Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-284

284. országos ülés Julius 26. 1874. 375 juthatnak Kossuth Lajos sorsára, és azért én azon rideg határozottságot, mely ezen §-ban van, s mely semmit sem gondol meg előre: nem tartom helyesnek ; és czélszerünek tartanám azt, hogy igenis mindenki választható legyen, a ki választói qualificatiovaí bir, választható legyen akár van beirva a választók tisztájába, akár nem. A másik kifogásom, melyet ezen §. ellen fölemlíteni bátor vagyok : az, hogy itt nincs tekintet arra, a mire én, ugy tudom, hogy ha törvényeikben nem, de legalább a fölfogásban minden nemzet szokott súlyt fektetni; mondom, nincs tekintet arra, hogy vannak oly büntettek, vannak oly vétségek, a melyek elkövetőivel szemben nem szabad azon mértékkel mérni, melylyel én szívesen mérek Eötvös képviselő úrral együtt azoknak, kik az általa beterjesztett különvéleményben fölsorolt bűntettekben vétkesek. Vannak ugyanis politikai bűnök és sajtóvétségek miatt elitélt egyének. Én ugy tudom, hogy a világ minden művelt nemzete az ily büntettek, ily vétségek megítélésénél más szempontokból indul ki, mint a közönséges büntettek megítélésénél, s azért én azt tartom, hogy ezek ellenében a választhatóságból való kizárás csak azon esetben indokolt, hogy ha a törvényes bíróság által rajok szabott fogság-büntetésökből három évnél több van hátra; mert ez esetben a megválasztatás illusoriussá válnék; ellenben, ha egy politikai büntettet vagy sajtóvétséget elkövetett egyénnek fogságbüntetéséből mindössze csak néhány hónap van hátra: a választás megtörténtekor ily egyén, szerintem, a választhatóságból ki nem zárható és megtagadni valamely választó-kerülettől azt, hogy azt mondhassa: nem bánom, ha nem leszek is 3—-4 hónapig képviselve a képviselőházban, de azt azután akarom, hogy ezen egyén által legyek képviselve, ezt nem tartanám sem politikai, sem egyéb tekintetből czélszerünek, s azért nem akarnám módositványomat hosszabban indokolni, bátor leszek azt fölolvasni. A 13. §. egészen kihagyatván, annak helyére a következő szerkezet tétessék: 13. §. Választható mindazon életének 24. évét betöltött magyar állampolgár, ki a jelen törvény 1—9. szakaszaiban megirt képesítések bármelyikével bir s törvényes ítélet által választói jogának gyakorlatától el nem tiltatott : habár a választók névsorába nincs is fölvéve, ha a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv a magyar, megfelelni képes. A politikai büntettek és sajtóvétségek miatt fenyíték alatt állók nem választhatók azon esetben, ha törvényes bíróság által ellenök hozott Ítélet szerint fogság-büntetésökből még három évnél hosszabb idő van hátra. Horn Ede: Én, tisztelt ház, az előttem szólott által fölhozott aggályt nagyon indokoltnak tartom, mert ha a 13. §. ily szövegezéssel marad meg, a mint most van: ki lennének zárva a választhatóságból mindazok, kik ugyan bírnak a törvényes választói qualificatioval; de egy évvel ezelőtt nem voltak azon helyzetben, hogy beírattak volna; azt pedig, hogy azért zárassék ki valaki a választhatóságból, mivel egy évvel azelőtt nem volt azon helyzetben, hogy magát beírathassa: én egyátalában nem találom sem igazságosnak, sem méltányosnak. Nem csupán azért, mert az illető egyénre nézve sérelem, — mert tegyük föl, hogy ő például elhanyagolta beiratását, hogy beteg vagy távol volt, vagy hogy az elöbbeni §-okban fölsorolt helyzetek egyikében volt, — minélfogva föl nem lehetett venni a névjegyzékbe: akkor viselje ő szerencsétlenségének vagy hanyagságának következményeit. De midőn a választhatóságról van szó, akkor nem az egyénről, hanem azon 3 — 4.000 szabad választókról van a szó, kiknek bizalma benne ötpontosul ; ezeket pedig nem lehet megbüntetni azért, mert az illető akkor vagy távol, vagy beteg, vagy vizsgálati fogságban volt. vagy rnás akadályok által akadályozva volt abban hogy a választók névjegyzékébe fölvétethessék. A választhatóságot sokkal tágasabb alapra kell fektetni, mint a választó-képességet; mert midőn valakitől a választói képességet megtagadjuk, csak őt sértjük, csak ő tőle veszszük el a jogot; de ha a választhatóságból kizárjuk őt : ezer meg ezer választó szabadságát sértjük meg ez által. Ez olyannyira elemi fogalom, hogy több és a legszabadabbelvübb európai választó-törvényben a választhatóságra kevesebb kellék kívántatik, mint a választó-képességre. Különösnek tetszhetik első látszatra az, hogy én képesítve legyek képviselővé választathatni ak kor, midőn választó nem lehetek. És mégis mondtam, több európai törvényben benne van, hogy a választhatóságra kevesebb igényeltetik, mint a választó-képességre. Legyen szabad csak néhány példára hivatkoznom. Angolországban létezik a census, még pedig különféle census a városokban, boroughokban és vidékeken a választókra nézve; de a választhatóságra a census nem kívántatik meg; tehát Angliában képviselővé választathatik még az is, a ki nem bir azon kellékekkel, melyeket a törvény a választóképességre nézve megkíván. így áll szintén Olaszországban, a hol van egy 40 franknyi census a választó-képességre nézve ; de választható minden polgár, a ki a többi kellékeknek megfelel, ámbár a censust nem fizeti is. így van ez Belgiumban is. Belgiumban szintén létezik a census a választó-képességre, de nem létezik a választhatóságra nézve. így van a Dunafejedelemségekben, így van Hollandiában, így van Svédországban, szóval Európa