Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-283
283. országos ülés Julius 25. 1874. 359 külső jele azon rendszereiéinek, azon pontosságnak, azon szoliditásnak, melyet mi a census egyik kiegészítő alkatrészének tekinteni meg nem szűnünk; (Élénk helyeslés jobb felöl.) állítottuk azért, mert orvosolni akartuk azon, ha nem is mondhatom általánosan, de mindenesetre széles körökben elterjedt, téves gondolkodás módot, mely nagyon hajlandó a jogot az állam irányában érvényesíteni; de az állam iránti kötelezettség teljesítésére legutoljára gondol. Csernátony Lajos: (Közbeszól:) Hát mit nyer az illető az államtól ? Szilágyi Dezső: í Azt kérdi a tisztelt képviselő ur, hogy az államtól mit nyernek? A közbeszólás daczára is köszönettel tartozom a tisztelt képviselő urnák, mert én ép ezen argumentumára akarok felelni. Azt mondja tisztelt képviselő ur, hogy mindig csak az államot emiitjük és sohasem a polgárokat, kiknek javáért az állam létezik, és azoknak érdekére, javára nem gondolunk, (ügy vanl bal felől.) Ismerem ezt az ellenvetést is; hallottam tegnap a túlsó oldalról Simonyi Ernő képviselő úrtól. (Csernátony Lajos közbeszól: Minden liberális ember iyy gondolkozik!) Tökéletesen igaz, hogy az állam a polgárok javára létezik; de az is igaz, hogy a közügy a közjó érdeke az állam érdekében van kifejezve, és valahányszor a magán-érdek, valahányszor az, a mit az egyes személy magára nézve jónak tekint: a közjóra sérelmes, és a közérdekkel összeütkezésbe jő, akkor kérdem jmelyiknek kell a kettő közül hátrálni ? (Tetszés jobb felől.) Miért emlegetjük mi folytonosan az állam érdekét? Bizony nem választjuk mi szét az államot magától a közjótól és az államnak érdekét magától a polgárok érdekétől. (Helyeslés jobb felől.) Ha mi a választó testületben a pontosságot és a kötelesség-érzetet emelni akarjuk, ha a választó elméjébe. kikre publicus functiot ruházunk, be akarjuk vésni, hogy a közjóért komolyan kell érdeklődnie, és ezt az érdeklődést tevékenység által kell tanúsítania: ha ez nem az állam javának öszszeegyeztetése az egyesek javával : akkor megvallom, hogy az állam és egyesek java közti összefüggést föl nem foghatom. (Élénk helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) Ezen második okot tehát méltóztassék, tisztelt ház, szintén félreértésnek venni. Mi soha az adó-fizetést nem tekintettük a szavazati jog aequivaliensének, és épen ezért nem áll Simonyi Ernő ur azon okoskodása, hogy legyen tehát viszonosság ; és ha mi azt akarjuk, hogy senki szavazati joggal ne bírjon, a ki adóját le nem fizette, tehát adjuk meg azt mindenkinek, a ki adóját lefizette ; mert ha van viszonosság jog és kötelesség közt, miután az adófizetés átalános: legyen a választói jog is az. (Fölkiáltások a szélső bal oldalon: Ügy is kellene lenni l) Megengedem, hogy a tisztelt képviselő urak ezen okoskodást helyesnek tartják; hanem engedjék meg nekem, hogy ez ellen ellenokokat ajánljuk figyelmükbe. Simonyi Ernő tisztelt képviselő urnák tökéletesen igaza lenne, ha nem volna az állampolgárnak több joga, ha nem volna több jótéteménye, melyet az államban élvez, ha nem lennének egyéb jogai és érdekei, melyeknek védelmét és fejlesztését az állam megadja és biztosítja, mint épen a választási jog. Ha mindazon kötelességekkel szemben, melyeket mi az állam-polgárra rovunk az állam javára, az állam csak egyetlenegy jogot, egyetlenegy védelmet nyújtana: akkor a tisztelt képviselő urnák igaza volna. De ez nincs igy, tisztelt ház ; mert azt kérdem én: nincsen-e szüksége mindenkinek, annak is, a ki nem választó, igazságszolgáltatásra? (Zajos tetszés jobb felől.) nincsen-e szüksége annak, a ki nem választó közigazgatásra? nincsen-e szüksége annak, a ki nem választó, közoktatásra ? nincsenek-e polgári és a választói jogon kivüli más politikai jogai? nincs-e védve, ápolva személyében, vagyonában, más érdekeiben ? Azon egyetlenegy jog, mit a polgár az államtól nyer: csakis a szavazatjog volna ? Már pedig, tisztelt ház, ha ez nem az egyetlenegy jog, nemcsak az egyetlenegy teljesítés, a mit az államtól ez egyes polgár nyer: akkor kérdem: hol van azon okoskodásnak, alapja, hogy, mert a terheket viseli: megkell adni ezen jogot is? Hiszen nyer a terhek fejében minden állampolgár más, fontosabb és lényegesebb jogokat, nyeri személye, vagyona védelmét, anyagi, szellemi érdekei ápolását. Hiszen a választói jog megadása, a mint a túloldalról a tétel fölállíttatott: pubiica functio. Az ország érdekében, az összesség érdekében bizonyos külső jelek szerint választatnak ki az egyének, a kik ezzel fölruháztatnak. Ha most a tisztelt képviselő ur azt állítja, hogy a kinek ezen jog nincs megadva, az kötelezettségének teljesítéséért mit sem nyer, kérdem: ugyan megegyezik-e ez a valósággal ? A harmadik, nézetem szerint, szintén téves okoskodás az, a melyet Debreczen város tisztelt képviselője hozott föl: abban áll, hogy ezen intézkedés által a javaslat a telekvásárlásnak egy uj, eddig nem ismert nemét honosítja meg. Ezen érvre, nézetem szerint, igen helyesen megfelelt Paczolay János tisztelt képviselőtársam; mért azt a túloldalról senki sem fogja tagadni, hogy a vesztegetés mindaddig, míg ember lesz, a ki szavazatát eladja, mig oly ember fog találkozni, a kinek érdekében áll, ennek szavazatát megszerezni: teljesen ki nem irtható.
