Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-296

296. országos ülés íiovember 3. 1874. 161 zalommal adjuk meg ezen fontos jogot azon egyéneknek, a kik talán életüknek nagy részén keresztül egyeseknek, és igy közvetve a társadalomnak megrontására törekedtek ? Én azt hiszem, tisztelt ház, se igazságos, se méltányos, se eszélyes nem volna ezen intézkedés. Eszélyes nem volna azért, mert akkor, midőn mi az erkölcsi javulás utján haladó egyének iránt bizonyos tekinteteket akarunk szem előtt tartani: akkor megsértenék az összeférhetlenségi törvényt, mely a társadalomnak igen hasznos tagjai iránt sokkal szigorúbb. Én hiszek, tisztelt ház, és erősen hiszek, az erkölcsi teljes megjavulás lehetőségén; de fájdalommal kell kijelentenem azt, hogy ezen eseteket a ritkaságok, a tünemények közé kell sorolni, és azon tiszteletre méltó egyéniségek iránti gyöngédségi tekintet, kik a javulás utján haladnak, nem elég fontos arra, hogy elvet fogadjunk el, és ezen elv elfogadása által ajtót nyissunk e teremben azon tömegnek, melynek kimaradását mindnyájunknak közös érdeke kívánja. Ezek voltak azon indokok, melyek a központi bizottságot a főrendek változtatott módosításának elfogadására vezették, és ezek alapján én most csak arra kérem a tisztelt házat: ne méltóztassék gyöngéd, elméleti tekinteteknek a gyakorlati élet kívánalmait, szükségeit föláldozni. Ajánlom a módosított szöveg elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Szederkényi Nándor: Tisztelt ház! A képviselőház törvényalkotásainak egyik hibája, hogy eddig is sokszor nem volt kellő figyelemmel arra, hogy mindent a maga rendjén és maga helyén tárgyaljon, íme erre a legközelebbi példát most épen tisztelt előadó ur mutatta, midőn a választási törvényjavaslat tárgyalásánál egy jó adagot adott elő az összeférhetlenségről. Mindent a maga helyén és a maga rendjén: a törvényalkotás első maximája, melyet, ha a törvényhozás nem tart meg, mindég fordulhatnak elő oly esetek, mint a jelenlegi eset, midőn választási törvényben incompatibilitási kérdést tárgyalnak, melynek, azt hiszem, mindenki belátja, hogy itt semmi helye sincs. Tisztelt ház í A főrendiház előtt, midőn ezen pótlékot beillesztetni javasolja a 13. §-hoz, két szempont lebeghetett szeme előtt: vagy büntetéssel akarta sújtani az elősorolt bűntény elkövetőjét; Yagy pedig, a mit már előbb említettem, az összeférhetlenségi szempontból indult ki. Ha mint büntetést akarja alkalmazni ezen elősorolt bűntények elkövetőjére: akkor nagyon természetesen ezen toldaléknak itt nem lehet helye; mert a büntetés körülményeinek tüzetes meghatározása a büntető-törvény föladatához tartozik. A büntető-törvény föladata lesz meghatározni, pontosan és tüzetesen kijelölni a bün nagyságához mérve a büntetést, s ennélfogva ez a választási törvényben semmi esetre sem KÉPY. H. NAPLÓ. 18?!. XIII. KÖTET. foglalhat helyet, mert a választási törvény föladata nem a büntetés megszabása, hanem a választói jogoknak és azok gyakorlásának körülírása. Ha pedig a főrendiház az összeférhetlenség elvéből indul ki: akkor sincs annak helye; mert a tisztelt ház bölcsen intézkedett azon axiómánál fogva, hogy mindenütt a maga rendjén és helyén; az összeférhetlenségi esetek törvénybe foglalása az úgynevezett incompatibilitási vagy összeférhetlenségi törvénybe való. Tisztelt ház! Ezen okoknál fogva, mert ezen toldalék nem is idevaló, de azért is, mert praejudikál a büntető-törvénynek, és átalánosságban büntetést szab, mely sem az igazságnak, sem a méltányosságnak nem felel meg: ezen okoknál fogva a Eí-ik osztály azon véleményben van, hogy az egész pótlék, melyet a főrendiház javasol fölvétetni, mellőztessék. A központi bizottság véleménye mit sem változtat a központi bizottság előadójának azon véleményén, a melyet most legújabban előterjesztett, és a mely ezen intézkedést csak ideiglenes jellegűvé teszi; sőt a központi bizottság legnagyobb argumentumot adott arra ezen javaslatával, hogy ez innen végkép mellőztessék. Hiszen épen most terjesztetett be a büntető-törvényjavaslat. Már most hozzon a ház egy uj törvényt addigra, mig a büntetőtörvény talán egy fél év múlva törvényerőre emelkedik, egy ideiglenes §-al, tehát megelőzné azt, mely különben is magábanvéve a legnagyobb méltánytalanság, a legnagyobb igazságtalanság. Azon érv, melyet a központi bizottság tisztelt előadója a bizottságnak véleményére vonatkozólag elmondott: semmit sem nyom a latban. Azt hiszem, hogy a magyar parlamentre nem lehet rámondani, hogy talán a választási visszaélések tették szükségessé annak behozatalát. Többet mondott a tisztelt előadó ur, a ki a köztörvényhatósági törvényre hivatkozott, és rámutatott arra, hogy ime a tisztviselőknél incompatibilitás állíttatott föl, hogy az, ki becstelenitő bűntényt követ el, az nem választhatik tisztviselőnek, s ezt, mint oly argumentumot állította elő, mely ezen §-nak gyökeres megerősítésére szolgál. Én azt mondom a tisztelt előadó urnák, hogy arra sem volt szükség és utalom Magyarországban hosszú századokon keresztül gyakorolt választási jogra. Méltóztassék a megyéknél ép ugy, mint az országgyűlésen átvizsgálni a megválasztottaknak névsorát, és ha nekem egyetlen esetet fog ezen hosszú századokon keresztül gyakorolt választásokból kimutatni., hogy e §-ra valóban szükség van: akkor én meghajlok előtte. Nem tagadom, tisztelt ház, azon argumentumot, hogy lehet rá szükség; mert hiszen az ég villáma 21