Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-302

302. országos ülés november 23. 1874. 241 az embert, a kit ő nevez ki, a kit ő biz meg, egyszersmind meg akarná semmisíteni az által, hogy megfosztja őt azon eszköztől, a mely subsistálásának és hatáskörének alapföltételét képezi. Ezt én psychice fölfoghatónak nem tartom. De azonkívül, tisztelt ház, az a minister, a ki a törvény azon fölfogása mellett, a melynek 60. §-ában nyíltan kimondatik, hogy ha meg van a jogosítvány, tartozik a közjegyző azon nyelven fölvenni az okiratot, melyen a fél azt követeli; az a minister, a ki azon szellem mellett, mely itt ezen házban nyilvánult, megtagadná az engedélyt: az összes magyar törvényhozás traditioival állana szemben; mert az összes törvényhozásnak traditioi mindég oda irányultak, föntartani a magyar nyelvnek állami jellegét, de a magán-jog körébe be nem avatkozni, a magán-polgár ügyeire kényszerrel nem hatni. (Élénk helyeslés.) Mutassanak elő csak egyetlen törvényt, a mely a nyelv-kényszert valaha szentesitette volna? Lehetnek egyesek, a kik e tekintetben kelleténél tovább mentek; lehetnek törvényhatóságok, a melyek főkép a múlt időben tovább mentek a kellő korlátnál; de ily törvény nincs; sőt még azon törvények is, melyek a magyar nyelv terjesztésére irányultak, mindenütt határidőt tűztek ki és a nemzetiségek iránt a legnagyobb kíméletet tanúsították. Ugyanezt tanúsította a nemzetiségi törvény is. És így azon minister, a ki ezen törvényes intézkedések és a törvényhozásnak egyenes szelleme ellenére és daczára meg akarná tagadni az engedélyt: nemcsak az igazságszolgáltatás érdekei ellen, nemcsak, úgyszólván, önmaga ellen, de még az összes törvényhozás traditioi ellen is cselekednék. Ezt én lehetetlennek tartom. Ugy hiszem, hogy ha a méltóságos főrendek szövegezését elfogadjuk: biztosítjuk a magyar nyelvnek állami jellegét ; de biztosítjuk annak lehetőségét is, hogy a polgárok magán-okiratai azon nyelven vétessenek föl, melyet az illetők sajátjuknak vallanak, azért ajánlom annak elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Nem lévén fölírva senki, a vitát bezártnak jelentem ki. Föl fog olvastatni Remete képviselő ur nódositása. Beőthy Algernon jegyző: (újra fölolvassa Remete Géza módositványát.) Elnök: A központi bizottság a VII. §-t a főrendiház által javasolt szövegezés szerint ajánlja elfogadás végett. Elfogadja a tisztelt ház a központi bizottság javaslatát: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, fölállani. A ház többsége a központi bizottság javaslatát fogadja el. Ennélfogva Remete képviselő ur módosítása elesett. Schmausz Endre előadó (olvassa a központi bizottság jelentését.) A 184. §. második és harmadik pontjának d) és e) betűvel történt megjelölése nyilvánvaló tollhibából eredvén, a központi bizostság e betűjelzéseknek b)- és c)-re történt kiigazításához hozzájárul. Elnök: Ezen stylaris módosítás tehát elfő gadtatik. E szerint a közjegyzői törvényjavaslatra nézve fönforgó differencziák a két ház közt ki lévén egyenlítve, a törvényjavaslat ő felsége legmagasabb szentesítése alá fog terjesztetni. Tisztelt ház! Az ülés folyama alatt értesül í hivatalosan az elnökség, hogy ő fensége Károly Ferdinánd főherczeg e hó 20-án meghalt. Azon hűségteljes ragaszkodásnál fogva, melylyel a képviselőház a legmagasabb uralkodóház iránt jó és balszerencse közepette viseltetik: azt hiszem, a tisztelt ház meg fogja bizni az elnökséget, hogy a háznak hódolatteljes részvétét ő felségével a királylyal közölje. (Helyeslés.) Tisztelt ház! A mai napra ki volt tűzve még a közigazgatási ügyekben kiküldendő bizottság megválasztása; azonban az idő előrehaladván, a holnapi napirendre tűzetik ki; azonfölül pedig a kérvényi bizottság sorjegyzékének tárgyalása fogja a holnapi napirend tárgyát képezni. Az ülést bezárom. Az ülés végződik d. u. 2 órákor. KÉPT. H. NAPLÓ. I8f*. XHI. KÖTET. 31