Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-272
272. országos ülés Julius 13. 1874. 61 latot beadni. A mi végre a tömös-plojesti vonalt illeti, ennek kiépítésére elégséges biztosítékul szolgálhat nekünk a román kormány és nemzet adott szava és ígérete, s azon erős s komoly törekvés, mely, mint a hivatalos jelentésekből most is kitűnik, ez irányban Romániában észlelhető. Bátor leszek még csak azon kérvényekre reflectáíni, melyek e tárgygyal egyidejűleg a képviselőház által a bizottságokhoz utasíttattak, s melyekhez szólani, ugyhiszem jelen alkalommal is szabad. Az első Arad város kérvénye volt, hogy a kormánynak egy arad-orsovai vonal kiépítése ellen mily aggályai voltak, azt bátor valék előadásom elején jelezni. Azon kérés, melyet Arad város előterjesztett: könynyebben van kimondva, mint végrehajtva.. Mert, hogy a tömösi vonal kiépítése sürgettessék, és az orsovai vonal kiépítése egyátalában elhalasztassék: nem egyedül tőlünk függ, miután e két vonal kiépítése egy nemzetközi, tehát bilaterális-szerződés alapján fog létesülni, s alig hiszem, hogy akár a román kormány, akár a román népképviselet bele fognak egyezni abba, hogy az általok különösen sürgetett orsovai vonal kiépítése ad graeces calendas elhalasztassék. A mi a tiszavidéki vasút kérvényét illeti; erre nézve csatlakoznom kell azon indítványhoz, melyet a pénzügyi és vasúti bizottságok előterjesztettek. A tiszai vasút-társulat olyast kivan, a minek teljesítése a lehetőség határán belül nem fekszik. Azt kéri tudniillik, hogy a temesvár- orsovai vonal engedélye azon föltétel alatt adassék csak az osztrák államvasút-társaságnak, ha ez egyszersmind köteleztetik az arad-temesvári vasutat a tiszavidéki vasúttársaságnak átengedni. Az osztrák államvasutat arra kötelezni, hogy az arad-temesvári vasutat a tiszavidéki társulatnak engedje át: azon egyszerű oknál fogva nem lehet, mivel az osztrák államvasút az arad-temesvári vonalnak nincs birtokában ; de birtokosa e vonalnak igenis egy létező morális személy, tudniillik az arad-temesvári vasúti társaság, melynek külön közgyűlése, külön igazgatótanácsa, külön igazgatósága van. A mi pedig a részvényeknek mintegy kisajátitásszerü átruházását illeti, ezt ugy hiszem decretálni alig lehet: ennek elrendelése méltányos és igazságos alig volna. Áttérek Pest város kérvényére, indokolására; arra, a mi a petitum előtt adatik elő: nem kívánok reflectalni. Fájdalom, azon panaszok, melyek ott előadattak : alaposak és orvoslásuk kell, hogy a kormánynak és talán későbben a törvényhozásnak is föladatát képezze. Csak egy számra kell reflectálnom, mely az indokolásban előfordul, és az az, hogy ott az adatik elő, hogy a gabona kivitel, mely például öt évvel ezelőtt 22 millió forintot tett, évről-évre folyton apadván: 700.000 forintra sülyedt. Ez ellenében kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a kérvénynek általam egyébiránt nem ismert tisztelt szerzője megfeledkezett arról, hogy épen ezen utolsó években a Pestre hozott gabona ennél sokkal nemesebb ; mert a hazai ipar által földolgozott alakban, liszt alakjában exportáltatott. Hivatkozom e részben az épen néhány nappal ezelőtt megjelent jelentésére a budapesti kereskedelmi és iparkamarának, a melynek 121-ik lapján föltalálható az, hogy épen az idézett utolsó években innét Pestről a lisztkivitel 4,400.000, 4,800.000 és 3,600.000 mázsát tett évenkint. Egyébként — mondom — az előadott panaszok legnagyobb része alapos. Pest városának azon kívánsága, hogy raktárak építtessenek a pályaudvarokon : nézetem szerint szintén indokolt, és teljesíttetni is fog. Bátor voltam már az illető bizottságokban kijelentem, hogy az osztrák államvasút által benyújtott tervezet alapján itt helyben az indóház tetemesen fog nagyobbittatni, hogy itt körülbelül 8 millió forintnyi beniházások vétetnek czélba, s hogy ez alkalomkor természetesen a raktárak is tetemesen fognak nagyobbittatni. A mi a különbözeti tarifának Budapestre nézve kedvezőbbel való pótlását illeti: azt hiszem, ez alatt nem lehet mást érteni, mint azt, hogy egyátalában a jelenlegi különbözeti tarifák vagy szállíttassanak le, vagy töröltessenek el. Csak érinteni akarom azon körülményt, hogy e részben Pest városa összehasonlittatván más városokkal, például: Bécscsel, Berlinnel, Boroszlóval, valami túlságos kedvezőtlen helyzetben levőnek nem mondható. így például Temesvárról Hamburgba szállítva egy mázsa búza 160 krajczár; Budapestig szállítva Temesvárról 41. 5 ; Budapestről Hamburgig szállítva 124. e3 krajczár. A két utolsó összeget tehát összeadva és viszonyítva az elsőhöz : ez fogja eredményezni azon hátrányt, azon különbséget, mely Pest városára nézve fönáll; s ekkor látjuk, hogy ezen különbség nem nagyobb 4. 75 krajczárnál. így áll a dolog Baziás és Hamburg közölt, hogy tudniillik e kettő között 6. 50 krajczár; Szegedtől Hamburgig 2 krajczár; Aradtól Hamburgig 9 krajczár; Debreczentöl Hamburgig 7. 9 krajczár: a differentia, mely Pest rovására fönáll. Vessünk már most egy pillantást arra, mily nagyok ezen differentialis összegek Bécsre nézve, és azt fogjuk találni, hogy Bécsre nézve a megfelelő összegek 25, 18, 23 és 22 krajczárt tesznek; mindenesetre tehát tetetemesen nagyobb összeget a Pesre nézve előadottaknál. Körülbelül ez áll Stettinre nézve. Nézzük már most, hogyan áll a dolog Boroszlóra és Berlinre nézve: és akkor azt fogjuk találni, j hogy Baziástól Hamburgig 33. 54 garas fizettetik, ; Baziástól Berlinig 30. 04 garas, Berlintől Hamburgig
