Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-275

148 275. országos ülés Julius 16. 1874. czikk, az az a főváros rendezésének tárgyalása alkalmával , a legnagyobb hálával emeltem ki magam és megbízóim részéről azt, hogy az ország humanitárius, aesthetikai, közmivelődési, sőt vagyonosodási czéljai elérése tekintetében, sok mindent tett a fővárosért; kiemeltem, hogy ezért a főváros minden polgára hálás a törvényhozás iránt. Tegnap azonban azt mondtam: hogy a főváros kereskedelmi érdekeiért nem tett a törvényhozás semmit. Méltóztassék nekem megengedni, a kettő közt óriási különbség van. Az, a ki e megjegyzésemből, hogy tudniillik a kereskedelmi érdekekért a törvényhozás semmit sem tett: az egész ország szine előtt engem a hálátlanság bűnével vádol, s azt mondja, hogy én az ország áldozatkézsége ellen szólottam, s az ország ellenszenvét provokáltam a főváros iránt, mert tagadtam, hogy az ország a fővárosért valamit tett volna; az nem egyebet tesz, mint szándékosan elferdíti szavaimat. Ilyent én nem mondottam, mondani nem akartam, ilyent szavaimból senki, ki magyarul tud, ki nem olvashat. Én tehát e megjegyzés után a személyes támadást és vádat visszautasítom, és azt helytelennek és igazságtalannak nyilvánítom. (Élénk helyeslés és tetszés bal felöl) Pólya József előadó: Én a tisztelt képviselő urnák, mielőtt a teremből távoznék, (Steiger: Nem távozom!) csak azt akarom mondani, hogy akármilyen állás foglaltam el e teremben, és ezenkívül politikai körökben: azt elfoglaltam, és volt is bátorságom mindig megmondani. A tisztelt képviselő ur az általa úgynevezett vacsora-párthoz való csatlakozását kijelentette, mondom kijelentette; de midőn az újságokban ellene támadás intéztetett: azt a lapokban visszavonta. (Derültség.) Ezt akartam megjegyezni. Ivánka Imre : Tisztelt képviselőház! (Eláll \ Halljuk l) Elnök : Kérem, ne méltóztassanak társalogni. Ivánka Imre: Régi szokásom szerint röviden fogok nyilatkozni. (Halljuk 1) Régi szokásom szerint akár hányszor kitöröltettem magamat a szólani kívánók sorából; ha az utánam följegyzettek szintén eladottak. Ez alkalommal is kitöröltettem magamat szívesen. Ha azonban azt az utánam következők nem tennék meg: legyen a tisztelt ház oly kegyes, engemet is meghallgatni. (Zaj. Szavazzunk !) Horánszky Mándor: Tisztelt ház! A szótól elállók. (Éljenzés.) Vargics Imre: A szótól elállók. (He' lyeslés.) Boncs Döme. Tisztelt ház! A szótól elállók. (Élénk helyeslés.) Tavaszy Endre : Én a szótól nem állok el. (Nagy zaj. ElálV.) Elnök: Tisztelt ház! Az elállásra senkit sem lehet kényszeríteni, miután Ivánka Imre képviselő ur csak föltételesen állatt el a szótól ; azonban egy képviselő már nyilatkozott, hogy szavától nem áll el: azért a szó most Ivánka Imre képviselő urat illeti. Ivánka Imre: Tisztelt ház! Kötelességemnek tartom indokolni szavazatomat. . . . (Nagy zaj. Halljukl) Elnök: Kénytelen leszek az ülést fölfüggeszteni, mintán a tanácskozást igy folytatni teljes lehetetlen. Ivánka Imre: Tisztelt ház! Kötelességemnek tartom szavazatomat indokolni annálfogva is, mert azon, számra nézve csekély párt, melyhez magam számítom, ép az ellentétes nézetek szélén állva', saját tagjai között igen elágazó véleményt nyilyánit és különböző nézetektől vezéreltetve, különböző módon szavazott az első kérdésnél, és különböző szavazatokat fog adni a jelen kérdésben is. így tehát erkölcsi kötelességemnek tartom azon esetre, ha a tisztelt ház a vitát folytatni kívánja, hogy indokoljam: miért szavazok a törvényjavalat mellett és miért nem ellene? (Halljukl) Mindenekelőtt azt az igen nagy veszélyt, mely itt ezen vasút engedélyezéséből kimagyaráztatott: oly nagy mértékben nem látom, és indokoltnak nem tartom. Én is hibának tartom, hogy az engedmény ép az osztrák allamvasutnak adatott, a mely tőkékéjénék nagysága és geographiai fekvésénél fogva, máris tulhatalmas, mert egyátalában nem szeretem azt, ha valamely országban akár egyének, akár társulatok, akár intézmények tulbatalmassá neveltetnek. Én nem tudom elválasztani az osztrák államvasút főembereit azoktól, kik más irányban is Magyarország anyagi érdekeire a leghathatósb befolyást gyakorolják és ennélfogva sokkal előnyösebbnek tartottam volna az országra nézve, ha ezen csatlakozás Aradtól a tiszai pályának közbenjöttével, melynek részvényei nagy részt a magyar állam birtokában vannak; nem pedig Temesvárról engedélyeztetett volna. De előttem nem ez a főkérdés. Én azt látom. hogy igen is még lehetséges Magyarországnak kereskedelmi és forgalmi érdekeit ép a keleti kereskedelemre nézve, más utón megóvni. E tekintetben óvatossággal kell élni. A házban nem rég adatott be egy indítvány a pancsova-kikindai vasút kiépítésére nézve. Hírlapok utján, magán-körökben, sőt a házban is vitattatik a belgrád-budapesti vasútnak a Duna jobb partján való kiépítése. Ezeket szükségesnek tartom fölemlíteni, hogy indokolásomnak súlyt adhassak. A keleti kereskedés főiránya és fővonala, meggyőződésem szerint nem annyira az orsovai, illetőleg a román vasutban fog feküdni, és nem is abban fekszik; ha| nem az várható a törökországi nagy - vasúti háló-