Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-296

296. országos ülés november 3. 1874. -.1-5.1 gyakorlatban és törvényben fönállott: akkor azon kerületek mindenike több képviselőt fog küldeni és akkor a hatása sokkal nagyobb lesz. És méltóztassék azon körülményre is figyelmet forditani, — a mely nagyon megérdemli a figyelmet, — hogy a megyei bizottságokat ugyanazok választják, a kik a képviselőket; akkor, mikor a képviselők választására nézve a ház intézkedik, intézkedik a megyékre nézve is. (FölHáltások: Igaz \) Ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni, és e tekintetben a befolyás mindig erősebb lesz. De mindent összevéve, tisztelt ház, kérdem, hogy került ezen indítvány, e módosítás e törvényjavaslatba, a mely, a mint a kisebbség részéről előadó tagtársammal Máday képviselő úrral előadni bátrak voltunk, az 1848-iki törvénynek körülírását, alkalmazását, tisztázását, szabatositásáttüzi ki czéljává, és mikor maga az indokolás kiemeli, hogy most e perczben inopportunus dolog, lehetetlenség a census kérdésébe beleavatkozni? Hogy lehetett belevenni egy oly elvet, mely oly nevezetesen módosítja a eensust? Mire jó, mit vár tőle a belügyminister ur? Én nem tudom, mire lehessen ezt magyarázni, bizalomnak vagy bizalmatlanságnak kellett-e vennünk? Jelesen bizalomnak-e annyiban, a mennyiben az erdélyi képviselő választók annyira éretteknek mutatkoztak, hogy lehetséges számukra a census alapját minden veszély nélkül kiszélesíteni? Vagy bizalmatlanságnak vegyük-e a mennyiben azok helyébe, a kik eddigelé irányt voltak képesek adni, ezután mások jőjenek ? (Mozgás bal felől.) Ismétlen, én nem tudom tisztába hozni, mit tartsak felőle ; csak annyit tudok, hogy ez nekem nem kell, és kérem a tisztelt ház minden tagját, méltóztassék a gyarló embert lehetőleg háttérbe szorítva minden rokon- és ellenszenv nélkül hazánk és nemzetünk érdekét venni tekintetbe és követendő zsinórmértékül. Ajánlom a kisebbség véleményének elfogadását. (Helyeslés.) Szapáry Gyula gróf belügyminister : Tisztelt ház! Ezen nagyfontosságú ügyben előadván mind a központi bizottság előadója, mind a kisebbségi vélemény előadója, az osztályok utasításai szerint, nézeteiket: kötelességemnek tartom én is fölszólalni, s előadni részint azt, menynyiben tartom alaposnak azon érvelést, melyet a főrendiház jogügyi bizottsága módosítása indokolására előhoz, részint előadni a tényeket ugy, a mint azok, fölfogásom szerint, állanak. (Halljukl) Minekelőtte azonban ezt tenném, és minekelőtte reflectálnék azokra, a miket Kemény Gábor képviselő ur mondott, az adatok összeesőportositásának helytelenségére vonatkozólag : engedje meg a tisztelt ház, hogy a választási törvényjavaslatnak most tárgyalás alatt lévő szakaszára, átalánosságban is mondhassak néhány szót. (Halljukl) ' Igen helyesen mondotta az előttem szólott képviselő ur, hogy midőn a kormány ezen törvényjavaslatot benyújtotta, és a ház többsége azt jelen szerkezetében elfogadta: az volt a czél és az irány, hogy lehetőleg praecisiroztassanak az 1848-iki törvényben megállapított intézkedések, mind a választói jogosultságra, mind a választás körül követendő eljárásra nézve, — és praecisiroztassék ez a tisztelt ház többségének kívánsága szerint akképen, hogy lehetőleg megtartassák a választói jogosultság alapja ugy, a mint az jelenleg fönáll, — a mennyiben ezt a különféle [tényezők és a kifejtett gyakorlat folytán elérni lehetséges. A választó-törvény 5, §-ában foglaltakat minden magyarázat nélkül föntartani az 1848. erdélyi II. törvényczikk 2. §-ának c) pontját nem volt lehetséges, sőt az 1848:11. törvényezikk ezen része szó szerinti értelme szerint már 1848. után sem volt végrehajtható, és hogy szó szerinti értelmében nem volt végrehajtható: bizonyítja azon körülmény, hogy a választásokat megelőzőleg mindannyiszor szükséges volt ezen törvény magyarázatára ministeri utasításokat kibocsátani, s ezek alapján történtek az eddigi választások. Fölfogásom szerint tehát most nem arról lehet a sző, hogy a törvényjavaslat intézkedései megfelelnek-e az 1848-ik évi erdélyi II. törvényezikknek ; mert e törvénynyel, a változott adózási viszonyoknál fogva, összehasonlítást tenni nem lehet. Hanem, szerintem, figyelemmel keli lenni főleg arra, hogy meny1 nyire felel meg a törvényjavaslat szóban lévő szer' kezete a törvénynek eddig állott magyarázatnak és ' az ezen magyarázat folytán kifejtett tényleges gyakorlatnak. Helyesen jegyezte meg az előttem szólott tisztelt képviselő ur. hogy a törvény azon magyarázatának, mely az eddig e tárgyban minden választást megelőzőleg kiadott ministeri utasításban foglaltatott, lényegében teljesen megfelel azon módosítás, mely a főrendiház által tétetett; de nem áll ez az ezen utasitás alapján három választáson át kifejlődött tényleges gyakorlatra nézve. És midőn ezt mondom, nem rágalmazást fejezek ki, nem bizalmatlanságot nyilvánítok a múlt kormány irányában; tisztán a tényeket sorolom föl, a mint azok valósággal beállottak. így a tisztelt képviselő ur hivatkozott Tordamegyére, és megemlítette, hogy Tordamegye egy izben a ministeri utasítással ellenkező határozatot hozott; de a minister második rendelete folytán határozatát megváltoztatta. Természetes, hogy tudomásom van a kiadott utasításokról, valamint a központi bizottságnak ennek folytán létrejött határozatáról is. De nem lehet e mellett ignorálni a tényleg bekövetkezett eredményt, a mi különösen áll Tordamegyére nézve. Méltóztassék a tisztelt képviselő ur összehasonlítani a Tordame-