Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-284

388 284. országos ülés Julius 26. 1874. iasztó-kerület egyforma számban képviseltessék a központban." Elnök: Tisztelt ház! A 18. §-ra nézve Csáky képviselő ur részéről azon indítvány adatott be, hogy a 18. §. fölötti tárgyalás az V. fejezet tárgyalásáig fölfüggesztessék; Csanády képviselő ur pedig azon módositványt tette, hogy a harmadik kikezdés helyett tétessék, hogy minden választókerület egyforma számban képviseltessék a központban. Azok, kik a 18-ik §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 19. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván; olvassa a 30. §-t.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a XI. osztály különvéleményét) 20. §. Ezen központi választmány tagjait a törvényhatóságoknak e czélra egybehívott közgyűlése választja három évre, és pedig oly módon, hogy a közgyűlés minden tagja csak annyi tagra szavazhat, a hány az illető törvényhatóságra a 18. §-ban megállapított választmányi tagok számának kétharmad részben felel meg. Az ily módon viszonylagos többséget nyert egyének a közgyűlés elnöke által a központi választmány megválasztott tagjainak kijelentetnek. A második és harmadik pont marad. Matolay Etele: Miután a ház tisztelt jegyzője fölolvasta, a módositványt, legelőször is bátor vagyok megjegyezni, hogy abból egy szó kimaradt, tudniillik a második lap második sorában a „számának" és „két" szó közé „legalább" teendő. Ezt a szám kívánja, mert a szám nem mindig osztható bárom egyenlő részre, és azért szükséges ezt betenni. Ezt méltóztassék ugy, mint tollhibát venni, és a „legalább" szót beiktatni. (Helyeslés bal felöl.) Midőn ezen különvélemény indokolására bátor vagyok fölszólalni, legelőször is Paczolay képviselőtársammal szemben megjegyzem, hogy itt nem a párt részéről teszem ezen fölszólalást: mert a mi pártunk ezt nyilt kérdésül hagyta; de teszem ezt, mint a IX. osztály megbízott előadója, annak nevében. Midőn ezt teszem, kénytelen vagyok előre is kijelenteni, hogy oly rövid nem lehetek, mint a minő szeretnék lenni; mindamellett szorítkozom a legszükségesebbekre és mellőzök minden theoriák fölötti elmélkedést, Nem hozom föl a különböző külföldi írókat, kik a kisebbségi képviselet elméletét fölállították, sőt a külföldön található példákat sem hozom föl; egyedül saját helyzetünkbe, saját viszonyainkba helyezkedem és kizárólag gyakorlati szempontból akarom kimagyarázni a czélt. mely a IX. osztály szeme előtt lebegett, miképen vélte azt elérhetőnek, és mik lesznek várható eredményei ezen intézkedésnek. A központi választmányok előkészítik és vezetik a választásokat a törvényhatóságokban. Ezeknek hatáskörét és föladatát nem akarom fejtegetni, és kiemelendőnek csak azt vélem, hogy az nem csupán administratio, hanem bíráskodás is ; bíráskodás nem a polgárok vagyoni viszálkodásaiban az .enyém és tied fölött; de bíráskodás a polgárok, sőt többnyire a polgárok egész csoportjának politikai joga fölött oly esetekben, midőn a választmány jobbra vagy balra döntő határozata esetleg egy párt győzelmét lényegesen elősegítheti, vagy megfordítva szintén lehetetlenné teheti. (Halljuk!) Nem csuda tehát, ha a szerint az elmúlt időkben a többségben lévő párt ezen választmányokat kizárólag saját pártjából alakította, mi a kisebbségnél nemcsak megnyugvást nem szerezhetett; de inkább legnagyobb bizalmatlanságot és gyanúsításokat idézett elő a többségben lévő párt és a választmány iránt, és a pártok közti viszályt és egyenetlenséget a legnagyobb fokra csigázta föl; (Helyeslés.) sőt, — miért lepleznék, •— miután az ekképen egy pártból alakult választmány minden ellenőrzés nélkül maradt: azt a részrehajlás kísérteiébe is hozta, és ez által magát a politikai morált is aláásta. Hogy e bajon lehetőleg segíteni, ha azt nem is egészen elenyésztetni, de legalább megelőzni és legalább enyhíteni kívánatos, és hogy ezt az igazság, a czélszerüség, valamint a törvényhozói bölcseség is igényli, az, nézetem szerint, nem is kérdés; kérdés csak az: vajon elérhető-e ez törvényhozási intézkedéssel, a nélkül, hogy a polgárok szabad választási joga vagy magának a többségnek joga sérelmet szenvedjen ? A IX. osztály véleménye szerint ez igenis elérhető azon rendelkezés által, a melyet a tisztelt ház jegyzője az imént fölolvasott. Mit tesz ez más szavakkal ? Ez annyit tesz, hogy — vegyük például az imént megszavazott 18. §-t, e szerint a választmány áll 12 tagból. A hol ilyen választmányt kell választani, azt mondatjuk, hogy mindenki fölír 8 nevet, a választmány tagjaivá lesz azon 8 tag, a ki ekkép legtöbb szavazatot kapott, és ezeken kívül még azon 4 egyén, a kik ezek után kapták a legtöbb szavazatot. Eredménye pedig ennek az, hogy ha fölveszszük egyrészről, hogy a pártok élesen állanak szemközt egymással, megtartják a pártfegyelmet annak tagjai és szorosan a párt által megállapított névsor szerint választassanak, és föltesszük, hogy a kisebbség legalább egyharmadát képezi is az egész választó-testületnek: akkor a választmány is ugy fog megalakulni, hogy tagjai kétharmad részben a többség, egyharmad részben pedig a kisebbség embereiből fognak állani; de csakis ezen föltevés mellett,