Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-272
272. országos ülés július 13. 1ÍS74. 67 menyét is ide mellékeltein. Tehát azt állítani, hogy ez az én nyilatkozatom, bocsánatot kérek, még is bajos dolog. (Simonyi Ernő: Nem állította.) Én kértem a gyorsírói jegyzeteket, de még akkor beszélvén a képviselő ur, meg nem kaphattam, Én azért, hogy mi volt véleménye a közlekedésimimsterium közegeinek, mint magam véleményeért a felelősséget el nem fogadom. Ha véleményt kértem, minister koromban sem szoktam azt útba igazítani, mert azért adattam magamnak, hogy független véleményt halljak. De az igy adott véleményt aztán magaménak mindenesetben el nem ismerem. Egyébiránt még ha e véleményt méltóztatik is gondosan átolvasni: azt fogja belátni a tisztelt képviselő ur, hogy azon vélemény a brassó-ojtozi összeköttetésről egyátalában nem beszél. Emleget valami földvár-előpatak-ojtozi vonalat, mely meggyőződésem szerint egészen tévesztett lenne. Ha a tisztelt ház megengedi, még pár szót leszek bátor mondani magához a szőnyegen fekvő kérdéshez. Azt hiszem, hogy a keleti-vasutnak megállani sem egyik, sem másik mai végpontján nem lehet. De azt hiszem, hogy azon végpontokról mesterkélt csatlakozásokat keresni: okvetlen veszélyeztetné azon czélt, melyet átalában a csatlakozásokkal elérni akarunk, hogy tudniilltk a keleti-vasút jövedelmezővé tétessék. Ha mi Brassóról a galaczi összeköttetést keressük és ott akarunk concurálni egyéb vonalokkal: akkor mindenesetre roszul járunk el ; mert akár Ojtozról, akár bármely más irányból kiindulva 10—11 mértfölddel mindig hosszabbak leszünk, mint bármely más vonal. Brassóról az összeköttetés szerintem fontossággal mint verseny-vonal csakis BukarestRuszcsuk-Várna fölé bir. Bizonyos áruk fognak közvetítetni Galacz felől is, de mint nemzetközi forgalom közvetítő, bármely irányban kössük össze a brassói végpontot, a román pályákkal meggyőződésem szerint soha sem fog nagy mérvben szerepelni. Igen is a Marosvásárhelyi vonalnak idején való tovább építése által van lehetősség, conjuncturák mellett a Galaczból jövő árukra nézve a concurrentiát más vonalokká fölvenni. Egyúttal bátor vagyok röviden kijelenteni, hogy én ezen temesi összeköttetést a jelen viszonyok közt, midőn tekintettel kell lennünk arra, hogy az államnak mentül kevesebb terheítetésével építsük vasút összeköttetésünket, midőn a bukarest-várnai összeköttetés fontosságát bizonnyal senki kétségbe vonni nem fogja, végre midőn meggyőződésem, hogy a mint Magyarország és Románia pénzügyi helyzete engedni fogja a marosvásárhelyi végpontnak a moldvai pályával való összeköttetése természetszerűleg elmaradhatatlan: — határozottan helyeslem, és a jelen szerződést elfogadom. Helfy Ignácz! Szavaim félre magyarázása miatt szót kérek. Hivatkozom a tisztelt jelenlévőkre, hivatkozom a ház jegyzőkönyvére, hogy én egy árva szóval sem állítottam, hogy Tisza Lajos képviselő ur, mint akkori minister jelentésében mondott volna egyet vagy mást. Sőt magam is elő adtam, hogy ő kiküldött egy bizottságot és hogy azon bizottság véleménye ez: ö tehát olyas valamit czáfolt, a mit én sem mondtam. Sajnálom, hogy roszul informáltatott, de mielőtt valaki ellen tiltakoznék, méltóztassék magát jól informáltatni. A képviselő ur hivatkozott valakire, a kit én itt e házban megbélyegeztem volna és hogy ezutáu visszavettem volna a szót. Újból hivatkozom a tisztelt házra és a ház naplójára mutassák ki nekem, hogy én bárhol és különösen e házban bárkit valaha megbélyegeztem volna. Ez, vagy hogy bárkiről ugy nyilatkoztam volna, mint a hogy szólni nem illik, ez ellen határozottan tiltakozom. Igenis, ha megtámadtam valakit és később láttam, hogy alaptalanul, — mert csalhatatlannak nem tartom magát — kötelességemnek tartottam a hibát helyre hozni. És ez tulajdona azon körnek is, melyben én mozgok. (Zaj jobb felöl.) Nagyon sajnálom, hogy a tisztelt képviselő ur hivatkozván az ő körére, melyben ö mozog : ez annyit jelent, hogy ő oly körben mozog, a hol törvénynek tekintetik, az ejtett hibát soha jóvá nem tenni. Még csak egyet szabadjon megjegyeznem. (Halljukl) A mikor ő arra hivatkozott, hogy fölteszi lovagiasságomtól... (Jobbról: Zaj. Mozgás.) Mondom hivatkozni méltóztatot lovagiaságomra, melynek engedelmeskedni mindig kész vagyok és rectificalni fogom nyilatkozatomat, ha ő fölvilágosítást ad. Én legalább elvártam, hogy miután azon szó, mely őt annyira sértette, tudniillik, hogy a hirek szerint az ojtozi pont azon kerületbe esik, melynek a tisztelt képviselő ur ő akkor képviselője volt, mondom én elvártam, hogy ezen tényt megtagadja, és akkor én azt rectiíicaltam volna: igy azonban rectificalni valóm nincsen. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Máday Sándor: Tisztelt ház! (Fölkiáltások: Bal oldali szónok következik]) Elnök: Tisza Lajos képviselő ur személyes kérdésben szólalván föl, következik Tisza Kálmán képviselő ur. Tisza Kálmán: Tisztelt ház! (Halljuk\) Legelsőbben is azt tartom... (Halljukl Zaj. Helyréi Elnök csenget.) Legelsőbben is azt kívánom kijelenteni hogy a mi saját egyéni jogosultságomat a szóhoz illeti, én, ha Máday tisztelt képviselő ur jobban szeret előttem, mint utánam beszélni : igen szívesen átadom a szót. De kötelességemnek tartottam a házszabályok szerint, nehogy ebből jövőre következtetés vonassék, 9*
