Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-272

66 272. országos ülés Julius IS. 1874. megfelelőleg lett-e megválasztva e pont; sem arra nézve, hogy vajon milyen áldozatot követel eme vonal kiépítése s forgalombatétele, minő akadályokat kellend leküzdeni, mennyi idő alatt lenne kiépíthető stb. stb. Tekintve, hogy ha alapos adakokkal be lenne is bizonyítva e vonal czélszerüsége, az egyezmény pontozatai nem nyújtván kellő biztosítékot arra nézve, hogy az csakugyan a másik vonallal egyidejűleg fog kiépíttetni és a forgalomnak átadatni, az ország ki van téve annak, hogy önmaga, saját áldozata árán idézzen elő oly versenyt, mely egész kiviteli forgalmát tönkretenni képes; Tekintve, hogy második- vagyis a temesvárorsovai vonalra nézve — immár köztudomású, hogy a kormány annak kiépítését és üzletbevételét oly társulatnak akarja engedélyezni, mely állása és üzleti összeköttetéseinél fogva okvetlenül oda sodortatnék, hogy az orság kereskedelmi és ipari érdekeit részint saját, részint idegen érdekeknek, idegen befolyásnak alárendelje ; Tekintve, hogy az egyezményben megállapított csatlakozási pontok által épen azon vaspályáink nem nyernének jövedelmezőségben, sőt esetleg tetemesen vesztenének, a melyek az állam részéről kamatbiztositékban részesülnek ; Tekintve végre, hogy habár vasúthálózatunknak a kelet irányában való terjesztése kivánatos is; de semmi esetre sem oly sürgős, hogy annak kivitelére az ország magát épen most, nyomasztó pénzügyi helyzetében kötelezze; mondja ki a ház: hogy a romániai vasúti csatlakozások tárgyában benyújtott törvényjavaslatot visszavetvén, utasítja a kormányt, hogy a keleti csatlakozások tárgyában indítson ujabb alkudozásokat a román fejedelemséggel oly alapon, mely az ország anyagi érdekeinek igazán megfelel; a csatlakozási vonalok létesítését illetve pedig akként, s akkor vállaljon a kormány kötelezettséget, ha és mikor a magyarállam azon helyzetben lesz, hogy csatlakozási vonalokat a maga saját költségén épitse, vagy legalább azoknak kiépítését oly módon eszközölje, hogy ugy a forgalomra, mint az árszabásokra nézve a teljes korlátlan befolyás az állam részére biztosítva legyen. Ugy az uj alkudozások eredményéről mint a kiviteli módozatnál terjeszszen annak idején tüzetes, a kellő adatokkal ellátott jelentést a ház elé. Budapest, 1874. Julius 13. Helfy Ignácz, Kállay Ödön, Bobory Károly, Mocsáry Lajos, Kiss János, Gubody Sándor, Majoros István, Lázár Ádám, Csiky Sándor, Almásy Sándor, Simonyi Ernő, Dobay Antal. Elnök (leszáll és helyét Torma Károly foglalja el. Tisza Lajos: Tisztelt ház! Az előttem szóló tisztelt képviselő ur által egyenesen személyem ellenében egy oly gyanúsításnak adatott kifejezés, melyet, — noha sajnálom, hogy nem lehettem jelen, és még nem kaptam a gyorsírói följegyzéseket, miután igen nagy főfájásom nem engedi, hogy huzamosabb ideig itt a házban üljek, — melyet egy perczig is felelet nélkül hagyni nem kívánok. (Salljukl) Én még minister koromban megszoktam az ilyféle gyanúsításokat ezen oldalról, de én soha sem viszonoztam. Még az esetben is, ha állana az a pótjeleníést illetőleg, a mit tisztelt képviselő ur itt mondott : legalább is lehetett volna ő is annyi lovagiassággal irányomban, mint én voltam ő irányában. Nevezetesen megtörtént az, hogy midőn a tisztelt képviselő ur egy egyént itt a legélesebben megtámadott, annak becsületét, tiltott nyerészkedési üzelmeit megbélyegezte: három nap múlva meghajolt ugyan azon egyén nagysága előtt. Nekem nem jutott eszembe akkor azt gondolni, hogy ennek valami aljas inkoka van; hanem azt gondolom, hogy helyesebben informáltatta magát a tisztelt képviselő ur és ezen lovagias elégtételt, azon egyénnek, a kit megsértett, azért adta meg. Tehát mért ne volnék én följogosítva elvárni a képviselő úrtól, hogy az esetben is, ha akkor azt mondottam volna egy technikai munkára és később mást mondottam volna, hogy annak indokát abban keresse, miszerint jobban informáltattam magamat. Miért kell a tisztelt képviselő Urnák oly indokokat keresni, melyek talán bizonyos körben divatosak ; de szavamat adhatom, hogy rám nézve soha sem irányadók. (Helyeslés jobb felöl.) Bátor vagyok továbbá kérni a tisztélt képviselő urat, ha idézni méltóztatik valamint: méltóztassék azt correcte idézni. Azt méltóztatott mondani, hogy én a pótjelentésben azt mondtam volna a tömösi vonalról, hogy az csak is helyi érdekű ós az a legdrágábbak közé tartozik. Méltóztassék pótjelentésemet elolvasni, abban egy szó sincs erről; hanem igenis előadtam pótjelentésemben azt, — mi eredeti jelentésem beadásától fogva pedig pótjelentésem beadásáig a keleti vasút ügyében történt, előadtam, hogy a keletivasút közgyűlése kiküldött egy működő bizottságot, a mely egyetértőleg a keleti-vasut igazgató-tanácsával egy tervezetet nyújtott be a ministeriumhoz ; elmondtam, hony én azt kiadtam véleményezés végett a közmunka- és közlekedési-ministerium közegeiből általam alakított bizottságnak. Azon bizottságnak vélaménye volt tehát az legfölebb is, nem az enyém. Ezen melléklet folytán a többi mellékletekkel együtt ezen bizottság véle-