Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-284

284. országos ülés Julius 26. 1874. 389 mert viszont, ha föltesszük, hogy a pártok agy sem kivannak saját embereikre szavazni: akkor erre nem lesz szükség, nolenti non fit injuria. Ha föltesszük másrészt, hogy a kisebbség egy­harmadát sem képezi az egész választói testületnek: akkor a többségnek kezében van a hatalom; mert, ha akarja, ismét ugy szavaz, hogy azon intézkedés­nek semmi eredménye nem lesz. Ezekben kimagyaráztam a IX. osztálynak ezen intézkedésre vonatkozó czélját és szándékát, és ki­fejtettem annak várható eredményét; hátra van csak az. hogy az ellenvetésekre feleljek. E házban igaz, hogy még nem volt alkalmunk, ellenvetést hallani ezen eszme ellen, mely először hozatik szóba e házban; de nem mellőzhetem hallgatással azon ellen­vetéseket, melyeket az előleges tárgyalás alkalmá­val az osztályokban és központi bizottságban hal­lottam. Azt mondják némelyek, tisztelt ház, hogy ezen intézkedésre magának a kisebbségnek érdekében sincs szükség : mert a központi választmány ülései nyilvánosak, tagjai pedig a következő 21. §. értel­mében eskü vagy fogadalom alatt járnak el. Én. tisztelt ház, nem akarom kicsinyleni a nyilvánosság jótékony hatását, és nem akarok gyanu­sitni senkit az eskü vagy fogadalom meg nem tar­tásával; a múlt fölött sem tartok szemlét; példákat sem hozok föl, mert: „exempla suiií odiosa" ; de legyen szabad abstracte, elméletileg kifejteni azon lényeges különbséget, mely a kétféle helyzet közt van. Ha a kisebbségi pártból senki sincs azon vá­lasztmányban : akkor senkinek sincs alkalma a ki­sebbség érdekében a netán kívánatos indítványt megtenni ; senkinek sincs alkalma az elítélendő ese­tekben legott kimondani a contravotumot, egyszóval: a kérdést a másik -oldalról is megvilágitni, és ek­kor, tisztelt ház, hiába van a nyilvánosság, eskü vagy fogadalom és a legjobb akarat a választmány tagjaiban, ha még csak nem is hallják a másik in­dítványt ; vagy a dolog másik oldalára vonatkozó fölvilágosítást; nagyon természetes tehát, hogy ha­tározataikban csak egyoldalúak lehetnek. E szerint azt hiszem, hogy kétségtelen, hogy sem a nyilvánosság, sem az eskü és fogadalom a kisebbség képviseltetését fölöslegessé nem teszik. Azt mondják mások, hogy ezen intézkedés ugy sem vezet czélra, mert ha a kisebbség egyharma­dát sem éri el az egész választó-testületnek — mint említem, — sikere sincs; más részről pedig nem igazságos ; mert ha kisebb is a választótestület egy­harmadnál, a választmánynak egyharmadát választja be; mig, ha nagyobb is, többet nem választhat. Tisztelt ház! Megengedem, hogy az abstract elméleti igazság az lenne, hogy ép oly számarány­ban legyenek a pártok a választmányban képviselve, mint a választó-testületben vannak; de azt nem en­gedhetem meg részemről, hogy ezt törvényhozási intézkedéssel parancsolólag akarjuk elérni; mert ez, szerintem, nem az abstract, de a concret politikai igazság elvébe ütköznék, korlátozván a választók szabadságát, sértve tehát, vagy sérthetve magának a többségnek jogait is. Ázonfölüí kivihetlen lesz, mert, a választó-tes­tület száma mind] árt a választás után meg váltó zha­tik, és így folytonos kiigazítást venne igénybe. Ha azonban csak az az árnyoldala vagy hibája lenue ezen intézkedésnek, melyet utóbb említettem, hogy az egyharmadnál csekélyebb kisebbségről nem gondoskodik; vagy, hogy a nagyobb kisebbségnek sem ad nagyobb képviseletet, mint a tagok egy­harmadának megválasztását a választmányban: akkor azok, a kik ezen ellenvetést teszik, méltóztassanak jobbat indítványozni, és ha látom, hogy az a több­ség jogainak, a polgárok szabad választási jogának sérelme nélkül még nagyobb biztosítékot nyújt a kisebbségnek: én részemről egyénileg kész vagyok velők szavazni; de mindaddig, mig ezt nem teszik, vagy tenni nem akarják, ne ellenezzék a IX. osz­tály kívánságának teljesítését csupán azért: mert az talán sokkal szerényebb, mint az övéké volna, ha hasonló helyzetben lépnének föl. A IX. osztály nem tartja szükségesnek egy oly csekély kisebbségről, mely csak néhány tagból áll, gondoskodni, és ha megelégszik azzal, hogy a tagok csak egyharmada választható be a bizott­ságba : akkor én nem látok abban igazságtalansá­got; valamint abban sem, ha a kisebbségnek vélet­lenül sikerülne esetleg egyharmadot bevinni, mert ezen egyharmad ugy sem vihet keresztül valamit a többség ellenére, vagy a többség egy részének hozzájárulása nélkül. így tehát csupán az üdvös el­lenőrzés lenne az illető tagoknak szerepe és föl­adata. A IX. osztály kívánsága mindenesetre méltá­nyosabb, mintsem azon állapotnak megörökítése, a mely szerint, ha a kisebbség egyetlenegy taggal kisebb, mint a többség: akkor a kisebbségnek egy tagja se jöhet a választmányba; mert mig az álta­lunk ajánlott intézkedés a többségre nézve ártat­lan: addig a kisebbségre nézve több, mint méltá­nyos. Ajánlom a különvéleményt elfogadásra. (He­lyeslés.) Nehrebeczky Sándor : Tisztelt ház! Tökéleten igaza van az előttem szóló tisztelt kép­viselő urnák, Id a IX. osztály különvéleményét in­dokolta abban, hogy a központi választmánynak ha­tásköre igen fontos, hogy ő bíráskodik, és hogy az összeíró küldöttség ép ugy, mint a választási kül­döttség kifolyása a központi választmánynak. Föl­tételezi a tisztelt képviselő ur a különvélemény in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom