Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-302
234 302. országos ülés igazgatója, igazgató-tanácsosa, jogtanácsosa és hivatalnoka. E szabály ki nem terjed a magyar földhitelintézet igazgatóságára." A következő szöveget ajánl: „Az oly pénzintézetek és társulatok elnökei, igazgatói, igazgató-tanácsosai, jogtanácsosai és hivatalnokai, úgyszintén oly vállalkozók és szállítók, a kik a kormánynyal szerződés alapján állandó vagy hosszabb tartalmú üzleti viszonyban állanak. Nem értetnek ide a szabályszerüleg bejegyzett közkereseti társaságok, ha a kormánynyal való üzleti viszony alakulásuk után keletkezett; továbbá a királyi értékkel (pretium regale) terhelt posta-állomások birtokosai. E szabály ki nem terjed a magyar földhitelintézet igazgatóságára." Horváth Lajos előadó : Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy a központi bizottság imént fölolvasott véleményét tüzetesen indokolnom nem szükséges. Ugyanazon indokok, ugyanazon érvek harczolnak a főrendiház módositványa ellen, melyeket a múlt alkalommal a tisztelt ház helyeslése mellett érinteni szerencsém volt. Távolról sem vonom kétségbe a főrendiház jóhiszeműségét, és meg vagyok győződve, hogy saját álláspontjából azt, mit hazánk jelen viszonyai közt jónak, üdvösnek, vagy károsnak tart, nyíltan ki is meri fejezni. Ha mégis a kérdéses módositványban elveszi a főrendiház egyik kezével azt, mit a másik kezével ad: ezen viszásságot nem a főrendiház intentiojának, hanem a szövegezés gyarlóságának lehet és szabad fölrónunk. Pedig elveszi a főrendiház a §. második bekezdésében, a mit az első bekezdésben concedál. Ugyanis az 1. §. első bekezdésében a főrendiház azon általános szabályt állítja föl,hogy azon közkereseti társaságok közegei, melyek a kormánynyal állandó, vagy tartós viszonyban állanak: a képviselőház tagjai nem lehetnek. Elismeri és üdvösnek vallja tehát azt, a mit a képviselőház is üdvösnek tart, hogy tudniillik bizonyos esetekben bizonyos társulatok közegei egyszersmind képviselők ne lehessenek, és mégis a formulázott §. második bekezdésében oly kivételt tesz, mely szerint minden társulatnak minden közege, tagja maradhatna a képviselőháznak. Mert nincs a központi bizottság vélekedése szerint oly közkereseti társulat és nem is lesz a jövőben sem, mely a kormánynyal, vagy melylyel a kormány üzleti viszonyba léphetne, mielőtt a társulat megalakult, így állván a dolog, tisztelt ház! én azt hiszem, hogy a törvény czélját, a képviselőház álláspontját, de maga a főrendiház intentioját sértenők meg, ha ezen módositványt ugy, a mint szövegezve van, elfogadnánk. Én tehát ajánlom a tisztelt háznak a főrendiház módositványának elvetését és az előbbi szöveg megtartását. (Helyeslés.) november 23. 1874. Szederkényi Nándor: Tisztelt képviselőház ! Bocsánatot kérek, hogy ily rövid idő alatt másodszor is kénytelen vagyok fölszólalni, de majdnem mintegy folytatólag teszem azt az eseményeknek mintegy provocatioja folytán. Csak üdvözölni vagyok képes a központi bizottság tisztelt előadóját, hogy most ezen törvényjavaslat tárgyalásánál a lelkiismeretesség egész a scrupulositásig fölgerjedt keblében, és a főrendek módosítását ily részletek előadásával czáfolja meg, a mely czáfolatot az előbbi törvényjavaslatnál egészen mellőzött a másik központi bizottsági előadó ur. E scrupulositás engemet ez alkalommal — megvallom — meglep, sőt engemet bizonyos aggodalomba ejt. A kormány padjairól is az hangoztatott az előbbi választási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, hogy fogadjuk el a főrendek módosítását azért, hogy a választási törvényjavaslat minél előbb törvénynyé emelkedjék, és hogy a differentia megszüntettessék az alsóház és a főrendiház között, és ne legyen azért a tisztelt ház annak kitéve, hogy ezen törvényjavaslat soha sem szentesittessék. Engemet az opportunitás valamint akkor nem vezérelt nézeteimben, ugy most sem vezérel, és akkor is ellene szavaztam a főrendiház módosításának, mint most is ellene szavazok. De, megvallom, most azon aggodalomban vagyok, hogy azon érv, melyet előbb oly hatalmasan hangoztatott ugy a kormány, mint a központi bizottság: nem fogja-e az összeférhetlenségi törvényt örökre eltemetni? Kötelességem ezen aggodalmamat előterjeszteni, s azt hiszem, hogy bár ragaszkodik is a képviselőház eredeti álláspontjához és nem fogadja el a főrendiház módosítását, a mihez én is hozzájárulok, elvárhatjuk mindenesetre a főrendiháztól, hogy, midőn a képviselőház harmadszor is ragaszkodik álláspontjához, lesz oly előzékeny, hogy elfogadja azt, a mihez a képviselőház ragaszkodik. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani, különben elfogadom a központi bizottság véleményét. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a központi bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) „2. A főrendiház a 3-ik §. b) pontjára tett módositványát továbbra is föntartja, tudniillik a 3-ik §. b) pontjához, mely igy hangzik: B b) A szerzetes rendek tagjai.* A következő toldalékot csatolja: „A premontreiek, ciscerciták, benczék és a kegyesrendiek kivételével." A központi bizottság a főrendiház által múlt alkalommal kiemelt érveknél fogva a módositványhoz ezúttal hozzájárul, s az idézett toldaléknak a szövegbe fölvételét a maga részéről is ajánlja.
