Képviselőházi napló, 1872. XIII. kötet • 1874. julius 28–deczember 16.
Ülésnapok - 1872-293
128 293. országos ülés october 28. 1874. oltalmából merítünk. Még hagyján, ha valaki azt hiszi, hogy nem tartozást ró le, hanem áldozatot tesz a haza oltárára: ha akkor, mikor épen teheti, adóját megfizeti. Vannak, kik az adókat sarcznak tekintik, mely rájuk igazságtalanul rovatik. Ily viszonyok között az államnak az adók behajtásával megbízott közegei magukra hagyatva, izoláltan állván, közönynyel, részint idegenséggel találkozván mindenfelé : az adóügyet rendesen nem kezelhetik. E hiányon akar azon törvényjavaslat segíteni, melyet az adók kezeléséről beterjeszteni szerencsém lesz. Ezen törvényjavaslatban egyszersmind azon közóhajtásnak is kívántam megfelelni, mely az iránt nyilvánult, hogy a közadók kezelésében, behajtásában a községeknek, törvényhatóságoknak nagyobb befolyás engedtessék. De természetesnek fogják találni a tisztelt képviselő urak, hogy az állam közigazgatásának ,< föntartására mulhaílanul szükséges közadók befolyását az állam kormányától közvetlenül nem függő községi és törvényhatósági közegek önkényétől, jóakaratától függővé nem tehettem; azért a befolyást, melyet a községi és törvényhatósági közegeknek engedtetni kívánok, szigorú felelősség föltételéhez kellett csatolnom. Hosszabb ezen törvényjavaslat, mint magam is szeretem. Vannak benne több részletek, melyek már korábbi törvényeinkben is megvoltak; vannak, melyek inkább a törvény végrehajtására nézve kiadandó ministeri utasításba tartoznának. De én nem véltem elhagyandóknak ezen részleteket egyrészről azért, hogy elkerültessék több régiebb törvényeknek értelemzavaró folytonos idézése, és hogy midőn egy helyen állíttatik össze mindaz, mi az adók kezelésére tartozik, az eljárás, mely terveztetik, annál érthetőbb és világosabb legyen. Némely részleteket azért is szükségesnek tartottam kifejteni, hogy ez által bizonyittassék be, hogy azok, miket tervezek, gyakorlatilag is kivehetők. A törvényjavaslat szerint, melyet emiitettem, megyénként adófölügyelők lesznek fölállítva, kik az egyenes adóknak a főispán fölügyelete alatt, a községi és törvényhatósági közegekkel egyetértve, kezelendő ügyét megyénként vezérelni fogják, egyenes függésben a ministeriumtól az egyenes adókra nézve. A közvetett adókra nézve pedig és a közadók módjára behajtatni szokott egyéb követelésekre nézve a pénzügyi igazgatóságok rendeleteit teljesitendik. Én szükségesnek vélem ezen adófölügyelők fölállítását azért, mert az egyenes adók kezelésének és behajtásának fölügyeletével megbízott pénzügyi igazgatóságok kerületei több megyére terjedvén ki, azok ezen fölügyeletet — legalább a távolabb eső vidéken — kellőleg nem gyakorolhatják, és szükséges, hogy a ministeriumnak vidékenként legyenek közegei, melyek által mindazokról, mik az adókra vonatkozólag egyes vidékeken történnek, annak idejében kellőleg informáltassék. Ezen törvényjavaslat szerint továbbá községenként adóbizottságok terveztetnek azon okból, mert, nézetem szerint, a községi elöljárók sok egyéb dolgokkal lévén elfoglalva, de számuknak csekélységénél fogva is az adók kezelésében szükséges teendőket kellőleg, annak idején elvégezni nem képesek. Segítségekről kellett tehát gondoskodni, s én czéíszerűnek tartom, hogy a közügyek iránti érdekeltség minél tágasabb körökre terjesztessék ki, és ha fön akarjuk tartani községi és törvényhatósági szervezeteinkben az önkormányzatot, melyet őseinktől átvett becses örökségként szeretünk: akkor el kell fogadnunk lehetőségének azon legfőbb föltételét, hogy a közügyek kezelésében necsak fizetett tisztviselők, necsak az elöljáróságok, hanem a polgárok is, a községek tagjai részt vegyenek. Ezen adó-bizottságok megtehetik a községekben az adózóknak évenként szükséges összeírását és számukhoz képest többfelé oszolva egyszerre működhetvén, nagyobb községekben is ezen összeírást idejében elvégezhetik, s ez által azt eszközölhetik, hogy az adó-kivetés annak idején megtörténhessék. Mielőtt az adók azon kivetéséről szólanék, a mely terveztetik ; meg kell említenem azon adónemeket, melyek az indítványba hozandó törvényjavaslat szerint lennének kivetendők. Ezek: a földadó, a házbér- és házosztályadó, a kereseti adó, a nyilvános számadással tartozó társulatok adója, a tőkekamat- és a bánya-adó. A földadónak meg van a kulcsa, mely szerint a kivetés történik s habár nem jó; de addig, mig jobbat állithatunk helyébe, fön kell tartani. A házbér- és házosztályadóra nézve, habár különösen a házosztályadót illetőleg némi adó-emelést indítványozok is, a kivetés módozatát, kulcsát és alapjait nem változtattam meg. A nyilvános számadással tartozó társulatok és a tőke-kamat adójára nézve is nagyobb részben, és legalább a dolog lényegére nézve az eddigi szabályok vannak meghagyva a kivetést illetőleg. Ugyanezt lehet nagyrészben mondani a bánya-adóról is. Legjelentékenyebb módosítást és változtatást a kereseti törvények kivitele és a kereseti-adó kirovása vesz igénybe. A kereseti adó, — a mint én azt az elvre nézve tisztelt elődömmel Kerkapoly Károlylyal egyetértve tervezem: összesítése az eddigi személyes-kereseti és a jövedelmi adónak. Azok tudniillik, kik eddig a jövedelmi adó első és második osztálya alá tartoztak, úgymint a kereskedők, iparosok, haszonbérlők és átalában a — habár szellemi munkával — valamely hasznos foglalkozást űzők, mindezek innen tul a kereseti adó szabványai szerint vonatnának adó alá; mert én azon vélekedésben vagyok.
