Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-271
4- 271. országos ülés július 12. 1874, szomszéd vármegyékbe kebeleztettek be, — hogy mondom ugyanazon törvényhatóság területén ugyanazon censusnál több hold mellett, más vidéken pedig kevesebb hold mellett jusson választói jog, azt én sem igazságosnak, sem méltányosnak nem tartom. (Helyeslés.) Arra nézve, mit az erdélyi részekre méltóztattak fölhozni, igen rövid észrevételem van. Azon képviselő urak, a kik azt kívánják, hogy Erdélyre nézve a 8 hold birtok vétessék föl census gyanánt : két kérdést tévesztenek el egészen. Az egyik az, hogy ezen választói törvény átalán véve uj censust nem állit föl: csak szabatositja az 1848. censnst; másodszor pedig, hogy Erdélyben nem létezik úrbéri telkek állománya, tehát nincs mihez parificalni a földbirtok mennyiségét, mely megfelelne az úrbéri 1 / i teleknek. Nagy tévedés van a partiumokra nézve; először, mert a partiumokat Magyarország mindig sajátjának vallotta, s igy a partiumokban a földbirtokot annál inkább lehet az x / 4 telekkel parificálni. Azok mellett vannak szomszéd vármegyék, melyekben ez hasonlókép történik. S méltóztassék tekinteni, mi volt a partiumokban a gyakorlat? ott a gyakorlat az volt, hogy a törvényhatóságok magok álpitották meg, hogy mi fogja helyettesíteni az l ji telket: ennek tehát a jelen törvénynek is alapjául kell szolgálnia, s ennyiben tehát a partiumok és Erdély közt különbség igenis van. Még csak Körmendy és Majoros tisztelt képviselő urak módosítására van egy rövid észrevételem. Ők azt kívánják, hogy az egész országra nézve, az egész országban legkevesebb adóval megrótt úrbéri telek adója vétessék föl e tekintetben censusnak. Már ezen képviselő urak ismét figyelmen kivül méltóztatnak hagyni azt a roppant aránytalanságot, a mely Magyarországon a földadó közt létezik. Magyarországban a legnagyobb földadó egy hold után 17 forint 18 krajczár, a legkisebb adó pedig 38 krajczár. Méltóztassanak most venni oly quarta úrbéri telket, melynek egy holdja 38 krajczár adót fizet. Minő csekély lesz ott az adó, és ezen csekély adót kiterjeszszük azon vidékre, hol a földjövedelem nagy, és a földadó magas? Ez már magábanvéve is igazságtalan volna. De igazságtalan azért is, mert az úrbéri telek csakis ilyen census alapjául vétetett már az 1848-iki törvényhozás által. Tudniillik nem a föld értéke vétetett föl, hanem azon mennyiség, melyből egy család becsületesen megélhet, s tudjuk, azt hogy a szegényebb család szintúgy megél 1 / i telekből, mint az alföldön a gazdag ember: Oláh Gyula képviselő urnák azon módösitványára nézva, mely szerint ő a Jászkunságban lévő községeket mind ugy akarja tekintetni, mint rendezett tanácsú városokat: azon megjegyzésem van, hogy nekem részemről semmi kifogásom : mert ezen községek a községi törvény megalkotása előtt is mindannyian rendezett tanácsú városoknak tekintettek ; hanem figyelmeztetem azon körülményre, mely akkor fordult elő midőn ezen községek rendezett tanácsú városokká akartak alakulni. Ugyanis a képviselő ur akkor , talán néhány kivételével, e többiek tekintetében ugy kardoskodott a mellett: hogy maradjanak nagy községek. (Derültség jobb felől.) Ezt kívánta akkor, most kíván egyebet: ez ellen nem lehet kifogásom; hanem figyelmeztetem két dologra; először arra, hogy a Jászkim községeknek erre nincs szükségük, mert a Jászkunságban olyan község, mely nem bír rendezett tanácscsal: igen kevés van; másodszor pedig arra, hogy ott a föld értéke annyira magas és a föld jövedelme oly nagy, hogy a jászkunságiak e czimen is bejőnek a választói lajstromba. Ezt tehát nem találván szükségesnek : a 4-ik §-t elfogadom ugy, a mint van, s ajánlom a tisztelt háznak is elfogadásra. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Miután ezen §. sok nevezetes megállapítást foglal magában, szükségesnek tartottam és tartom igen röviden indokolni azt, hogy bár principialiter az itt megállapított censusnak egy vagy másik részével nem értek egyet, honnan van mégis, hogy a §-t részemről a jelen helyzetben elfogadom. Azonban mielőtt ezt röviden megmagyaráznám, csak pár szóval kívánok reflectálni az előttem elmondottakra. Arra, a mit itt Papp György és Babes képviselő urak elmondottak : igen kevés észrevételem van. Papp György képviselő urat mindössze is csak arra kívánom figyelmeztetni, hogy én, a mit mondottam, vissza sohasem vonom; hanem az irányomban használt ráfogást visszautasítom, a miben nagy különbség van; (Helyeslés.) mert nem is volt mit visszavonnom, minthogy én nem fenyegettem a nemzetiségeket; sőt határozottan kijelentettem ama beszédemben is, hogy én nem hiszem- hogy azok, mik itt némelyek által elmondattak: a Magyarországban lakó nemzetiségek zömének érzelme volna. (Igás!) Ezt mondom, azokkal szemben, miket ő és Babes képviselő ur fölhoztak. Különben, tisztelt ház. Papp György képviselő ur beszélt üres erszényü utasokról és rablókról s ezzel végezte igen parlamentalis modorban beszédét (Derültség.) Miután mindenkitudja e ház kebelében, mert mindennap halljuk, s fájdalom, nagy igazsággal hangoztatni, hogy mi magyarok mily szegények vagyunk; csak mi lehetünk az üres erszényü utasok ; de, hogy kik a rablók, azt ő magyarázza meg nekünk, a képviselő ur. (Élénk tetszés jobb és bal felől.) A tisztelt képviselő ur jónak látta Bonts képviselőtársunkat megtámadni, s azt mondani, hogy
