Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-284
390 284. országos ülés Julius 26. 187*. dokolásában azt, hogy a központi választmány akkor, ha tagjai csupán egy párthoz tartoznak, pártérdekből küldi ki az összeiró küldöttségeket, a választási elnököt, szóval: oly tetteket követ el, a melyek nem törvényesek és a melyeket csakis pártérdekből tud indokolni, ha az egy párthoz tartozó tagokból áll. Én nem akarom kétségbevonni, tisztelt ház, hogy ily esetek a múltban történtek, legyenek az egyik párt részéről ugy, mint a másikéról; sőt magam is emlékszem oly esetre, midőn a központi választmány a fölszólamlásokat oly későn terjesztette föl a ministeriumhoz, hogy nem volt elegendő idő azok fölött határozni. Sok esetben pedig a központi bizottmány elnöke talán pártérdekből nem hirdette ki a ministerium által hozott azon határozatokat, melyekkel talán több száz választónak megadta a választási jogot azért, hogy azok választási joguktól elessenek. Meglehet, hogy a választási elnökök is pártérdekből követték el ezen visszaéléseket a múltban, miért is azt állithatom, hogy a múltra nézve a IX. osztály különvéleményének intentioját némileg értem; de ha megengedem azt, hogy a jövőre nézve szintén lesznek pártérdekből mozgalmak, egyúttal figyelmemet nem kerülhetik ki azon intézkedések, a melyek e törvényjavaslatban foglaltatnak azon czélból, hogy ugy a központi bizottmánynak, mint az általa megválasztandó összeiró és választási küldöttségeknek hatásköre tökéletesen praecisirozva legyen ugy, hogy ezentúl annál kevésbé követhessenek el visszaéléseket pártérdekből ; mert e törvényjavaslatnak 6. fejezetében minden törvényszegés ellen meglehetősen szigorú büntetések hozatnak javaslatba. Én tehát azt hiszem, hogy azon aggodalmak, a melyek a IX. osztályt ezen különvéleményének előterjesztésére vezették: ezen törvényjavaslatnak elfogadása által tökéletesen megszüntettetnek, és ezért ezen különvéleményre szavazni nem fogok. Elnök : (leszáll, és helyét Bánó József foglalja el.) Beöthy Algernon s Tisztelt ház ! Röviden leszek bátor egy pár észrevételt tenni tisztelt Matolay barátom által benyújtott különvéleményre nézve ; különösen két irányban vagyok bátor a tisztelt ház figyelmét kikérni. Ha ezen különvélemény elfogadtatik: akkor minden oly törvényhatóságban, a hol a bizottmány egy párthoz tartozik, — a mi pedig sok helyen igy van, — teljes lehetetlen volna a törvény által megkívánt teljes számú tagokat megválasztani; mert ha a tagok kétharmad részére adhatja be minden ember szavazatát: akkor ezen kétharmad része megszavazásával lehetetlen volna az egészet megválasztani; legfölebb mesterséges utón kellene kieszközölni, tudniillik ugy, hogy azt mondják: „te erre, és te arra fogsz szavazni", és ez megtörténhetnék nem csak oly törvényhatóságban, hol az összes tagok az egyik vagy másik párthoz tartoznak, — mert azt méltóztatott mondani, hogy olyan nincs; — de oly törvényhatóságban, hol compromissum szokott létrejönni, például Biharmegyében, hol a bal oldal nagy többségben lévén, magától megadja a jobb oldalnak az illető részt: minden választás compromissum utján ment végbe; tehát mondom. Biharmegyében teljes lehetetlenség volna létrehozni az illető 30 tagot; mert csak 24-re lehetne szavazni. Hogy ha ez keresztülmegy, egy oly törvényhatóságban, melyben 99 tagja az egyik vagy a másik párthoz tartozik, és csak egyetlenegy ember tartoznék az ellenpárthoz: ezen egy ember megválasztaná a bizottságnak egy harmadát, ez pedig igazságtalanság volna ; (Schivarz ellenmond.) ugyanis 24-et megválasztaná 99 ember, a 12-őt, vagyis egyharmad részt megválasztaná egy ember. Ennélfogva kérem a tisztelt házat*: méltóztassék az eredeti szerkezet mellett maradni. Schwarz Gyula: Tisztelt ház! Ezen kérdés nem más, mint méltányosság, nem egyéb, mint politikai lelkiismeretesség, és a lelkiismeret gyöngédségének kérdése. Hogy ha az igen tisztelt háznak többsége, és a tisztelt kormány nem érzi magát már előzetesen hangolva ezen kérdéssel szemközt ilyen lelkiismereti gyöngédségre: akkor, megvallom, haszontalannak mutatkozik minden vitatkozás. Annál inkább, mert, hogy ha e szerkezetnek formuláját az elméiénél fogva ismeretes, és általam igen tisztelt előttem szólott képviselőtársam, is annyira félreérthette: akkor bűn volna, hogy ha még hosszasan akarnék vitatkozni a fölött, hogy ezen formula igy megállhat-e, vagy máskép? Mert hiszen, ha ez kérdéses: akkor az egész világon, hol ezen elv jutott érvényre, igy Amerikában, Londonban, képtelenséget tettek volna; ilyet pedig állítani bizonyára merészség volna. (Helyeslés. Justh József képviselő ellenmond.) Engedelmet kérek, Justh képviselő ur ellenmondásával szemben is hangsúlyoznom kell, hogy a szóban lévő elvnek alkalmazása a lelkiismereti gyöngédség szempontjából szükséges. Ha mindnyájan undorral fordulunk el azon visszaélésektől, melyeket e tekintetben tapasztaltunk: akkor azt hiszem, minden teendőnk arra nézve, hogy a kisebbséget is megnyugtassuk még ott is, a hol mathematikailag — ugy mint 2X2 az négy — be lenne bizonyítva, hogy a kisebbség sérelmet szenvedni nem fog: sikertelen. De ha azon nézetnek nyitunk tért a jövőre nézve, hogy bármely törvényhatóságban egy-egy párt kizárólag a maga kebeléből alakithassa meg a központi bizottságot: akkor hiába beszél nekünk Nehrebeczky ur arról, hogy a törvény praecisirozta meg azt az intézkedést; mind hasztalan, ha nincsen a központi választmány kebelében oly egyéniség, mely elvi álláspontjánál fogva, hajlamainál fogva, de officio már lelkiismeretes I, meggyőződésnél fogva mintegy természetes ellenőr
