Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-273
84 273. országos ülés július 14 1874. meg fogna törni minden szándék egy jó vasutat épiteni. Már a magyar részen is, ha csak egy lábnyi vágást kell is tenni a közönséges szekér-ut számára: akkor is mindenütt védfalakat kellett épiteni; sőt néhol még a védfalakat is leomló hegy elborítja; ez az oláh területen még sokkal nagyobb mérvű; mert ott a talaj csupa laza homokból áll; olyan homokból, melyet nemcsak a viz, hanem a szél is megragad és tovavisz. Nagy akadályok továbbá azon számos száraz árkok, melyekben csak akkor van viz, ha a hegyekben esik; de akkor az árak mindent magokkal ragadnak. Ezen árkokra a kocsi-utnál is sokszor 20—25—30 öl hosszú hidakat kell épiteni; ily körülmények között milyen kilátás lehet a vasútépítésre, azt legyen szabad egy concret esettel illustrálnom. Ott van orecsi nevű hegyfok. Ott egy hid van építve a száraz árok fölé, mely körülbelől 25—30 öl hosszú; ezen hídon fölül két védgát volt kemény tömör 4—6 öl széles és hosszú kőfalból építve; oly tömör védfal volt ez, hogy azt lehetett volna gondolni, miszerint legalább is századokra szóló mű fog ez lenni. És mi történt ? Jő egy zápor, a viz mind a két védgátat fölveszi és lesodorja jóval alól a hidon. A hol a talaji viszonyok ilyenek: ott közlekedést biztosító vasutat hogy lehessen épiteni, azt én fölfogni nem tudom. Különben magok a helyi viszonyok is sajátságosak. Mindenütt óriási hegyektől van körülvéve az ut, mely a Práva völgyében halad tova; ezen folyam még száraz időben is a legrakonczátlanabb ; ez közvetlenül tövében foly el a 7968' magas Bucsecsnek; fönebb meg ott van a 6000 lábnyi magasságú Suler hegy, távolabb egy 5600 és néhány láb magas másik hegy stb. Ezekből világos, hogy mind az emelkedési, mind a talaji viszonyok a legkedvezőtlenebbek, a mit csak képzelni lehet. S mindezek az ojtozi vonalnál egész ellenkezőleg vannak. Ha azon térképre tekintünk, mely ott a folyosón van: látni fogjuk, hogy Földvár, honnan a vasútnak ki kell indulni, 263° magagasan fekszik a tenger szine fölött. Innen a mintegy egy mértföldre fekvő Élőpatak 301 lábnyi magasságban van, ennélfogva tehát az emelkedési viszonyok körülbelől 1: 130-t tüntetnek elő. Élőpataktól Szemeriáig az esési viszony 1:150. Szemeriától mintegy nyolcz mértföld távolságban Bereczkig a legszebb egyenletes térség mutatkozik. Miután Bereczk magassága 306 öl a tenger szine fölött, e szerint a csaknem nyolcz mértföldnyi emelkedés 31 ölet tesz ki. így tehát 1000 ölre esik egy öl emelkedés. Ezek oly kedvező viszonyok, melyeknél kedvezőbbeket óhajtani is alig lehet. A talaj olyan, hogy ott a síneket, ugyszólva, csak le kell rakni. Bereczktől a Magyaróstetőig van az egyetlen, olyan, a milyen akadály, itt is azonban már a szekérút emelkedése is körülbelől 1: 45 mutat. Midőn ezek igy vannak, tisztelt ház! midőn ily viszonyok mellett is az ojtozi vonal hossza, a ministerium jelentése szerint 12.7 mértföld; midőn a viszonyok ily kedvező volta mellett Tömös mellett csak egyetlenegy látszólagos érv hozatott föl, az tudniillik, hogy az rövidebb lévén, mint a földvárojtozi, az államnak kevesebbe kerül; — még akkor is, ha ezen érv állna is, kérdem: vajon czészerü, jó politika volna-e annyi előnyt, melyet Ojtoz fölmutat, néhány százezer vagy talán egy—két millió frtért föláldozni ? Azt hiszem, hogy nem! De különben is, milyenek azon költségek ? Tegnap a minister ur maga beismerte, hogy a 3 7 /io mértföldnyi brassó-tömösi vonal négy és fél millióba fogna kerülni, és nagyon könnyen odavette, hogy a brassóojtozi vonal 10 millióba fogna kerülni. Megengedem, hogy a tisztelt minister ur ezen számítási adatokat egész jóhiszeműséggel tette; de engedje meg nekem a tisztelt miniszter ur kijelentenem azt. hogy azon számitások és adatok a legnagyobb mistificatiot foglalják magokban. Megvallom, tegnapig azt hittem magam is, hogy a tömös-ojtozi vonal 7—8 millióba kerül; tegnap azonban egyik képviselőtársamtól hallottam, hogy magának a ministeriumnak főmérnöke azon nyilatkozatot tette, miszerint e 3 7 /IQ mértföld legalább is 11 millióba fog kerülni, akkor tudniillik, ha a talajviszonyok oly kedvezők, mint a vasútépítésnél kívántatnak; ha ezek azonban nem kedvezők, — a mit igenis föltesz: — akkor 11 millónál többe fog kerülni ezen vonal. Tisztelt ház! Midőn a kormánynak közegei igy szólnak, a hazái és az országot azzal akarni mistificálni. hogy az a 3V, 0 mértföldnyi vonal csak négy és fél millióba fog kerülni: megvallom, ez sem a kormány tekintélyével, sem a ház méltóságával össze nem fér. De másfelől, tisztelt ház, ország világ tudja, hogy főleg 1872-ben talán 30 vagy hány mérnök, mint a ministerium közegei, két hónapig folytonosan tanulmányozták az ojtozi vonalat, és épen ezen tanulmányozás eredménye volt az, mire a közlekedési ministerium szakbizottsága jelentését, jegyzőkönyvét alapította. Ezen tanulmányozás alapján mondotta ki a közlekedési ministeriumnak szakbizottsága, hogy a legkevesebb áldozatot igénylő vonal a földvár-ojtozi. Ha tehát, tisztelt ház, ily tényekkel állunk szemközt: miért nem terjesztette a kormány azon tanulmányozási adatokat a képviselőház elé ? miért akarják még ily tények után is a hivatalos adatok bebizonyítása iránt az országot, a képviselőházat ily könnyelműen, hogy ne mondjam, bűnösen mistificáíni? (Helyeslés hal felöl.) Tisztelt ház! Oly sok botrány, oly sok elitélt tények vannak ezen országban vasutaink körül, hogy már eléggé megadtuk a soknak az árát. Ezen té-
