Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-296

296. országos ülés íiovember 3. 1874. 161 zalommal adjuk meg ezen fontos jogot azon egyé­neknek, a kik talán életüknek nagy részén keresz­tül egyeseknek, és igy közvetve a társadalomnak megrontására törekedtek ? Én azt hiszem, tisztelt ház, se igazságos, se méltá­nyos, se eszélyes nem volna ezen intézkedés. Eszélyes nem volna azért, mert akkor, midőn mi az erkölcsi javulás utján haladó egyének iránt bizonyos tekinteteket akarunk szem előtt tartani: akkor megsértenék az összeférhetlenségi törvényt, mely a társadalomnak igen hasznos tagjai iránt sokkal szigorúbb. Én hiszek, tisztelt ház, és erősen hi­szek, az erkölcsi teljes megjavulás lehetőségén; de fájdalommal kell kijelentenem azt, hogy ezen ese­teket a ritkaságok, a tünemények közé kell sorolni, és azon tiszteletre méltó egyéniségek iránti gyön­gédségi tekintet, kik a javulás utján haladnak, nem elég fontos arra, hogy elvet fogadjunk el, és ezen elv elfogadása által ajtót nyissunk e teremben azon tömegnek, melynek kimaradását mindnyájunknak kö­zös érdeke kívánja. Ezek voltak azon indokok, melyek a központi bizottságot a főrendek változtatott módosításának elfogadására vezették, és ezek alapján én most csak arra kérem a tisztelt házat: ne méltóztassék gyöngéd, elméleti tekinteteknek a gyakorlati élet kívánalmait, szükségeit föláldozni. Ajánlom a módosított szöveg elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Szederkényi Nándor: Tisztelt ház! A képviselőház törvényalkotásainak egyik hibája, hogy eddig is sokszor nem volt kellő figyelemmel arra, hogy mindent a maga rendjén és maga helyén tár­gyaljon, íme erre a legközelebbi példát most épen tisztelt előadó ur mutatta, midőn a választási törvényja­vaslat tárgyalásánál egy jó adagot adott elő az összeférhetlenségről. Mindent a maga helyén és a maga rendjén: a törvényalkotás első maximája, me­lyet, ha a törvényhozás nem tart meg, mindég fordulhatnak elő oly esetek, mint a jelenlegi eset, midőn választási törvényben incompatibilitási kérdést tárgyalnak, melynek, azt hiszem, mindenki belátja, hogy itt semmi helye sincs. Tisztelt ház í A főrendiház előtt, midőn ezen pótlékot beillesztetni javasolja a 13. §-hoz, két szempont lebeghetett szeme előtt: vagy büntetéssel akarta sújtani az elősorolt bűntény elkövetőjét; Yagy pedig, a mit már előbb említettem, az össze­férhetlenségi szempontból indult ki. Ha mint bün­tetést akarja alkalmazni ezen elősorolt bűntények elkövetőjére: akkor nagyon természetesen ezen tolda­léknak itt nem lehet helye; mert a büntetés körül­ményeinek tüzetes meghatározása a büntető-törvény föladatához tartozik. A büntető-törvény föladata lesz meghatározni, pontosan és tüzetesen kijelölni a bün nagyságához mérve a büntetést, s ennélfogva ez a választási törvényben semmi esetre sem KÉPY. H. NAPLÓ. 18?!. XIII. KÖTET. foglalhat helyet, mert a választási törvény föladata nem a büntetés megszabása, hanem a választói jo­goknak és azok gyakorlásának körülírása. Ha pedig a főrendiház az összeférhetlenség elvéből indul ki: akkor sincs annak helye; mert a tisztelt ház bölcsen intézkedett azon axiómánál fogva, hogy mindenütt a maga rendjén és helyén; az összeférhetlenségi esetek törvénybe foglalása az úgynevezett incompatibilitási vagy összeférhetlen­ségi törvénybe való. Tisztelt ház! Ezen okoknál fogva, mert ezen toldalék nem is idevaló, de azért is, mert praeju­dikál a büntető-törvénynek, és átalánosságban bün­tetést szab, mely sem az igazságnak, sem a méltá­nyosságnak nem felel meg: ezen okoknál fogva a Eí-ik osztály azon véleményben van, hogy az egész pótlék, melyet a főrendiház javasol fölvé­tetni, mellőztessék. A központi bizottság véleménye mit sem vál­toztat a központi bizottság előadójának azon véle­ményén, a melyet most legújabban előterjesztett, és a mely ezen intézkedést csak ideiglenes jellegűvé teszi; sőt a központi bizottság legnagyobb argu­mentumot adott arra ezen javaslatával, hogy ez in­nen végkép mellőztessék. Hiszen épen most terjesz­tetett be a büntető-törvényjavaslat. Már most hoz­zon a ház egy uj törvényt addigra, mig a büntető­törvény talán egy fél év múlva törvényerőre emel­kedik, egy ideiglenes §-al, tehát megelőzné azt, mely különben is magábanvéve a legnagyobb méltány­talanság, a legnagyobb igazságtalanság. Azon érv, melyet a központi bizottság tisztelt előadója a bi­zottságnak véleményére vonatkozólag elmondott: semmit sem nyom a latban. Azt hiszem, hogy a magyar parlamentre nem lehet rámondani, hogy talán a választási vissza­élések tették szükségessé annak behozatalát. Többet mondott a tisztelt előadó ur, a ki a köztörvény­hatósági törvényre hivatkozott, és rámutatott arra, hogy ime a tisztviselőknél incompatibilitás állíttatott föl, hogy az, ki becstelenitő bűntényt követ el, az nem választhatik tisztviselőnek, s ezt, mint oly ar­gumentumot állította elő, mely ezen §-nak gyökeres megerősítésére szolgál. Én azt mondom a tisztelt előadó urnák, hogy arra sem volt szükség és utalom Magyarországban hosszú századokon keresztül gyakorolt választási jogra. Méltóztassék a megyéknél ép ugy, mint az országgyűlésen átvizsgálni a megválasztottaknak név­sorát, és ha nekem egyetlen esetet fog ezen hosszú századokon keresztül gyakorolt választásokból kimu­tatni., hogy e §-ra valóban szükség van: akkor én meghajlok előtte. Nem tagadom, tisztelt ház, azon argumentumot, hogy lehet rá szükség; mert hiszen az ég villáma 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom