Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-296

296. országos ülés october 16. 1874 149 bátor voltain jelezni, a tényleges és törvényes gyakorlatot föntartja: eo ipso nem áll azon ellenvetés, hogy jogfosztó és reactionaris lehet. Mihelyt bizonyos az, hogy a főrendiház határozata senkit sem fosztana meg választási jogától, és pedig a főrendiház határozata az, melyet az I. és III. osztály, mint kisebbségi véleményt a tisztelt háznak elfogadás végett ajánl: kell állani annak, hogy gróf Szapáry beliígyminister törvényjavaslata census-leszállitást foglal magában, még pedig jelentékenyt. A mi azt illeti, hogy mily jelentékeny e census-leszállitás: a törzsadóra nézve a leszállítás 8 frt 40 krajczárról 6 frt 40 krra; hogy ha a katasteri foldj övedelmeket veszszük, azon esetben a leszállítás 84 frt jövedelemről 64 frt 61 krra, és ha a többi adó-összeget tekintem, tudniillik a törzs- és a pótadót és a földtehermentesitési járulékot: azon esetben a leszállítás 18 frt 40 krból 14 frt 21 krra történik. Ezek, tisztelt ház, oly adatok, melyek fölött senki nem kételkedhetik, a ki a dolgot elfogulatlanul és alaposan tanulmányozta. Ha a második kérdést vetem föl: mi hatása lesz ennek? itt már nem lehetséges tisztán meghatározott, kétségtelen tényeknek és számoknak hatalmával küzdenem, itt már bizonyos tekintetben a eonjuncturalis politikába kell átmennem, még azon esetben is, ha ily adatokkal volnék is ellátva. Tehát mi hatása lesz ezen törvényjavaslatnak, ha ez ugy fogadtatik el. a mint azt a központi bizottság a tisztelt háznak elfogadásra ajánlja: itt összeírásokra lehet hivatkozni. Jól van! Nézzük az összeírásokat. Nekem vannak némely magán utón készült összeírásaim, és bátor leszek azokat a tisztelt ház előtt megemlíteni. Tordaniegyében, a felső választókerületben van egy oly ember, a ki a választási összeírásoknál már 1869-ben és — ezt már biztosan tudom — 1872-ben működött, kinek eljárása tökéletesen hitelt érdemlő. Petele, Orosz-Idacs és Idacspataka helységekben, összesen ezen három helységben a census után jogosult, tehát úrbéri osztályból való, — mert Erdélyben ép ugy, mint Magyarországban tudva van, hogy a nemes emberek születésnél fogva birnak választási jogot, — és ama 62 censuálistából válik 131 választó. Megjegyzem itt azt, hogy ama választókerület 64 községből áll. A csombordi járás, Alsó-Fehérmegyébcn, —• ha méltóztatik parancsolni magukat a helységeket egyenként is sorolom föl,. . . (Közbeszólások: Szükségtelen \) de azt hiszem szükségtelen, — 104 választóból lesz 213. Dobokamegyében megint ilyen biztos összeírás szerint, legjobb forrásból nyert adatok szerint, 93hól 166. Küküllőmegyéből is van adatom, és Kolozsmegyéből is egészen megbízható adataim; de azok csak annak jelzésére szorítkoznak, hogy a különböző helységekben az emelkedés 60 és 100% közt variál azon esetben, ha a 8 frt 40 krajczárba nemcsak a törzsadót, de a pótadót is beleszámítják. Ezek már magábanvéve figyelmet érdemlő adatok. De vannak némi adatok, a melyek igen nagy zajt ütöttek közelebbről két hírlapban. Én azt hiszem, hogy ezeket nem a hirlapszerkesztők készítették, hogy azok hivatalos eredetűek. Megjelentek egy napon a „Pesti Napló"-ban és a „Pester Lloyd"-ban. Ezen adatok, bármily látszólagos csodás eredményre vezetnek, nem hazudtolják meg azt, a mit bátor voltam állítani; itt csak be van burkolva az, a mit én állítok és én bátor leszek a burkolatból azt kifejteni. (Halljuk!) A szám olyas valami, a minél az apodyktica igazságot nagyon könnyen lehet kihozni, ha az ember helyesen bánik vele; de ha helytelen törvények szerint bánnak vele, kijő épen az ellenkező eredmény ugyanazon apodykticus igazsággal. Én láttam ügyes mathematicustól ügyesen fölhasználtatni a mathematicai szabályokat, a ki bebizonyította azt, hogy 2-szer 2 nem 4, hanem 5. Két sorozatú számcsoport van; az egyik vonatkozik 1873-ra, a másik 1864-re. Bátor vagyok megjegyezni, hogy a mint már előbb mondtam, vagy gyanúsítja, vagy rágalmazza a kormányt az, a ki az 1872. és 1874. állapot közt lényeges különbséget keres. Különbség, eltérés lehet igaz abban, hogy a nemesek közül hányan haltak meg; ez iránt nem felelős sem a főrendiház határozata, sem akármelyik gyarló embernek bármi nemű tévedése. Lehet különbség abban, hogy az adóképesség apadt, ez lehet, hogy ugy van; de ez lényeges különbséget nem fog tenni. Lehet különbség abban, s itt már tudom, hogy van különbség, de a mely nem módosíthatja a képviselőház határozatát, hogy a közelebbi években divatossá vált Erdélyben, a mi eddig nem volt megengedve: a kisebb birtokok földarabolása. Ha kisebb birtokot főldaraí bolnak több részre, természetesen kevesebb lesz közülök olyan, a mely a nagyobb censust fizeti, s nem tagadom, történhetnek visszaélések. Tudom, hogy sok helyt történtek is. De lehet-e arról szó, hogy egyik-másik helyt visszaélés történt. Hát Magyarországon nem történhetett, hogy beírtak választónak olyat, a ki nem volt; vagy kihagyták a választók sorából, a ki választó volt, s vajon hogy ott egyik vagy másik helység arra hivatkozva, hogy ha voltak beirva, tehát ezentúl is bírjanak választójoggal, ha kimutatható, hogy sem nemes emberek, sem egy negyed telek íölddel nem birnak, sem pedig más qualificatioval, melyeket a törvény nélkülözhetlenné tesz a választási jog elnyerésére nézve. Azok