Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-302

222 302. országos ülés november 23. 1874. 1. Egy ház- és földbirtokos, ki egy, az első és egy, a második házadó-osztályba eső házzal bir, de kinek a kataster szerint például csak 72 frt tiszta földjövedelme van, fizet egyenes házadóul 1 frt 54 krt. és földadóul 7 frt 20 krt összesen tehát 8 frt 74 krt; de választó nem lesz: mert nincs neki meg a törvényesen meghatározott tiszta foldjövedelem összege. 2. Egy második birtokos, kinek egy a Ill-ik házadó-osztály alá eső háza van, de kinek tiszta foldj övedelme például csak 70 frtot tesz, fizet mint egyenes házadót 2 frt 10 krt. és mint egyenes földadót 7 frtot, összesen tehát 9 frt 10 krt; de választási joggal nem fog birni: mert tiszta földjövedelme nem éri el a törvényben megszabott minimális összeget. 3. Egy harmadik ház- és földbirtokos, ki egy IV-ed adó-osztályu házzal bir, de kinek a tiszta földjövedelme például csak 71 frtot tesz, fizet egyenes házadóul 4 frt 20 krt, és egyenes földadóul 7 frt 10 krt, összesen tehát 11 frt 30 krt; de választó még sem lesz: mert nem bir a törvény által megszabott 72 frt 80 krnyi földjövedelem-összeggel. Ily példákból még egy egész sorrendet lehetne elősorolni, de azt hiszem, az előadattak által elegendően be vau bizonyítva a főrendiház határozatának hiányossága és igazságtalansága, és ennélfogva minden jó akarat mellett két fontos okból nem lehet azt elfogadni; egyrészről azért nem, mert minekután elvileg meg van határozva, hogy az egyenes házbér- és házosztályadó a censusba beszámítandó: be kell azt számítani mindegyik adózónál egész öszszegébe és valamennyi birtokában lévő házaért; de ezen föltételnek a főrendiház szövege nem felel meg; másrészről azért nem: mert igen rósz illustratiot képezne a híres magyar szabadelvüségre nézve, ha, daczára a kimondott egyenjogosultságnak, oly választási törvényt alkotnánk, mely által egyrészről oly honpolgárok, kik eddig a törvény alapján választási joggal birtak: ezen jogtól megfosztatnak; mig másrészről a régi .nemesi praerogativák tovább is fönmaradnak. Ilynemű skáláknak fölvétele a törvényben egyátalában csak akkor lehet hasznos és tanácsos, mikor azok minden irányban kielégítők és minden a gyakorlati végrehajtásnál előkerülő esetekre alkalmazhatók; mert ha ezen főföltételnek meg nem felelnek: csak zavart okoznak, és a törvényt vagy igazságtalannak, vagy egészen kivihetetlennek teszik. Ezen szempontból kiindulva, a képviselőház eredeti szövegét nem csak egészen czélszerünek és kielégítőnek, hanem igazságosnak és helyesnek is tartom; mert egyrészről az egyenes államadónak az egész adóösszegből való kiszámítása nem oly nagy boszorkányság, mint azt némelyek föltenni szeretik és minden egyszerű reáltanuló által elvégezhető ; mig másrészről az előbbi 3%-os földadópdtlék az 1870: L. törvényezikk által az egyenes földadóval valóságosan és véglegesen összeolvasztatott, ugy, hogy most földadópótlék többé nem létezik, és az egyenes földadó a katasteri tiszta jövedelemnek nemcsak 10, hanem valóban 13%-al fizettetik. Bátor vagyok tehát fölkérni a tisztelt házat, méltóztassék az eredeti szöveget föntartani és a főrendiház határozatát annyival inkább visszautasitani, mert az, — a mint bebizonyítani szerencsém volt, •— nemcsak az eddigi választási jognak tagadhatlan korlátozását, hanem igen nagy igazságtalanságot is foglal magában. Horváth Gyula: Tisztelt ház! Épen ezen szakasz tárgyalásánál érzem leginkább azt, hogy az erdélyi census kérdése nagyon foglalkoztatta már a tisztelt házat. Annyi mindenféle javaslat és módosítás lett már ezen törvényjavaslatra nézve beadva, annyira meg lett az pro és contra vitatva, hogy tulajdonképen ma már az erdélyi képviselők sincsenek tisztában a dologgal. Azonban a kérdésnek nehézsége, szerintem, még csak most kezdődött meg. Ha a képviselőház határozati javaslatainál és azou törvényjavaslatoknál, melyek a képvselőház elé terjesztetnek, az igen tisztelt kormány két tekintetet vesz figyelembe: azt hiszem, hogy a tisztelt képviselőház ilyen helyzetbe nem fog jutni. Ha a tisztelt kormány törvényjavaslatainál igyekszik világos lenni, és a világosságnál az őszinteséget követi: akkor nem marad a téves magyarázatra annyi tér. Hitem szerint a világosságot nélkülöző törvény végrehajthatatlan, mert az egyesek önkényére van bizva, hogy így vagy amúgy magyaráztassék; az a törvény pedig, a mely az őszinteséget nélkülözi: a hon polgáraiban a törvény iránti tiszteletet ingatja meg. Ezen módositvány, a mint az a ház elé van a központi bizottság által terjesztve, mind a két hibát magában foglalja; mert eltekintve attól, hogy én nem ugy, mint a központi bizottság tisztelt előadója, nem hogy szabatosnak tartanám ezen törvényt, sőt ellenkezőleg olyannak tartom, a mely egy szabatos ideát olykép magyarázott félre, hogy az az életben ki nem vihető ; e törvényben az mondatik, hogy a választás alapja ne legyen azon egyszerű kulcs, a melyet minden törvényhozás, ha az egyszer föltalálható volt. elfogadott: tudniillik az egyenes adó: hanem vétessék a jövedelem ; az a) pont második részében pedig az foglaltatik, hogy miután ezen jövedelem a katasteri munkálatok befejezése után valószínűleg változni fog: azon arányban emeltessék a census, vagy pedig szállittassék, mint a minőben az egész országnak jövedelme azon katasteri munkálatok szerint változni fog azon jövedelemhez képest, mely ma mint egység van megállapítva.