Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-284

284. országos ülés Julius 26. 1874. 389 mert viszont, ha föltesszük, hogy a pártok agy sem kivannak saját embereikre szavazni: akkor erre nem lesz szükség, nolenti non fit injuria. Ha föltesszük másrészt, hogy a kisebbség egyharmadát sem képezi az egész választói testületnek: akkor a többségnek kezében van a hatalom; mert, ha akarja, ismét ugy szavaz, hogy azon intézkedésnek semmi eredménye nem lesz. Ezekben kimagyaráztam a IX. osztálynak ezen intézkedésre vonatkozó czélját és szándékát, és kifejtettem annak várható eredményét; hátra van csak az. hogy az ellenvetésekre feleljek. E házban igaz, hogy még nem volt alkalmunk, ellenvetést hallani ezen eszme ellen, mely először hozatik szóba e házban; de nem mellőzhetem hallgatással azon ellenvetéseket, melyeket az előleges tárgyalás alkalmával az osztályokban és központi bizottságban hallottam. Azt mondják némelyek, tisztelt ház, hogy ezen intézkedésre magának a kisebbségnek érdekében sincs szükség : mert a központi választmány ülései nyilvánosak, tagjai pedig a következő 21. §. értelmében eskü vagy fogadalom alatt járnak el. Én. tisztelt ház, nem akarom kicsinyleni a nyilvánosság jótékony hatását, és nem akarok gyanusitni senkit az eskü vagy fogadalom meg nem tartásával; a múlt fölött sem tartok szemlét; példákat sem hozok föl, mert: „exempla suiií odiosa" ; de legyen szabad abstracte, elméletileg kifejteni azon lényeges különbséget, mely a kétféle helyzet közt van. Ha a kisebbségi pártból senki sincs azon választmányban : akkor senkinek sincs alkalma a kisebbség érdekében a netán kívánatos indítványt megtenni ; senkinek sincs alkalma az elítélendő esetekben legott kimondani a contravotumot, egyszóval: a kérdést a másik -oldalról is megvilágitni, és ekkor, tisztelt ház, hiába van a nyilvánosság, eskü vagy fogadalom és a legjobb akarat a választmány tagjaiban, ha még csak nem is hallják a másik indítványt ; vagy a dolog másik oldalára vonatkozó fölvilágosítást; nagyon természetes tehát, hogy határozataikban csak egyoldalúak lehetnek. E szerint azt hiszem, hogy kétségtelen, hogy sem a nyilvánosság, sem az eskü és fogadalom a kisebbség képviseltetését fölöslegessé nem teszik. Azt mondják mások, hogy ezen intézkedés ugy sem vezet czélra, mert ha a kisebbség egyharmadát sem éri el az egész választó-testületnek — mint említem, — sikere sincs; más részről pedig nem igazságos ; mert ha kisebb is a választótestület egyharmadnál, a választmánynak egyharmadát választja be; mig, ha nagyobb is, többet nem választhat. Tisztelt ház! Megengedem, hogy az abstract elméleti igazság az lenne, hogy ép oly számarányban legyenek a pártok a választmányban képviselve, mint a választó-testületben vannak; de azt nem engedhetem meg részemről, hogy ezt törvényhozási intézkedéssel parancsolólag akarjuk elérni; mert ez, szerintem, nem az abstract, de a concret politikai igazság elvébe ütköznék, korlátozván a választók szabadságát, sértve tehát, vagy sérthetve magának a többségnek jogait is. Ázonfölüí kivihetlen lesz, mert, a választó-testület száma mind] árt a választás után meg váltó zhatik, és így folytonos kiigazítást venne igénybe. Ha azonban csak az az árnyoldala vagy hibája lenue ezen intézkedésnek, melyet utóbb említettem, hogy az egyharmadnál csekélyebb kisebbségről nem gondoskodik; vagy, hogy a nagyobb kisebbségnek sem ad nagyobb képviseletet, mint a tagok egyharmadának megválasztását a választmányban: akkor azok, a kik ezen ellenvetést teszik, méltóztassanak jobbat indítványozni, és ha látom, hogy az a többség jogainak, a polgárok szabad választási jogának sérelme nélkül még nagyobb biztosítékot nyújt a kisebbségnek: én részemről egyénileg kész vagyok velők szavazni; de mindaddig, mig ezt nem teszik, vagy tenni nem akarják, ne ellenezzék a IX. osztály kívánságának teljesítését csupán azért: mert az talán sokkal szerényebb, mint az övéké volna, ha hasonló helyzetben lépnének föl. A IX. osztály nem tartja szükségesnek egy oly csekély kisebbségről, mely csak néhány tagból áll, gondoskodni, és ha megelégszik azzal, hogy a tagok csak egyharmada választható be a bizottságba : akkor én nem látok abban igazságtalanságot; valamint abban sem, ha a kisebbségnek véletlenül sikerülne esetleg egyharmadot bevinni, mert ezen egyharmad ugy sem vihet keresztül valamit a többség ellenére, vagy a többség egy részének hozzájárulása nélkül. így tehát csupán az üdvös ellenőrzés lenne az illető tagoknak szerepe és föladata. A IX. osztály kívánsága mindenesetre méltányosabb, mintsem azon állapotnak megörökítése, a mely szerint, ha a kisebbség egyetlenegy taggal kisebb, mint a többség: akkor a kisebbségnek egy tagja se jöhet a választmányba; mert mig az általunk ajánlott intézkedés a többségre nézve ártatlan: addig a kisebbségre nézve több, mint méltányos. Ajánlom a különvéleményt elfogadásra. (Helyeslés.) Nehrebeczky Sándor : Tisztelt ház! Tökéleten igaza van az előttem szóló tisztelt képviselő urnák, Id a IX. osztály különvéleményét indokolta abban, hogy a központi választmánynak hatásköre igen fontos, hogy ő bíráskodik, és hogy az összeíró küldöttség ép ugy, mint a választási küldöttség kifolyása a központi választmánynak. Föltételezi a tisztelt képviselő ur a különvélemény in-