Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-293
1B0 293. országos ülés octolier 28. 1874. az ezen osztályú adózók egymás közti kölcsönös ellenőrzésében a sikernek reményét látom. A tőke-kamat-birtokosokat, nézetem szerint, a községi adózóknak ezen csoportosításában szintén részeltetni kell; de nem szükséges ez a nyilvános számadással tartozó társulatok és bányabirtokosokra nézve, mert ezeknek adója számadások alapján vettetvén ki, ezen alapon az addfölügyelő — mint eddig az adóhivatalok tevék — az adót kivetheti , és a szokott reclamatio utján az adókivető bizottság által ezen adó megállapittathatik. A kivetett adókat, nézetem szerint a községekben a községek jegyzői rójják ki egyénenként és tartják nyilván. Mielőtt azonban az adóbeszedésről szólanék, két előintézkedést látok szükségesnek. Az egyik az, hogy a folyó adók 1875-től kezdve különittessenek el a régi restantiáktól, és az 1875-ik évre nézve már minden adózó folyó" adóját illetőleg külön adókönyvecskét vagy ivet kapjon, régi tartozásai korábbi adókönyvében maradván följegyezve. Szükségesnek tartom ezt azért, hogy szakítsunk valahára a hátralékos aerával, és demarcationalis vonalat húzván a hátralékok és a folyó adók között, ez által mozdítsuk elő a hátralékoknak, valahára eszközlendő annyira szükséges tisztázását és behajtását, más részről pedig a folyó adót különállitva, annak behajtását ez által annyival inkább lehetővé tegyük. (Helyeslés.) Lényegében föntartandónak vélem továbbá azon eddig is divó intézkedést, hogy tudniillik azok, kik legalább 3 00 frt adót fizetnek, jogosítva, azok, kik 200 frt adót fizetnek, kötelezve legyenek adójukat közvetlenül az állami adóhivatalnál fizetni be. A többi adózók adójukat a községek által választandó adószedőnél fizetendik. Az adóbeszedési szabályok, melyeket tervezek, eüsmerem, szigorúak; szigorúbbak, mint a más országokban létezők. De más országokban nem létezik azon idegenkedés az adózás ellen, melyet minálunk teljes meggyőződésem szerint csak szigorú szabályokkal lehet legyőzni. A folyó egyenes adók minden évnegyednek első napján lennének esedékesek, és az évnegyed első hónapjában befizetendők. Azoknál, kik az évnegyed első hónapjában adójukat nem fizetik le, az évnegyedi egész adó a községek elöljárói és az adőbizottság által, kivétel nélkül mindnyájánál zálogolás által biztosíttatnék. És ha a negyed második hónapja alatt sem fizetik le negyedévi adójukat: a harmadik hónapban a községi elöljáróságok jogosítva lennének az ily hátralékosoknak lezárolt javait árverés utján eladni, s ez által a negyedévi adót egészen behajtani. (Mozgás bal felől) Ha ezt a községi elöljárók nem teljesitik, a szolgabírónak lesz kötelessége a hiányt pótolni, és az árverést a helységen kivül eső községben teljesíteni. Fontos jog, a mely a községeknek az által adatik, hogy a közadókat kényszer-eszközökkel is behajthatják; de én azt községeink legnagyobb részének megadhatónak vélem, mert azoknak elöljárói most is gyakran sokkal nagyobb összegeket kezelnek bérletek és adás-vevések alkalmával, mint azon összegek, melyek egy negyed évi adó fejében a község pénztárába befolynak. A hol — mint lehetnek is, lesznek is esetek, — a községek lakói nem képesek arra, hogy a közadókat ők kezeljék: ott a törvényjavaslat külön adókezelők fölállításáról gondoskodik. Szükséges ezen jogot megadni a községeknek, mert ezen joggal súlyos felelősség van összekötve. Ha a község által az adó az év lefolyása alatt be nem hajtatik: a hátralék jövőre már nem tekintetik többé állam-adóhátraléknak, hanem a törvényjavaslat szerint a községnek összes terhéül rovatik föl, (Mozgás a szélső bal felöl.) és ha e maradék a második esztendőben sem fizettetik le : akkor a községnek lakói közt adójuk arányában egyénenként fölosztatik és behajtatik. Engedjék meg megjegyeznem, hogy miután a községeknek jog van adva a község lakóira eső folyó adót végrehajtás utján is behajtani, ha ezen kötelességüket nem teljesitik: nem panaszolkodhatnak, hogy mulasztásáért felelősségre vonatnak; s én legalább részemről sikert az adónak a községek általi behajtásától nem várok mindaddig, míg a község minden egyes lakosa érdekelve nem lesz abban, hogy a község többi lakosai is adójukat lefizessék (Helyeslés jobb felől); e nélkül, ilyen erős sanctio nélkül én községeinkre, a mint azokat ismerem : az adónak behajtását bizni nem merészelném. (Helyeslés jobb felől.) A közvetlenül adózókat, azokat, kik adójukat közvetlenül az adópénztárba fizetik, a törvényjavaslat szerint egyénenként, ugy, mint eddig az adóhivatalok tartják nyilván, és ezeknek megkeresésére a szükséges végrehajtásokat, és zálogolásokat a szolgabirák eszközlik, és a királyi adófelügyelő itt is csak azon esetben lépne föl : ha a szolgabíró e részben tartozó kötelességét nem teljesítené. A régi adóhátralékok behajtására nézve nehézség rejlik abban, hogy itt egy átalános szabályt, például azt fölállítani, hogy minden adóbátralék 1—2 — 3—4—5 év alatt egyenlő részletekben fizettessék le, azért nem lehet: mert a magánosok, a családok viszonyai egymástól ezerféleképen különböznek, és egy ily átalános szabály túlterhelő lehet sokakra, mig viszont másokra, kik vagyonukhoz képest aránylag kis hátralékkal vannak terhelve, az ily szabály a nevetségességig kedvező lehetne. Szükséges tehát, hogy ezen hátralékok behajtására nézve a fizetési összegek és határidők az illetők vagyonához alkalmazva,
