Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-296
150 296. orsíágos ülcs november 15. 1874. fognak ezután is választási joggal birni, kik annak már tényleges birtokában voltak. így tehát különbség lehet; de elvi eltérésnek az 1872- és 1874-iki kimutatások között lenni nem szabad. Ha mégis előfordulna : ugy azért felelős a kormány. Ez az első ok. A második az, hogy itt látok az egybeírt 79 helység között 14 székely helységet. Hogy kerültek azok ide, azt nem tudom. Szó van-e arról, hogy mily nagyfontosságú lehet akár kisebb, akár nagyobb eensus megállapítása e momentumban, szintén nem tudom. Miért? Azért, mert csaknem átalános szavazatjog van a székely földön. Születési jog van, s hogy azon egynéhány úrbéres szavazata ide vagy amoda esik: az tökéletesen mintegy. Nekem adataim vannak Aranyosszékből azon egyéntől, kinek neve azok között is van, melyek az emiitett kimutatásban föl soroltatnak, hogy összes Aranyosszékben 38 választó volt eddig. (Egy hatig: 31!) Én 38-at tudok. S ezek száma az ujabb választás folytán fölemelkednék 72-re, mert Aranyosszéknek, bizton nem tudom, de gondolom, körülbelől 2000 választónál több van most, mely 2000 választó mellett akár 38, akár 72, számlál-e ez valamit? méltóztassanak megfontolni, hogy szembe vannak téve a születés szerinti jogosultak a eensus nyomán jogosultakkal, s Aranyosszék minden helységére 100 esik. Természetesen e 100 mellett kettő úrbéres lehet; mit számit ez? Semmit. De a ki igy állítja össze a számcsoportot, helyes képet nyújt e a censualisok és a születés szerinti jogosultak aránya felől? Nem. Marosszékben a születés szerinti jogosultak száma minden helységre 80. Én átalában véve, midőn az a kérdés, hogy a censualís viszonyok megváltoztatása micsoda hatást gyakorol a választási jogra: a székelységet kihagyandónak vélem. Ez a második ok. Van még egy harmadik ok is. Én nem tudom honnan kerülnek ez adatok; de ugy látom, hogy az volt a czél, kimutatni, hogy a változás, mely elő fog állani, ajánlja elfogadásra a törvényjavaslat eredeti szövegét. Elő vannak mindenütt sorolva azok, kik választási joggal birnak születési jognál fogva, és pedig hogy ezek száma ama helységekben helyes, azt kétségbe nem vonom; de történetesen oly nagy, hogy Aiso-Fehérmegyében 40-nél több esik minden helységre, Belső-Szolnokmegyében majdnem 80, Dobokábau majdnem 50, Himyadmegyében több mint 80, Tordamegyében 46, s csak az egy Küküllőmegyében 5. E perezben biztos adatokat nem tudok a felől mondani, kivévén egy megyét, hogy mennyi a születés szerint jogosultak száma az összes magyar területen; azt azonban tudom, hogy a 46 számot, a mi Tordamegyében van e jogosultakra fölvéve: ez a megye nem adja ki. Torda összes nemessége után volt 1865-ben a születés utáni jogosultak száma 3000 és egy pár. Az egyik kerületben a helységeknek száma, mint bátor voltam megemlíteni, 64; a másik kerület helységeinek száma akkora, mint melyet Felső-Fehérmegyében fölhoztam. Ha már csak 120 — 130 az összes helységeknek a száma: akkor nem esik egyre 25, itt pedig 46 áll. Mondhatnám, hogy mindegy nekem, hogy bármennyi legyen a születés szerint jogosultak száma; elhiszem; de itt nem az a kérdés, hogy a születés szerinti jogosultak, hogy egy nem magyar kifejezést használjak: az Aussterbe état-ra tétessenek, hogy pár év múlva megszűnjenek létezni, és akkor az fog számlálni, hogy ki jogosult eensus szerint. Ez tehát a negyedik pont. Ez már helyes, ezt elfogadom ugy, a mint van, nincs ellene szavam, legkevésbé sem vonom kétségbe. De mit mond ez? Ez azt mondja, hogy 635 oly egyén van jelenleg az összeirt helységekben, kik fizetnek 18 írt 40 krt, s itt bátor vagyok a tisztelt házat figyelmeztetni, hogy a törvény és gyakorlat szerint azok a választók, kik 14 frt 24 krt tartoznak fizetni, 11.151-en vannak. Ez körülbelől 8 0% és én nem mondom a világért sem, hogy ezen adatok nem helyesek ; csak az egybeirottak csoportosítása nem helyes. Én tehát ezen adatokat, mint olyanokat, melyek azt fölvilágosítják, hogy Erdélyben a eensus viszonyok milyenekké fognak változni a behozandó módosítások által, helyesekül el nem fogadom. A eensus viszonyokra vonatkozólag mondom a négy megyéből a kimutatást helyeslem. Kérdés már most, hogy mi hatása lenne egy ily jelentékeny eensus leszállításának, ha törvény erejére emelkednék ? A mint már megemlíteni bátor voltam, már jelenleg is van hatással, és pedig nagy hatással, mert — a mint látszik — a censualisok 60 — 80—100°/ 0-t mutatnak a „Pester Lloyd a-ban és „Pesti Napló"-ban megjelent adatok. Mondom nagy hatással kell hogy legyen már a legközelebbi választásoknál, és hogy még nagyobb leszen a hatása akkor, midőn a jelenleg születésnél fogva szavazásra jogosítottak nem fognak szavazni: az kétségkívüli. De továbbá méltóztassanak megfontolni, hogy ez igen complicalt kérdés és összeköttetésben lehet a választási kerületek szabályozásának kérdésével. Azon kerületek, melyekről a törvény szólhatna, mint olyakrúl, melyekre nagy hatása van, később lehetőleg nem egy kerületet fognak képezni, hanem többet. Alsó-Fehérmegyében, Tordában, Kclozsmegyében egy-egy kerület 30 mértföldnyire terjed. Akkora egy kerület a mostani választási törvények alapján nem maradhat. Ha megapasztatnék a képviselők száma: az más volna; de hogy ha ugyanazon szám föntartatik Magyarországon és Erdélyben, a mely eddig
