Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-254

25é. országos ülés június 23. 1874. 3T Nem helyeselhetem azon nézetet, hogy a birákra bizassék a végrehajtás; azt, hogy a biró hozza az ítéletet, elrendelje a végrehajtást és egyúttal ezt önmaga foganatosítsa is : azt én sem a bírónak hi­vatásával, sem méltóságával összeegyeztethetőnek nem tartom. (Helyeslés jobb felől.) A biró föladata, hogy jó ítéletet hozzon, és az igazságszolgáltatásnak így szolgáljon,.igy használjon; de a birónak hivatása nem engedi meg, hogy az Íté­let hozalata és annak végrehajtása ugyanegy sze­mélyben öszpontosuljon. (Helyeslés.) Lényeges különbség van az ítélethozatal s a már hozott itélet foganatosítása közt, mert az a szó szoros értelmében vett igazságszolgáltatás; ez pedig az ügyviteli és kezelési szakmába vág. De eltekintve ezektől, már csak azért sem helyesel­hetném, hogy a biró végrehajtson, mert ez által nagy teher háramolnék az államra, a nélkül, hogy ebből az igazságszolgáltatásra különös előny hárulna, vagy pedig ez által az egyesek előnyben részesit­tetnének. Ha a birákra bizatik a végrehajtás : a bíróság létszáma több százzal lesz szaporítandó, a mi az államnak több százezer forintnyi költségtöbb­letet okozna. (Igaz!) Ez által azonban az igazság­szolgáltatás gyorsítása nem lesz eszközölhető : mert a teendők halmozottsága még akadályozni fogja a gyors eljárást. De a félre sem háramlik ebből semmi haszon; mert ne tessék azt hinni, hogy akkor, ha a végrehajtás költségei az állam által fognak fizettetni, azok a félnek pénzébe nem kerülnek. Tudjuk nagyon jól, hogy helyben is — a vidékről nem is beszélek, — midőn még a jelen végrehajtói intézmény életbe­léptetve nem volt, és a, végrehajtás a bíróság által teljesíttetett: a végrehajtások sokkal drágábbak vol­tak, (Ellenmondás.) s ez igy lesz a jövőben is. De továbbá ha a végrehajtás uem a bíróság székhelyén teljesítteti ki: a végrehajtási díj mindenesetre fizetendő leend, akár ki lesz a végrehajtó, s itt azon arány­talanság fog beállani, hogy mindazok, a kik a bí­róság székhelyén laknak, nem fognak fizetni végre­hajtási dijat; azok pedig, kik nem a bíróság szék­helyén vannak: kétszeresen lesznek kénytelenek a dijakat megfizetni. Még kevésbé helyeselhetem azonban azt, hogy a végrehajtásokat a közjegyzők teljesítsék, mert hisz a közjegyzőség miért alkottatott? Nézetein szerint azért, hogy legyen egy közhitelességü személyiség, ki a nem-peres ügyeket a felek kérelmére elintézze. Már most kérdem én: milyen lesz a közjegyző mű­ködése, ha az minden perezben kénytelen lesz ki­menni irodájából, hogy a végrehajtást teljesítse? (Igás! Igaz!) Nem lenne ez czélszerü először azért sem: mert a közjegyzők számát nem lehet annyira emelni; s másodszor, ha a végrehajtások a közjegy­zőkre bízatnának: a végrehajtás két annyiba kerülne, mint a mennyibe az most kerül. De azért sem tartom kívánatosnak, hogy a közjegyzőkre bizassék a végrehajtás, mert azt egy­átalában nem tartom a közjegyzők hivatásával ösz­szeegyeztethetőnek. Ennek föladata ugyanis az, hogy a nem-peres ügyekben mint bizalmi férfiak működ­jenek azon családoknál, melyeknek bizodalmát bír­ják, azoknak tanácsaikkal szolgáljanak; már pedig, nézetem szerint, a végrehajtások teljesítése semmi esetre sem lenne képes számukra ezen bizodalmat megszerezni; (Helyeslés.) mert látjuk a tapasztalás­ból, hogy a végrehajtók iránt a bizodalom nem épen a legmagasabb fokú. Azt, hogy a végrehajtások a kezelő személyzet vagy a joggyakornokok által foganatosíttassanak: szintén nem tartom helyesnek, és azt különösen azért nem akarom : mert nem akarnám, hogy a jö­vendő ügyvédek a felek kárán tanuljanak, és mert nem akarom, hogy a semmitőszéknek az ügyei leg­alább is ötszörösen vagy tízszeresen forma-hibák miatt szaporodjanak. Tisztelt ház! A végrehajtói eszme nem uj ; lé­tezik a végrehajtói intézmény más országokban is, igaz, hogy más alakban. Sajnos, hogy az akkori igazságügyminister, ki­nek kormányzata alatt a végrehajtói törvény meg­alkottatott : igen tévesen fogta föl a végrehajtói in­tézmény szellemét, és épen azon fölfogás okozta azt, hogy az a gyakorlati életben tévesen alkalmaztatott. A végrehajtónak önállósággal kell birnia, közhitelű­nek kell lennie, és hivatása nem lehet más, mint egyedül a végrehajtás minden nemének keresztül­vitele. Nálunk a végrehajtónak, úgyszólván, nincs semmi önállósága, mert minden egyes teendő, min­den teendőről fölvett ügyiratára nézve mintegy gyámhatósága alatt áll a birónak, A végrehajtó ha­tásköre nálunk eltérőkig a más országokban lévő hasonló intézménytől megtágittatott: mert nálunk a végrehajtókra a kézbesítések is bízatnak, és nehogy az államnak ezen kézbesítések valami pénzébe ke­rüljenek : kiszabattak az úgynevezett kézbesítési di­jak. Azt én nem tagadom, sőt beismerem, hogy ez egy igen méltánytalan és igazságtalan adó, és ennek semmi igazságos alapja nincsen. Én tehát az indítványnak azon részét, mely a kézbesítések szabályozását foglalja magában: szíve­sen elfogadom, és óhajtom, hogy jövőre a kézbesí­tések helyben hites szolgák által, vidéken pedig az elöljáróságok utján eszközöltessenek. Hogy ha az állam azon állapotban lenne, hogy nem volna képes a kézbesítési dijakat fizetni: abba is beleegyeznék, hogy midőn valamely kereset beadatik, arra egy 5 kros bélyeg tétessék; de csakis az első példányra, a többire nem, és ez tökéletesen elegendő volna arra, hogy abból a hites szolgák fizettessenek. Ezen irányban egy indítványt kívántam beadni, hogy tudniillik a kézbesítési szabályzatokra vonat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom