Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-296
296. országos ülés november 3. 1874. 153 rendelkezésére, hanem az összeirt egyének névsorát is. De azt mondja a tisztelt képviselő nr, hogy oly burokba vannak helyezve ezen adatok, és oly roszul vannak összeállitva, hogy más eredményt tüntetnek elő, mint a melyet a valóság kimutat. Hogy ez nem áll, mutatja az, hogy ezen adatok ugyanazon eredményt tüntetik elő azon megyét illetőleg, melyről a tisztelt képviselő ur leginkább szólott, Alsó-Fej érmegyét illetőleg, mint a milyen eredményt a tisztelt képviselő ur által előterjesztett, más adatok föltimteínek. De midőn a tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy elhagyja a burkot, azaz nem veszi figyelembe az 1872-iki összeírásokat: ezzel a valódi tényállást, a tényleges állapotot teljesen ignorálja, a melyet pedig figyelmen kiviil hagyni nem lehet. Azt mondja a tisztelt képviselő ur : mit keres ott a két székely szék ? Igaz, hogy ezeket figyelembe venni nem lett volna szükséges; hanem csakis a nyolcz megyét, mert csakis ott tett különbséget, minő szöveg fogadtatik el. Én ezen két székely székben kiserletképen tétettem meg az összeírást, de minthogy itt a különbség csakugyan nem lényeges : méltóztassanak azt akár figyelembe venni, akár figyelmen kívül hagyni, az az eredmény kipuhatolására nézve különbséget nem tesz. Azt kérdi továbbá a tisztelt képviselő ur, hogy mi czélból tétettek oda a régi jog alapján választási joggal bíró választók? Azért kellett ezeket odatenni, mert egyoldalú lett volna az összeírás: ha tisztán csak az adó alapján jogosultsággal bíró választók jöttek volna figyelembe; mert a régi jog alapján választői jogosultsággal birok között mindenesetre vannak olyanok, kik adó alapján is bírnak jogosultsággal, és így a választok összes számára következtetést vonni csak ugy lehet, ha a születés és az adó alapján jogosultsággal birok tüntettetnek elő. Azt mondja a tisztelt képviselő ur, hogy ezen adatok nem helyesek, mert átlagban számítván ki, hogy Tordamegyében és Belső-Szolnokmegyében hány nemes esik egy községre: kitűnik, hogy annyi, j mint a kimutatásban van, nem esik. Csakhogy itt j átlagot vonni nem lehet, és az eredmény, a melyet I az emiitett két megyére nézve bátor leszek előadni, tünteti elő azt, hogy a községek minden részrehajlás nélkül választattak ki. így Tordamegyére nézve, melyről a tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy a kivont átlag mást mutat, bátor vagyok megjegyezni, hogy az ott kiszemelt nyolcz község közül van kettő, a melyek egyikében a régi jogosultság alapján 152, a másikban 134 íratott össze; de vannak ismét oly községek, hol a régi jog alapján jogosultsággal bíró választók 6 vagy 4 számmal fordulnak elő, s így ezen összegből az egyes községekre átlagot vonni EÉPV. H. NAPLÓ. 18^. £111. KÖTET. helyesen nem lehet. Végleges eredménye ezen adatoknak, miként méltóztatnak a már nyilvánosságra hozott adatokból látni: az, hogy, mint a tisztelt képviselő ur emiitette, azon 79 községben, a hol az összeirás történt, volt eddig 939 választó, a kiknek száma, a képviselőház által elfogadott szöveg szerint, fölszaporodnék 115 l-re, a főrendiház által elfogadott szöveg szerint pedig apadna 635 választóra: tehát a főrendiház által elfogadott szövegezés mindenesetre tetemes csökkenését vonná a választók számának maga után. De, tisztelt ház, még egy főokom van : miért nem tartom a főrendiház szövegezését helyesnek, és ez az, hogy nem világos. A törvénynek mindenesetre főkelléke, hogy világos legyen és félremagyarázásokra okot ne szolgáltasson; még inkább szükséges ez akkor, midőn arról van szó, hogy a választói jogosultság fölött ezentúl a curia ítéljen. A főrendiház szövegezése pedig hivatkozik egy olyan földadópótlékra, mely jelenleg törvény szerint nem létezik. Hivatkozik ugyanis a 3%-os földadópótlékra, melyet az 1868: XXV. törvényczikk fölállított, de melyet már tökéletesen figyelmen kívül hagy, mellőz, és nem emlit meg az 1870 : L. törvényczikk, melyben, midőn az 1868 : XXV. törvényczikk folytatásáról van szó, a 3°/ 0-os földadópótlók nem említtetik, hanem fölállittatik az erdélyi földadóra nézve adó fejében 13%, és ehhez földtehermentesitési járulék 9%. Az 1870 : L. törvényczikkben, s ez a jelenleg érvényes, a főrendiház által említett földadópótlékról szó nincs. Azt mondja a tisztelt képviselő ur, hogy a képviselőház szövegének elfogadásával a választók száma nagyon fog szaporodni, nevezetesen 50%-tel. Ezt három megyére : Alsó-Fejér-, Hunyad- és Küküllőmegyére nézve eddig sem tagadtam, csakhogy a választók száma szaporodásának van egy más oka is, s nemcsak az ezen választási törvény által tett módosítás, nevezetesen azon körülmény, mely nem hagyható figyelmen kívül, hogy a választók eddig csak jelentkezés szerint írattak össze, ezentúl pedig hivatalból fognak összairatni. Az általam benyújtott adatok szintén elismerik, hogy az említett három megyében nevezetesen szaporodni fog a választók száma; de ezt nagyrészben az imént fölhozott körülmény okozza. így azon nyolcz községben, a hol most megyénként összeírások tétetnek : mindegyik megyében van egy-két oly község, melyben 20, 30, sőt 50 adót fizető van, kik 18 frt 48 krt és ennél többet fizetnek, s kik még sem írattak össze 1872-ben. A régi jogosultság alapján választókat itt nem értem. Az összeíró küldöttségek helyesen jártak el, mert a törvény személyes jelentkezést kívánt. Azt az állapotot, fölfogásom szerint, nem lehet föntartani, hogy az egyik központi bizottság csak a személyesen je20
