Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-296
152 296. országos ülés november 3. 1874. gyében 18 frt 48 kr adót fizetőknek, és az ott régi jog alapján választás-joggal biroknak számával azok számát, kik tényleg összeirattak, s meg fogja látni, hogy ez utóbbiak száma jelentékenyen nagyobb. Pedig a 18 frt 48 kr adót fizetők közt természetesen olyanok is vannak, kik nem választók ; mert vannak közöttük nők, kiskorúak, testületek, még pedig nem csekély számban, és ezeken kivül előfordulnak ez adót fizetők közt olyanok is, kik egyszersmind a régi jog alapján birnak választási joggal. Ez, fölfogásom szerint, azt bizonyítja, hogy különösen Tordamegyében, de más megyékben is az eddigi gyakorlat nem az volt, hogy a 18 frt 48 kr vétetett a választói jogosultság alapjául. Ugyancsak ez áll Naszód-vidékére nézve is, a hol szintén a 18 frt 48 kr adót fizetők összevéve a régi jog alapján jogosultakkal, kisebb számot tesznek, mint az 1872-ben összeirt választók száma. Megközelítőleg áll ez Kolozs- és Dobokamegyére nézve is. De nem is szükséges annak mélyebb okát keresni, miért tér el a gyakorlat a törvénynek adott magyarázatától. Igen tiszta oka és alapja van ezen különbözetnek, és ez az, hogy azon utasítások, melyek e tárgyban kiadattak, 1866 —-187 2-ig egyenlők voltak, 1868. óta pedig az összes adózási viszonyok, különösen az adótörvények, megváltoztak. így megváltoztak 1868-ban, midőn behozatott a földadó és a jövedelem-adó; megváltoztak különösen az 1868: XXXIV. törvényczikk által, mely Erdélyben megszüntette az addigi pótlékokat és a fejadót; megváltoztak különösen — és ezt ajánlom a képviselő ur figyelmébe — az 1870: L. törvényczikk által, mely módosította az 1868 : XXV. törvényczikknek nevezetesen arra vonatkozó részét, mely a földadópótlékról szól. És e szerint, ha az összeíró küldöttségek szigorúan és szorosan az adott utasításokhoz akartak volna ragaszkodni, miként kellett volna eljárniok? Először is el kellett volna választani minden adózónál, a kit választónak be akartak irni, a földadót a házadótól és a jövedelmi adótól, mert más százalék alapján számíttatik a földtehermentesitési járulék az egyiknél, és más % alapján a másiknál. A ház- és a jövedelmi adónál 30 százalékot kellett volna levonni; a földadónál először kilencz százalékot, s ezenkívül földadó fejében még három százalékot; de ezenkívül figyelembe kellett volna még tartaniok, és másképen kellett volna eljárniok az 1868-ban és 1870-ben hozott törvények előtt, és másképen azok alkotása után. Már pedig, hogy azt lehetett-e várni az összeíró küldöttségektől, hogy e nehézkes processust az előadottak szerint tegyék meg minden egyes választó jogosultságának megbirálásánál, diogy azt megtegyék azon rövid időben, mely az összeírás eszközlésére rendelkezésükre állott: ennek megbirálását a tisztelt ház bölcsességére bizom. És itt keresendő oka annak, hogy a kiadott utasitás szó szerint miért nem tartatott meg mindenben, és miért eltérő a törvénynek a kormány által adott magyarázata ennek tényleges alkalmazásától. És minthogy igy fejlődött a gyakorlat Erdély sok részében, igy fejlődött három választás alkalmával kilencz éven át: nem lehet azt egyszerűen visszaélésnek mondani, olyannak, minő egyes választókerületekben másutt történt; hanem, mint az előttem szólott mondotta, ezen gyakorlat szentesítést nyert a tényleges, a folytonos alkalmazás által, és az által, hogy az ez alapon választott képviselők a törvények hozatalára három országgyűlés alatt befolytak. De épen azért, hogy meggyőződést szerezzek magamnak : vajon a tényleges gyakorlat alapján mily különbséget eredményezne a képviselőház által elfogadott szöveg kivitele a főrendiház által elfogadott szöveg kiviteléhez képest, mind a két alapon eszközöltettem Erdélynek nyolcz megyéjében, és kísérletül hozzávéve még két székely székben összeírást. Az ilyképen eszközölt összeírás eredménye nyilvánosságra hozatott, és igy egyes részleteire ezúttal nem lehet szándékomban kiterjeszkedni; csak átalánosságban akarom megjegyezni, mivel a számok csoportosítása ellen több rendbeli észrevételt tett a képviselő ur, hogy miként eszközöltettek az összeírások? Eszközöltettek a szolgabíró által ugy, hogy minden egyes községben külön-külön összeírták az adófizetőket az ott lévő adófizetési főköny 1 vek alapján. Oly adatokról van tehát, fölfogásom szerint, szó, a melyeknek hitelességét kétségbevonni alig lehet. Történtek ezenkívül összehasonlítások a 18 frt 48 kr adót fizetők száma, és a választók azoa száma közt, melyet a választók 1872-iki összeírása kitüntet, a mely utóbbinak hiteles példányai ugy az országos levéltárban, mint a megyei levéltárakban le vannak téve. Ezek hitelességéhez szó tehát nem férhet; legfölebh férhetne szó ahhoz, ha olyan községek szemeitettek volna ki, melyek alkalmasak azon eredmény kimutatására, melyet elérni kivántam. Erre nézve azonban bátor vagyok a tisztelt ház előtt kijelenteni. hogy nem félszeg, nem egyoldalú kimutatást akartam a tisztelt háznak benyújtani; hanem a tényleges, a valódi állást kívántam leplezetlenül a tisztelt háznak előterjeszteni Annak, hogy csakugyan igy jártam el: van egy természetes óvszere, s ez a nyilvánosság, és midőn a tisztelt háznak asztalára leteszem az összeírásokat, a melyekben azon egyes községek ki vannak mutatva, a melyek az összeírás eszközlésére kiszemeltettek, mindenki bírálatára bocsátom : látható-e itt a részrehajlásnak csak legkisebb nyoma is ? És ha méltóztatik parancsolni, nemcsak a községek névsorát bocsátom a képviselő urak
