Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-271

871. országos ülés Julius 12, 1874. 4 I Mi ennek logikája? Parlamentalismus nem! Ha valakit solidaritásra kényszeríteni kell: ez azt föltételezné, hogy annak az illető ügyben meggyőződése nincs. E mellet pedig idejőnek meggyőződésök ellen összekötött kezekkel. (Zaj.) Én ez ellen protestálok, ez nem parlamentalismus. (Derültség jobb felől) Lehet itten kedélyességét mutatni; azonban az ügy sokkal komolyabb, sem hogy annak következményei ne lennének ; mert ez a visszaélésnek kezdete. (Mozgás jobb felől) Hogy mi ennek a vége, azt senki nem tudja kiszámítani. (Mozgás jobb felől.) Azzal kezdettem beszédem, tisztelt ház. hogy komolyak lesznek szavaim, és méltóztassanak nem pártszempontot, hanem a becsületes magyar szivet és észt megkérdezni, és igen kérem a tisztelt mini ster urat: méltóztassék magát csak egy pillanatig nem-ministernek képzelni, hanem becsületes magyar nemesnek, (Fölkiáltások a jobb oldalon: Hiszen az is!) és mondja meg, hogy becsületes magyar nemes igazságosnak tartja-e ezt? (Derültség jobb felől.) Ne méltóztassanak nevetni, mert a dolog sokkal komolyabb. A hol nem az igazság, hanem más tekintet mérvadó: ott a népet nem lehet megnyugtatni. (Zaj.) Én meg vagyok győződve, hogyha valaki Szapáry Gyula grófot, mint magyar nemest fogja kérdezni, hogy igazságos-e az vagy sem? ő ,nemmel" fog felelni, és ő csak mint minister felel „igennel". (Zaj.) Ajánlom módositváynomat elfogadásra. Nehrebeczky Sándor s Tisztelt ház! Csak igen röviden akarok reflectálni azokra, a miket az előttem szóló tisztelt képviselő ur a törvényjavaslat azon intézkedéseire hozott föl, melyek ezen 8-ban Erdélyre és Magyarországra nézve állapítják meg a censust. Ű ugyanis megtagadja az igazságot mind a két intézkedéstől s különösen bőven indokolja azon intézkedéseknek igazságtalanságát, melyek a határőrvidékre hozattak. Legyen szabad, tisztelt ház, azon érvelésekkel szemben, melyeket ő különösen a határőrvidéki részekre nézve fülhozott, röviden előterjesztenem azon indokot, melynél fogva én az általa beterjesztett módositványt elfogadhatónak nem tartom. Azt hiszem, hogy nem bocsátkozhatik a tisztelt ház azon kérdés vitatásba: vajon azon négy kerület, mely ez alkalommal a határőrvidékre esik, egészen arányban áll-e az ottani lakossággal és az ottani választókkal vagy sem? sőt azon kérdést sem tartom én itt vitaíhatlannak: vajon azon négy választó-kerület ugy van-e megalakítva, hogy ottan a lakosságra és a választókra tökéletes figyelem vult-e ? Nem akarom e kérdést itt vitatni először azért, mert az 1848-iki törvény az úgynevezett polgárosított határőrvidékre négy képviselőt állapított meg, és nem többet; másodszor azért, mert | KEPV. H. NAPLÓ 18'!. XII. KÖTET. az 1873-ik évi XXVII. törvényczikk megalapította, azon négy választókerületet, a melyből a polgárosított határőrvidék egyúttal képviselőit is hozzánk küldi. Ennélfogva azon állapot egészen törvényes; és ha létezik is ott némi aránytalanság: annak megvitatása, és az e fölötti intézkedés azon időre tartozik, mikor, a képviselőház által elfogadott határozat értelmében, a kormány a területek arányosítása és szabatositása iránt beterjeszti javaslatát. (Helyeslés jobb felől.) A mi magát a censust illeti, melyet a határőrvidéki részekre nézve e §. megállapít: az ellen a tisztelt képviselő ur fölhoz egy oly törvényes intézkedést, melynek keletére maga sem emlékezik és igy tüzetesen nem is idézheti. Azonban eltekintve ettől, tisztelt ház, én beismerem a tényt, hogy a polgárosított határőrvidéki részekben csakugyan áll azon intézkedés, hogy ott vannak úgynevezett törzsvagyonok „ Stammgüter", a melyekhez tartozó birtokot elidegeniteni vagy megcsonkitani nem szabad, azért, hogy az illető család abból megélhessen. És én itt némi hasonlatosságot találok azon intézkedéssel, a mely Magyarországra nézve is fonál], hogy a tel kek eldaraboiása egy bizonyos inertekig meg van tiltva. Van azonkívül az ottani törzsvagyon mellett még egyéb birtok is, mely „überlandialis földnek" nevezhetik, s ezt már bizonyos meghatározott szabályok szerint elárusítani és megcsonkitani lehet. Tehát áll képviselő urnák azon állítása, hogy vannak oly telkek; hanem szem elől tévesztette azt, hogy itt nem csupán telkekről van szó: hanem úrbéri telkekről; (Helyeslés.) és miután az úrbéri telek állományát csakis az 1836: V. törvényczikk melletti szabályzat szabályozza, abban pedig a határőrvidéki részekről említés nincsen: tehát a határőrvidéken ezúttal úrbéri telek nem létezik. Ha nem létezik, és ha a törvényhozás az 1

/i úrbéri telekkel való parificatiot keresi: akkor nem keresheti másban, mint abban, hogy a szomszéd vármegyéknek egy úrbéri telke. mennyiben áll, hány hold áll müvelés alatt. Méltóztassék az 1836 : V. törvényczikk osztályozását kezébe venni, és számítván, azt fogják találni, hogy Temes, Torontál-, Krassó szomszédmegyékben ép annyi esik egy quarta telekre, mint a mennyit a törvény itt a határőrvidékre megszabott. Tehát fölfogásom szerint hiányzik alapja azon roppant hévvel fölhozott igazságtalanságnak, melyet e törvénynek a határőrvidékre vonatkozó határozataira ráfognak. (Helyeslés jobb felől) Sőt ellenkezőleg, tisztelt ház, én azt hiszem, hogy némi anomália, hogy ne mondjam absurdum van abban, hogy ugyanazon vármegyében, — mert ne méltóztassék szem elől tévesztem azt, hogy a polgárosítás folytán határőrvidéki polgártársaink a ~ G