Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.

Ülésnapok - 1872-293

293, országos ülés october 28. 1874. 131 tataroztassanak meg, és javaslatom az, hogy a me­gyék állandó választmánya, illetőleg a városoknak megfelelő testületei küldjenek ki kevés számú ta­gokból álló számosabb küldöttségeket, a melyek ezen hátralékokat egyénenként az illető községekben az ott föltalálható kimutatások szerint megvizsgálván, tegyenek az illetőknek meghallgatásával, kinek-kinek vagyoni állapotához képest, javaslatot az iránt, hogy ennek vagy annak adója mennyi év alatt, 1—2— 3 —4—5 év alatt lesz lefizetendő. Ily jelentések nyo­mán azután a ministerium meghatározhatja a határ­időket, az esedékesekké vált összegeket evidentiában tarthatja, és annak idejében behajtathatja. Az adónak kényszer utján leendő behajtására nézve lényegükben ugyanazon szabályokat tartottam meg, melyek eddig gyakorlatban vannak, és melyek­től lényegükre nézve különbözőket más országokban sem igen találhatni. Foglal még magában ezen törvényjavaslat in­tézkedéseket az adók törlesztéséről, elengedéséről, fizetési halasztásokról, és továbbá némely intézke­déseket a közvetett adók, illetékek és a közadók módjára kezelendő követeléseknek behajtása iránt, a melyeket a nélkül, hogy e tárgygyal most hossza­sabban foglalkoznám, részemről legalább azon álla­potban, melyben jelenleg vannak, a kincstár köze­geinek kezéből, ha az ügyet még nagyobb zavarba ejteni nem akarjuk: kibocsátani tanácsosnak nem tartom, és azért a községi és törvényhatósági kö­zegek kezébe átbocsáthatónak nem vélem. Azok, a miket eddig mondottam, a jelenleg is létező adókra vonatkoznak. Tervezek azonban ezeken kivül még több ja­vaslatban másnemű adókat is. Először is egy tör­vényjavaslatban kívánom a bor- és húsfogyasztás! adónak kezelését némileg megváltoztatni; tervezem a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának meg­adóztatását; indítványozni fogom a vadászatnak és vadászati fegyvereknek adó alá vonását; indítvá­nyozok a bélyegilletékek és dijak tárgyában bizo­nyos módosításokat; e mellett az állam pénzügyi viszonyai által kényszeríttetve, egy ötszázalékos rend­kívüli adó-pótlékot az egyenes adók után. Van ezek után szerencsém ezen alkalommal a tisztelt ház asztalára letenni az 1875. évi költ­ségvetésnek összesítését és minden részletezését. Azoknak indokolásai nagyrészben magában a rész­let-füzetben foglaltatnak. Azonkívül külön bemutatom a vallás- és köz­oktatási-, az igazságügyi- és honvédelmi ministe­rium indokolásait, s nem sokára, néhány nap alatt a tisztelt ház tagjai közt kiosztandók lesznek a belügyi-, kereskedelmi-, pénzügyi- és közlekedési ministeriumok indokolásai is. Beadom ezennel és leteszem a ház asztalára a közadók kezeléséről, a kereseti adóról, a tőkekamat­és járadék-adóról, a házadóra nézve az 1868. évi XXII. törvényczikk némely §§-nak módosításáról, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy­letek adójáról, a bánya-adóról, a bor- és husfogyasz­tási adónak kezelésében eszközlendő módosításokról, a vasúti- és gőzhajózási szállítás használatának meg­adóztatásáról, a vadászat és vadászati fegyverek adóvali ' megrovásáról, a bélyegilletékek és dijak tárgyában, és az egyenes adók után 1875. évben kivetendő 5% rendkívüli adópótlékrói szóló törvény­javaslatokat. Ezen törvényjavaslatok közül az egyenes adókra kivetendő pótlékról és a dijak és illetékek tárgyában eszközlendő módosításokról szóló törvényjavaslatok még kinyomatva nincsenek; de a napokban a ház tagjainak rendelkezésére fognak bocsáttatni. A többi törvényjavaslatok, melyeket fölsorolni szerencsém volt, előzetesen kinyomatván, e pillanattói fogva a ház tagjai közt kioszthatók s a költség­vetésnek, és azon indokolásainak, melyeket ezúttal beterjesztettem: kiosztása is a holnapi napon meg­kezdethetik. Beadok ezen alkalommal még két törvényjavas­latot. Egyik a fémjelzési törvény és szabályok mó­dosításáról szól, melynek beadása azért szükséges, minthogy a monarchia két államának ministeriumai közt már korábbi időkben történt megállapodáson alapszik; a másik törvényjavaslat póthitelről szól, és azt rendeli, hogy az 1871. 1872. évi zárszá­modásban a delegatiók által engedélyezett kiadási többletnek Magyarországra eső része 700 egynéhány ezer forint kifizettessék. Midőn ezeket a tisztelt ház elé terjesztem, elismerem magam is, hogy igen sok törvényjavaslat, mit egyszerre a ház asztalára leteszek. Föltünőnek fogják találni sokan; de nem fogja föltünőnek találni, a ki figyelembe veszi, hogy a betegségek kezdetükben könnyű szerrel, kevés orvossággal gyakran fájdalom nélkül orvosolhatók (Mozgás a szélső baloldalon.) ; de ha annak idejében elejtik nem vétetik, terjedésük meg nem gátoltatik: idültekké, életveszélyesekké válván, már sokkal változatosabb, behatóbb és fáj­dalmasabb orvoslatot igényelnek. Én nem tehetek arról, hogy pénzügyi bajaink betegségének kezdetén a kór továbbterjedésének eleje nem vétetett. Én a beteg ágyához akkor hi­vattam : mikor annak betegsége már veszélyessé vált; (Mozgás. Halljuk!) és köteles lévén gyógyításáról javaslatot tenni, én a gyógymódot nem a betegség első stádiumához mérve, hanem annak jelenleg létező állapotához alkalmazva vagyok köteles javasolni. Sok seb sok tapaszt igényel; ha egy kútnak vize nem elég földünk öntözés általi termékenyítésére, több kútnak vizét kell igénybe vennünk. És mivel eltekintve az átalános jövedelmi adótól, melynek mint egyetlen adónak, behozatalát én leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom