Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-298
298. országos ülés november 6. 1874. 201 sága és sok helyütt áthelyezhetetlensége által. Méltóztassék a vele correspondeáló szomszéd hatalmat, a védelmet biztosítani az által, hogy a védő fölött nem büntető, nem polgári, hanem kizárólag csak szolgálati, kizárólag becsületbeli ügyekben saját társai az ügyvédek hozhassanak ítéletet. Ezen indokoknál fogva nem fogadhatom el a főrendiház módosítását, és ragaszkodom az alsóház határozatához. (Helyeslés jolb felől.) Pulszky Ágost: Tisztelt ház! Nem szólottam volna a kérdéshez, ha előttem szólott tisztelt képviselő ur kétségtelenül igen nyomós előadásában ezen vita folyamában föl nem merült tekinteteket nem hoz felszínre, melyeket, azt hiszem, okvetlenül figyelmen kivül nem szabad hagyni: ha a kérdést alaposan tárgyalni akarjuk. (Zaj.) Mindenekelőtt a kérdés egyik oldala arra irányul, hogy vajon a fegyelmi birőság teendője csakugyan pusztán az ügyvédi kart érdekli-e ? vagy pedig érdekli-e egyszersmind a közönséget is? Maga az igazságügyminister ur bevallotta, hogy ha a fegyelmi bíróság előtt csakis oly kérdések eldöntéséről volna szó, mely ügyvéd és fél közt forog fön : akkor ő is az ügyvéd és felek közti kérdés eldöntését talán hajlandó volna kizárólagosan tisztán ügyvédekből összeállított ügyvédi kamarákra bízni. Kétségtelenül áll az. hogy az ügyvéd és fél között directe fölvett kérdéseket a jelen törvény nem az ügyvédi kamara által alakított bíróság elébe utasítja ; de azt hiszem, azon kérdések közt, melyek az ügyvédi kar jellemét és becsületét illetik, sok nemcsak az ügyvédi kart, hanem közvetve egyszersmind a nagy közönséget is érdekli, még pedig azért, mert miután a törvényszék előtt a feleket másnak nem szabad képviselni mint ügyvédnek ; miután a közönség érdeke igy az ügyvédi kar kezébe van fektetve ; miután a közönség érdekei e tekintetben az ügyvédi kartól függnek : szükséges, hogy a közönség nocsak utólagos kártérítés iránt nyerjen biztosítékot, hanem hogy megnyugvást leljen abban, hogy ezen ügyvédi kar jelleme, becsülete teljesen megfelel a várakozásnak, annak, a mit tőle követei s kivan, hogy előlegesen megnyugodjék abban, hogy minden veszély és serupulus nélkül az ügyvédekre bizhatja ügyeinek elintézését. Kérdem, hogy az olyan eset, mint például az ügyvédi ügyködésen kivül eső üzérkedés, az uzsoráskodás, mely nem érdekli talán az ügyvéddel viszonyban álló felet, de érdekli az ügyvédi kar jellemét, érdekli talán azon megbízhatóságot, azon bizalmat, mit a felek az ügyvédbe helyezhetnek, kérdem: az ilyen uzsoráskodás nem-e a fegyelmi bíróság elé valók, és vajon a fegyelmi bíróság gyakorlásánál nem épen oly tekintettel kell-e lenni a közönség megnyugtatására, mint magának az JEÍPV. H. NAPLÓ. 18-ü XIII. KÖTET. ügyvédi karnak megnyugtatására, azon érzelmekre, melyek ezen eljárás által magában az ügyvédi karban támadnak. Az állíttatik, hogy az ügyvédi karban lassanként kifejlődő becsület-érzet, lassanként kifejlődő testületi szellem legbiztosabb mód arra, hogy igy tökéletesen minden gyanú alól fölmentessék, s hogy az ügyvédi kar jelleme megszilárdittassék. Elismerem, hogy ez idővel meg fog történhetni, be fog következhetni azon pillanat, midőn a tiszta kamarai bíróság-rendszer el lesz fogadható. De a főkérdés az, vajon e pillanatban, most, midőn a törvényt megalkotjuk, bekövetkezett-e már ezen időpont? És ha azt látom, hogy a közönségben átalában minő nyugtalankodás, s pedig némileg jogosult nyugtalankodás terjed el, nyugtalanság nem annyira az ügyvédi kar, mint igen számos egyes ügyvédek eljárása, lelkiismeretessége irányában, a mely kétségtelenül a „Közlönyben" majdnem naponként megjelenő ügyvédségtől! föífüggesztésekben táplálékot nyer, és látom ezt nemcsak hazánkban, hanem ott is, a hol az ügyvédi kar mintegy régebben van megállapodva, a hol az ügyvédi kamarai rendszer be van hozva, tudniillik a Lajthán túli tartományokban, a ministerium ottani intézkedése által, mely, mint halljuk, épen a. ministerium által hasonló eljárásra és mintára van alapítva : mily nyugtalanság merittetik, és pedig merittetik azon rendelet folytán, melyet a csődöknél elkövetett. Á visszaéléseknél tapasztalni lehetett, hogy csődöknél megbotránkoztatásig túlságos ügyvédi honorárium lett megállapítva, s igy be kell vallanunk, hogy a nyugtalanságnak bizonyos alapja van. hogy enneic elhárításáról törvényhozásilag kell intézkedni. Kétségkívül igen nemes és nyomós tekintet az, melyet az előttem szóló képviselő ur beszéde végén fölemiitett. Kétségkívüli az, hogy elsőrendű érdek a védelem szabadságának érdeke. De ha azt tekintjük, hogy eddig bíróságaink eljárásában épen az ellenkezőt tapasztaltuk, még mielőtt a kinevezési rendszer elfogadtatott volna, Magyarországban soha nagyobb mérvű panasz nem emelkedett, s ha tekintetbe veszszük azt, hogy maga a kinevezési rendszer ily irányban még eddig gyanúba nem vétetett : bizonyára nem tesz jó szolgálatot ezen épen alig meggyökerezett rendszernek az, ki oly állításokkal lép föl; minthogy a közönségben sokkal inkább van elterjedve az ügyvédi kar iránti bizalmatlanság, mint a birői kar politikai önállósága elleni gyanú, melyre egyáíalában semmi alap, semmi indok nem volna, s bizonyára a tiszteli igazságügyminister ur és a képviselő ur elsők volnának, kik a gyanú ellen körömszakadtáig megvédelmeznék a bíróságot, a mely védelemre érdemes is. Midőn semmiféle gyanú, vád nem merült föl a 26
