indítványomat pártolják, minthogy a legfőbb czélt úgyis elérjük : kész vagyok a belügyminister úrét is elfogadni. Ha tehát az enyém nem tetszik, ajánlom a belügyminister úrét. {Tetszés hal felől) Szapáry Gyula gr. belügyminister: T. ház! Először is kénytelen vagyok reflectálni az előttem szólott képviselő ur azon mondatára, hogy az ő indítványában nem foglaltatik más, mint utasitás a kormányra nézve. Ugyanis a tisztelt képviselő ur indítványában az mondatik, hogy: miután a törvénynek megalkotása elkésett, mennyiben van szükség intézkedésre. Ezzel mindenesetre ki van mondva, hogy a törvény elkésett, {Derültség a hal oldalon.) s ki van mondva, hogy az intézkedésnek szüksége fönforog. Ezeket, tisztelt ház, én részemről el nem ismerhetvén, ezért szólaltam föl az indítvány ellen. Az általa tett indítványnak két része van. Az egyik az, hogy a kormány vegye fontolóra a kérdést; a másik meg az, hogy tegyen jelentést a képviselőháznak. Ha csak az lett volna az indítványban, mi első részében foglaltatik, hogy a kormány fontolja meg a kérdést, erre igen könnyen felelhettem volna : mert a kormánynak e tekintetben megfontolásra nincsen szüksége. {Derültség a hal oldalon. Halljuk! Halljuk!) igen tiszta és világos a törvény XII. szakaszának 5. pontja; olyan, a mely semmiféle magyarázásra, semmiféle megfontolásra nem szorul. Megfontolta ezt a kormány, midőn a törvényjavaslat tárgyaltaíott, s megfontolta a tisztelt ház, midőn elfogadta és ennek most újból való megfontolását nem látom szükségesnek. {Helyeslés jobb felől.) Az indítvány második része szerint azt kívánja az indítványozó ur, hogy a képviselőháznak alkalma legyen a kormány által benyújtott jelentés alapján ezen kérdéssel ismételve foglalkozni. Szükséges-e, hogy, miután a ház már annyiszor s anynyiszor megvitatta ezen kérdést, miután a törvénynek a ház által az első tárgyalás alkalmával történt megfontolása után az a Simonyi Ernő által tett indítvány következtében újólag tárgyaltatott a legutóbbi időben, tehát nem az aratás és cséplés közben, hanem már ezen ülésszakban: szükséges-e, mindezek után, s különösen a mai tárgyalás után: hogy a képviselőház ezen már annyiszor megfontolt és megvitatott kérdést még egyszer tárgyalja? Ennek megítélését a tisztelt képviselőház belátására bizom. De kijelentem egyszersmind, s e tekintetben hivatkozom az első alkalommal történt fölszólalásomra, hogy nem ugy tettem indítványomat, hogy Tisza Kálmán indítványát föltétlenül elfogadom az általam tett módosítással ; de tettem ugy, hogy azon esetre, ha a kérvényi bizottság jelentése el nem fogadtatnék : helyesebbnek látnám ennek elfogadását, {Nyugtalanság hal felől) Tettem a módositványt azért, mert nem praejudical a kérdésnek, s szabad kezet hagy a kormánynak ez iránti nézetei előterjesztésére ; tettem azért, mert, a házszabályok szerint, szavazás közben indítványt tenni nem lehet; tettem tehát módosításomat azon föltevésre alapítva, hogy a kérvényi bizottság véleménye nem fogadtatik el. Csernátony Lajos: És ebben nagy veszedelem volna ! (Fölkiáltások jobb felől: Eendre!) Szapáry Gyula gr. belügyminister: Ha Csernátony képviselő urnák megjegyzése van, méltóztassék fölszólalni, s akkor megfelelek reá, de nem közbekiáltani. Csernátony Lajos: A vita be lévén zárva, a minister után már nem lehet szólani. Szapáry Gyula gr. belügyminister : Én tehát azon kérést intézem az elnök úrhoz, hogy szavazásra méltóztassék mindenekelőtt a kérvényi bizottság jelentését bocsátani, s azon esetre, ha el nem fogadtatnék." szavazásra bocsátani akár Tisza Kálmán ur indítványát, akár ahhoz tett módosításomat (Helyeslés jobb felől) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! A házszabályok értelmében szavaim és írott indítványom egyenes elferdítése miatt kérek szót. (Nyugtalanság a jobb oldalon.) Sem indítványomban, sem indokolásomban sohasem kértem azt, hogy ismét vétessék tárgyalás alá az, hogy a múlt évi adónak befizetése szükséges-e a szavazati jog megadására; sőt kijelentettem, hogy tudom, hogy ez már törvény, s ehhez tehát nem szólok; a minister ur pedig azt fogta reám, mintha az lenne indítványom czérja. Ezt visszautasítom. Elnök : Tisztelt ház! Miután Tisza Kálmán képviselő nyilatkozata következtében ő is elfogadta maga részéről a belügyminister javaslatát, (Derültség hal felől) igen világosan emlékszem a szavakra, (Derültség.) most már csak két javaslat áll a ház asztalán. A házszabályok szerint először a kérvényi bizottság javaslata fog szavazás alá kerülni. Mielőtt azonban a szavazásra föltenném a kérdést, méltóztassék még egyszer meghallgatni a kérvényi bizottság véleményét.