Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-271
271. országos ülés július 12. 1874. 35 fogom pótlásképen ezen módositványt fölvenni: .bármelyikre legyen is az közülök telekkönyvileg fölvéve." Akkor a 4. §. igy fogna hangzani. Az ország azon részeiben, melyekre az 1848: V. törvényczikk hatálya kiterjed, szavazatjoggal birnak azok, kik nagy és kis községekben úrbéri értelemben vett 1 /i telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonokul vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermeikkel együttesen birnak, bármelyikre legyen is az közülök telekkönyvileg fölvéve. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a módositványt. Atalános helyeslés.) Szeniczey Ödön előadó: Én, tisztelt ház! azt gondolom, hogy ezen módosítás nem áll ellentétben azon intentioval, melyet a központi bizottság ezen §-nál szem előtt tartott, s azért én a központi bizottság részéről hozzájárulok. (IIelyeslés.) Körmendy Sándor: Tisztelt képviselőház ! Engem is kielégít Balogh János képviselő ur által beadott módosítás azon hozzáadással, mit a belügyminister ur volt szives hangoztatni; mert, megvallom, hogy még mindig vannak némi aggodalmaim. Azért a rövidség okáért csak annyit mondok erre vonatkozólag, hogy nagyon óhajtanám, ha ezen kifejezés után, „birnak" betétetnék: „vagy használnak." Azért a módositvány maradjon meg ugy, a mint az beterjesztett. Azt hiszem, hogy a tisztelt háznak nem ugyan azért, mert én mondom, hanem még a tisztelt túloldalnak is kivált azért; mert a niinister ur hozta javaslatba, nem lesz ellene kifogása, habár én támogatom is azt. Van azonban ezen §. 2-dik és 3-dik bekezdésére nézve megjegyzésem, melyet röviden fogok nyilvánítani. „A 2. bekezdésben az mondatik, hogy l j± úrbéri telekkel hasonló kiterjedésű birtoknak azon földbirtok tekintetik, melynek adója legalább, annyi, a mennyi ugy azon községben a legkevésbé megrótt eddigi úrbéri értelemben vett x /4 telek után fizettetik." Ez még, tisztelt ház, érthető, félre nem magyarázható; hanem a 3. bekezdés azon kifejezéssel, hogy „a szomszédságban fekvő azon községből veendő a legkevésbé megrótt úrbéri telek, melyben a föld értékére befolyással biró viszonyok, a kérdésben forgó község viszonyaihoz leginkább hasonlók, már nemcsak nehézségekre ; de valóságos viszszaélésekre is fog vezetni. Tudom ugyan, hogy ezen törvényszövegben van később bizonyos gondoskodás téve, bizonyos elhárítása tekinteteiéből a netalán lehető visszaéléseknek, hanem azon gondoskodás sem fog minden visszaélést teljesen kizárni; pedig, tisztelt ház! ha már ilyen kellemetlen időben fordítunk annyi időt ejzea törvény hozatalára, miután szabatossabaí akarunk, mint volt az 1848-iki törvény: akkor legyünk szabatosak a kifejezésekben is. A czél egy mindnyájunk előtt tudniillik szabatos, félre nem magyarázható törvényt akarunk alkotni. Méltóztassanak azért erre vonatkozólag elfogadni a következő módosítást: a 4. §. első bekezdésében 3. sora után az egész szöveg kihagyásával, következő szöveg tétessék: „Az országban legkevésbé megrótt eddigi úrbéri értelemben vett 1 U telek után fizettetik." így elesnék a 3., 4. és 5. bekezdés, miáltal e §. sokkal rövidebb lenni. Azt hiszem, szükségtelen vitatnom, hogy ez óhajtás nemcsak czélszerü, hanem jogosult is; mert hogy ha felső Magyarországon meg lehet adni l U úrbéri telek után a szavazati jogot: nem tudom miért ne lehetne megadni például Somogymegyében > vagy ha Somogymegye egyik-másik községében meg lehet azt adni: miért egy másik, talán szomszéd községben nem, Ha pedig az egész országnak egy mértékkel mérünk: akkor még inkább igazságosak vagyunk, még inkább szabatosan fejezzük ki a törvényt, és igy minden e tárgyban lehető visszaélés lehetetlenné teszünk, és a curiát a kellemetlensé gektől megmentjük. Ha azonban, tisztelt ház, nem fogadtatik el e módosítás, az esetben természetesen megmarad az 5. kikezdés, és igy erre vonatkozólag is bátor vagyok a tisztelt ház figyelmét fölhívni. Az 5. kikezdés igy szól: „Mivelés alatti földnek veendő a belsőség, kert, szőlő, szántóföld és rét." Ha e szakaszban az mondatnék, hogy mivelési földnek veendő mindazon terület, mely bármely hasznot hoz, vagy adóval van megróva, vagy bármikép műveltetik: azt érteném; hanem, miután itt ki van téve, hogy ezek és ezek,, ugy látszik, — mert hiába, mint Horváth Sándor tisztelt képviselőtársam mondotta, bizony még igen számos rabulista van a törvény magyarázata körül, különösen kortes időben, — hogy az itt megnevezett kifejezések egyenesen ki fogják zárni az itt meg nem nevezetteket; pedig még sok van, a mi ott megnevezve nincs, például egyik-másik vidéken vannak gyümölcsösök, melyek nem tartoznak a belsőséghez, és azt gondolom, hogy a föld ott nem műveltetvén, ha termelés alattinak nem veszi a törvény: az esetben nagyon természetes az, hogy meglehet annyi hátrányára lesz az illető tulajdonosnak, hogy ép az a darab terület egészítené ki talán V* telkét, és mert ez neki nem számíttatik ki: el fog esni a választói jog. Megemlittetik itt a szőlő; de nem említtetik meg a szőlőalj; itt azt fognák mondani a rabulisták, hogy nincsen beültetve, tehát nem számitható be. Ha törvénynek az a szándéka, hogy mert mivelés alatti, hasznot hozó, mert attól adó fizettetik, mert jogos dolog, hogy az illető a törvény 5*
