Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-284
391 2S4. országos ülés Máday Sándor: Tisztelt ház! Én elfogadom azon kiindulási pontot, melyet előttem szólott Irányi Dániel tisztelt képviselő ur ezen §-ra nézve jelzett; elfogadom tudniillik, hogy a nemzetigi törvényre hivatkozva, azt itt érvelése alapjául teszi; én ugyanezen kiindulási pontot magamévá teszem. En is ugyanazt mondom, a mit a tisztelt képviselő ur mondott: vagy lehet következtetni ezen törvényből, annak, a mi itt áll, ellenkezőjét, és akkor szükséges, hogy fölvétessék; vagy pedig nem lehet következtetni, és akkor határozottan szükséges, hogy ezen §. így, a hogy van, föntartassék. Én épen a nemzetiségi törvény intézkedése folytán tartom szükségesnek, hogy a választási törvényben ezen §. ugy, a hogy van föntartassék. Bátor leszek ezt igen röviden és a mennyire lehet arra reflectálva, a mit a tisztelt képviselő ur mondott, indokolni. Én a nemzetiségi törvénynek uj kiterjesztést, annak uj értelmezést, melyet eddig még a törvény nem tartalmazott, nem kívánok adni. Én tökéletesen megelégszem azzal a széles határral, melyet a nemzetiségi törvény a hazában lakó nem magyar ajkú nemzetiségekre nézve megállapított, és azt épen nem kívánom egy lépéssel ismét ujabban kiterjeszteni. Én a nemzetiségi törvényből, ezen §-ra alkalmazva, nem tudom következtetni azt, hogy ennek alapján a választási actusra, azaz egy egészen, mind a törvényhatósági, mind pedig a bírósági működéstől távoleső intézkedésre a nemzetiségi törvénynek szavai alkalmazandók volnának. A választási tény, az azt megelőző, az abba eső és az azt követő minden lépés ugyanazon elvek szerint bírálandó meg, melyek a törvényhozó-testület összeállítására, és a törvényhozó-testületnek jellegére nézve alkalmazhatók. A törvényhozó-testületnek nyelve, az állam hivatalos nyelve a magyar nyelv. Az ezen actusra vonatkozó minden iromány, az én szerény fölfogásom szerint, ugyanezen nyelven kell, hogy szerkesztve legyen; mert ha itt is a nemzetiségi törvényt alkalmaznék : akkor annak határát szélesbitvén, ezen intézkedés következetes keresztülvitele folytán azon elvek is, melyek a törvényhozás számára föntartják a magyar nyelvet, megrendittetnek. Én pedig ezt elfogadni soha hajlandó nem leszek, s ennek folytán a választási actus és központi bizottmány kezelésére nézve a nemzetiségi törvényt alkalmaztatni nem kívánom. De, tisztelt ház, még ha a nemzetiségi törvényt alkalmaztatni kívánnám is ezen §-náI és a választásra hivatott központi bizottmány ügykezelésénél: ezen szövegezés mellett nem látom kizárva azt, a mit tulajdonképen az előttem szólott Irányi Dániel igen tisztelt képviselő ur keresztülvinni óhajt. Nem Julius 26. 1874. látom nevezetesen kizárva azt, hogy parallel a magyar ügykezelési nyelven kívül bárki, bárminő nyelven készíthessen magának kathalogust, névsort, jegyzőkönyvet, s mert itt csupán a hivatalos ügykezelés nyelvéről van szó: a nemzetiségi törvényt applicálni nemcsak fölöslegesnek, de hibának is tartanám. Azon figyelmeztetésére nézve a tisztelt képviselő urnák, hogy majd eljő azon idő, midőn kitör a vihar, s akkor szükség lesz, hogy mindnyájan egy zászló alatt legyünk: megjegyzem, hogy én azon időt magam is előrelátom talán; de nem félek a Philippinél való találkozásoktól. Isten mentse meg hazánkat tőle ; de ha lesznek, kik velünk ott találkozni akarnak: nincs okunk félni tőlök. De hogy mi magunk is fegyvert adjunk a velünk találkozni akarok kezébe, s a magyar államiság eszméjét ott, hol szükség volna föntartani, magunk mindig föladjuk, rajta magunk is egyre rést törjünk: azt én helyesnek elismerni soha nem fogom. Ennek folytán a nemzetiségi törvényre való hivatkozást fölöslegesnek, ide nem tartozónak hiszem és pártolom a központi bizottság szövegezését (Helyeslés.) Wächter Frigyes : Én az előttem szólott képviselő úrral egyetérteni nem tudok. Ő indokolását a nemzetiségi törvényre alapítja, és még sem tartja a nemzetiségi törvényt e §-ra alkalmazandónak. Nézetem szerint e §-ra mást, mint a nemzetiségi törvényt alkalmazni nem lehet. E törvény az országgyűlés által azért hozatott, hogy a nem-magyar-ajku hazai polgárok joga nyelvük használata tekintetében biztosittassék. Tisztelt ház! Nem igen szoktam nemzetiségi kérdést hozni a ház elé. Mindig sajnálom, mikor ilyetén vita kezdődik a házban, a nélkül, hogy szükség volna rá. Most sem tettem volna; de midőn az előttem szólott képviselő ur oda mutat a viharra, midőn újra fenyegetődzik, s azt mondja, hogy nem fog félni, ha Philippinél találkozunk, midőn ő odadobja a kesztyűt minden nem-magyar nemzetiségnek, mely hazánkban él: akkor engedje meg a tisztelt ház, hogy részemről az ilyen eljárást roszaljam, roszaljam annál is inkább, mert én, mint egy nem-magyar nemzetiség tagja egész határozottsággal állithatom, hogy a nemzetiségek kebelében ép oly jó honpolgárok vannak, mint a magyarajkuak közt. {Igazi Igás!) Ha vihar keletkezik, ha veszedelem támad: legyen meggyőződve a tisztelt képviselő ur, hogy ha ő azon az oldalon lesz, mely hazáját védi: akkor találkozni fog sok nem-magyar-ajku nemzetiségű férfiúval, kik hazájokat bizonyára ép ugy szeretik, mint ő vagy bárki más. (Élénk helyeslés.) Egyébiránt őszintén megvallom, hogy én ezen §-t nem értem; mert azt mondja, hogy a központi