Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-296

154 296. országos ülés november 3. 1874. lentkezőket irja össze, a másik pedig hivatalból tegye meg az összeírást. He, tisztelt ház, a fokok, mely engem arra birt, hogy a képviselőház eredeti szövegét helyesebbnek tartsam, a következő: azt mondják mindég, hogy a census e módosítása csak az erdélyi emiitett nyolcz megyére nézve tesz különbséget. Én nemcsak ama nyolcz megyéről akarok szólni, de figyelembe akarom venni Erdélynek többi részeit is. Méltóztassék csak tekinteni a székely székeket Ezekben volt eddig a régi jog alapján összeirt választókkal együtt mintegy 55.000 választó; a népesség ezen székekben fölmegy 400.000-re. A képviselőház elfogadott szövege szerint e székekben adó alapján a választók száma megy 6—7000-re, a főrendiház módosítása szerint menne 3—-4000-re, s igy az összes lakosság l°/

0-jére. Tudom azt, hogy most midőn a régi jog alapján sokan jogosultak a választásra, ez lényeges különbséget nem tesz; de nem találom méltányosnak oly nagymérvű kizárását azoknak, kik 1872-ben 20 évesek nem lévén, a régi jog alapján nem Írattak be, kik csak ezután érik el az emiitett életkort. így áll ez Naszódra nézve is, hol a lakosságnak csak V2%"J

a birna választói jogosultsággal, s igy áll ez több nagyobb városra is, például Teke városára, a mely pedig egyike a vagyonosabb városoknak, hol csak 35 választó lenne adó alapján. S épen azért ajánlom a tisztelt háznak a képviselőház eredeti szövegének elfogadását; mert hitem az, hogy az esetre, ha a főrendiház által javasolt módositvány elfogadtatnék, Erdélynek igen sok részében oly csekély lenne a választók száma, hogy oly viszás állapot idéztetnék elő; a mely hosszú ideig nem lenne föntartható, és mert, ha nem is lehet most tökéletesen jó választási törvényt alkotni: a törvényhozásnak a törvény alkotásánál mindenesetre az volt a czélja, hogy ezzel több éven át meg lehessen lenni, a nélkül, hogy rövid idő múlva ismét módosítani kelljen. Pedig tartok tőle, hogyha a főrendek módosítása elfogadtatik: rövid idő múlva ismét változtatni kellene a törvényen. Ezek azon tények, melyeket a tisztelt háznak tájékozására előadni kötelességemnek tartottam. S miután a múlt alkalommal ezen kérdés nagy szenvedélyességgel, s a nemzeti kérdésnek a vitába való belevonásával tárgyaltatott: arra kérem a tisztelt képviselő urakat, kik még fölszólalni szándékoznak, méltóztassanak lehetőleg tárgyilagosan szólani, mellőzve a nemzetiségi kérdést; (Helyeslés.) mert ha minduntalan mind a választási, mind a közjegyzői törvényjavaslatok tárgyalásánál ismét és ismét a nemzetiségi kérdést állítjuk előtérbe, ez sem a szőnyegen lévő tárgyra, sem a bármelyik nemzetiségre, sem átalában az országra, s annak nyugalmára üdvös hatással nem lesz. (Helyeslés.) Ezt ajánlom a tisztelt ház figyelmébe. (Helyeslés.) Horváth Gyula : Tisztelt ház! A tisztelt belügyminister ur tanácsát, a mennyire lehet, követni fogom ; csakhogy meg kell jegyeznem, hogy a minister ur javaslata az, mely illetéktelenül [és helytelenül hozta a tisztelt ház elébe a nemzetiségi kérdést; mindazáltal ezen javaslat tárgyalásánál — ismétlem — lehetőleg kerülni fogom, hogy ezt megemlítsem. (Halljuk^) Legelőször is azt méltóztatott mondani a tisztelt minister ur, hogy az 1848-iki törvényt minden magyarázat nélkül elfogadni nem lehet. Ez áll; csak hogy a tisztelt minister ur el méltóztatott feledkezni arról, hogy az 1848-iki törvénynek csakugyan adatott magyarázat, még pedig a legilletékesebb helyen: tudniillik a képviselőházban. Ezt tisztelt barátom Kemény Gábor is megemlítette. Legyen azonban szabad, hogy a tisztelt minister ur ne méltóztassék többé elfeledni a tárgyalás menetét, hivatkoznom a 155-ik ülésre, 1868. évi Julius G-ikáról, melynek folytán épen a képviselőház adta meg a magyarázatot és épen ezen magyarázat mellett lett megállapítva az erdélyi census. (Halljuk!) Pap Máté benyújtott egy módositványt, az iránt, hogy miután Magyarországon összesítve van a földadó, összesítessék a földadó Erdélyben is, és a százalékok ne választassanak külön. Midőn Pap Máté ezen beszédét tartotta, ós provokált arra, hogy Erdélyben nagyon magas a census, azt tehát le kell szállítani: ugy hiszem, a tisztelt minister ur is tagja volt a háznak. Pap Máté előadására Bethlen Farkas gróf a következőket mondotta: „Én nem fogadhatom el az előttem szóló módositványát, mert igy mellékesen a választási jogról szóló törvényt megváltoztatni nem kívánom." „Méltóztassék a tisztelt ház figyelemmel lenni arra, hogy miután Erdélyben a census 8 forintra van téve, azalatt csupán tisztán a földadó van értve a fej adón kivül. Ha jelenben igy mellékesen azt határoznék, hogy a tiszta jövedelem ezentúl nem tíz, hanem 13°/

0 lesz: akkor egyszersmind kimondanék azt, hogy oly egyének, kik eddig nem szavazhattak, ezentúl szavazni fognak, azaz a szavazók számát mellékesen 30°/

0-kal fognók szaporitni. Vajon kivánatos-e ez vagy nem? arról jelenleg nem szólok. Elismerem, hogy a censust módosítani kell; de azt kívánom, hogy ez külön törvény utján történjék, ne pedig most mellékesen." Ezt mondotta akkor Bethlen Farkas gróf, és ezen értelmezés után lett a házban elfogadva 1868-ban a 25-ik számú adótörvény ép azért, mert más czél nem is lebeghetett a tisztelt ház előtt, mint az, hogy az eredeti census, a hogy a törvényhozó testület azt magyarázta, eruálható legyen. Hogy pedig ez eszközölhető legyen, ennélfogva